Misztikus víz alatti város Kubában? Egy elveszett civilizáció nyomában

2001-ben Paulina Zelitsky és Paul Weinzweig, az Advanced Digital Communications (ADC) munkatársai szenzációs felfedezést tettek: szonárvizsg...

2001-ben Paulina Zelitsky és Paul Weinzweig, az Advanced Digital Communications (ADC) munkatársai szenzációs felfedezést tettek: szonárvizsgálatok során több mint 600 méter mélységben, Kuba partjainál kőből készült struktúrákat találtak, amelyek egy ősi, elsüllyedt város maradványainak tűntek.

Piramisok, kör alakú építmények és más épületek körvonalai rajzolódtak ki a tengerfenéken, ami egy fejlett civilizáció létezésére utalhat. A kutatók szerint a lelet több mint 6000 éves lehet, vagyis régebbi, mint az egyiptomi piramisok, és akár átírhatja az emberi történelem jelenleg ismert idővonalát.

Egy lehetséges elveszett város

"Ez egy igazán lenyűgöző struktúra, amely egy nagy városi központ része lehetett," – mondta Zelitsky a felfedezés után. A szonárképek alapján a kutatók úgy vélték, hogy a struktúrák nem természetes képződmények, hanem ember alkotta építmények lehetnek. Ha igazuk van, ez a lelet azt sugallhatja, hogy egy fejlett civilizáció létezett a Karib-térségben, jóval azelőtt, hogy a modern történészek szerint az emberiség városokat épített volna.

Azonban a felfedezést követő több mint két évtizedben senki sem tért vissza, hogy alaposabban megvizsgálja a helyszínt. Ez a rejtély azóta is foglalkoztatja a közvéleményt, különösen a közösségi médiában, ahol sokan azt állítják, hogy a lelet az elveszett Atlantisz maradványa lehet.

Szkepticizmus és tudományos kételyek

A tudományos közösség azonban szkeptikus a felfedezéssel kapcsolatban. Manuel Iturralde-Vinent, a Kubai Természettudományi Múzeum geológusa már 2001-ben óvatosságra intett: "Teljesen felelőtlen lenne kijelenteni, hogy mi ez, amíg nincs bizonyítékunk." A kritikusok szerint a struktúrák természetes kőzetképződmények lehetnek, mivel egy egész város aligha maradhatott volna ilyen jó állapotban, ha egy katasztrofális esemény, például földrengés miatt süllyedt el.

Iturralde szerint az is problémát jelent, hogy a struktúrák ilyen mélységben vannak. A tektonikus lemezek mozgása miatt egy városnak körülbelül 50 000 évre lett volna szüksége ahhoz, hogy ennyire mélyre süllyedjen. Ez azonban ellentmond a jelenlegi tudásunknak, amely szerint 50 000 évvel ezelőtt a modern ember (Homo sapiens) még vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott, és nem épített fejlett városokat vagy építményeket.

Michael Faught, a Floridai Állami Egyetem víz alatti régészetre szakosodott kutatója is kételkedik: "Lenyűgöző lenne, ha Zelitsky és Weinzweig igazat mond, de ez az időkeret és a helyszín nem illik a jelenlegi ismereteinkhez. A struktúrák nem illenek sem az időbe, sem a helyre."

Miért nem kutatták tovább?

A kutatás elakadásának több oka is van. Egyrészt a tudományos szkepticizmus miatt sokan nem tartották érdemesnek a további vizsgálatokat. Másrészt a Kuba partjainál lévő helyszín politikai nehézségeket is jelent. Az ADC kanadai cég, amely az eredeti expedíciót végezte, Fidel Castro kormányával kötött szerződést a tengerfenék feltérképezésére. Azonban sem a kubai kormány, sem más intézmények, például a Nemzeti Múzeum nem folytatták a kutatást. Sylvia Earle amerikai oceanográfus 2002-ben arról számolt be, hogy egy tervezett expedíciót finanszírozási problémák miatt töröltek.

Az összeesküvés-elméletek virágzása

A közösségi médiában a lelet újjáéledt, és számos elmélet látott napvilágot. Egyesek szerint a felfedezést szándékosan titkolják, mert az egy olyan civilizáció létezésére utalhat, amely a jégkorszak előtt virágzott. "Több civilizáció is létezhetett, amelyek felemelkedtek és elbuktak... Az elveszett történelmi tudást elrejtették," – írta egy felhasználó az X platformon. Mások szerint "minden, amit tanultunk, hazugság," és a lelet a hivatalos történelem megdöntésére alkalmas bizonyíték lehet.

Más ősi leletek, amelyek átírhatják a történelmet

Nem ez az egyetlen lelet, amely kérdéseket vet fel az emberi történelemről. Törökországban a Göbekli Tepe, egy Kr.e. 9500 és 8000 között lakott helyszín, több mint 5000 évvel idősebb az egyiptomi piramisoknál, és azt sugallja, hogy az emberiség korábban is képes lehetett összetett építmények létrehozására. Japánban a Yonaguni-emlékmű, egy 10 000 évesnél is idősebb, ember alkotta lépcsős struktúra szintén azt bizonyítja, hogy a történelem előtti civilizációk fejlettebbek lehettek, mint gondoltuk.

Mi a helyzet a kubai "elveszett várossal"?

Bár a tudósok többsége szerint a kubai struktúrák valószínűleg természetes képződmények, a rejtély továbbra is izgalmas. A helyszín alaposabb vizsgálata nélkül nehéz végleges következtetést levonni. A modern technológia, például a fejlett szonárok és búvárrendszerek segítségével ma már könnyebben megvizsgálható lenne a terület, de a politikai és pénzügyi akadályok továbbra is gátolják a kutatást.

Vajon egy elveszett civilizáció maradványait rejti a Karib-tenger mélye, vagy csupán a természet játéka az, amit Zelitsky és csapata talált? Egy biztos: amíg nem születik újabb expedíció, a kubai víz alatti város rejtélye továbbra is izgatja a képzeletet, és táplálja az emberiség múltjáról szóló spekulációkat. (1)

(1) - https://www.dailymail.co.uk/sciencetech/