Ilyen arca lehetett annak a 4500 éve élt egyiptomi férfinak, akinek sikerült dekódolni a DNS-ét

Több ezer éven át pihent zavartalanul egy egyiptomi férfi csontváza, térdei az állához húzva, egy kerámia temetkezési edénybe zárva. 1902-be...

Több ezer éven át pihent zavartalanul egy egyiptomi férfi csontváza, térdei az állához húzva, egy kerámia temetkezési edénybe zárva. 1902-ben brit régészek tárták fel sírját a Nuwayrat nekropolisz mészkő domboldalába vájt sírkamrában, Kairótól több mint 240 kilométerre délre.

Míg korának fáraói monumentális építményeket emeltek, mint a gízai nagy piramis, ez a férfi, aki valószínűleg fazekas volt, és 4500-4800 évvel ezelőtt élt, másfajta örökséget hagyott hátra: kivételesen jó állapotban fennmaradt DNS-ét.

Csontjai évszázadokon át dacoltak az egyiptomi forrósággal, sőt, a második világháború alatt Liverpoolban, Angliában tárolva még a náci bombázásokat is túlélték. Most a tudósok a fogából kinyert érintetlen DNS-ből szekvenálták az első teljes ókori egyiptomi genomot. A Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez a valaha talált legrégebbi egyiptomi DNS, amelyet radiokarbonos kormeghatározással Kr.e. 2855 és 2570 közé datáltak. Ez az időszak a korai dinasztikus kor vége és az Óbirodalom kezdete, amikor Egyiptom uralkodói megszilárdították hatalmukat, és elindították a "piramisok korát". (1)

Egy genetikai rejtély kezdete

"Száz, ha nem ezer ősi genomot gyűjtöttek már össze a világ minden tájáról," - mondja Linus Girdland-Flink, az Aberdeeni Egyetem biomolekuláris régésze, a tanulmány társszerzője. Eddig a tudósok Neander-völgyiek, gyenyiszovai emberek és 45 000 évvel ezelőtt élt Homo sapiens DNS-ét gyűjtötték be. "Egyiptom azonban mindeddig afféle fehér folt maradt az emberi genetikai származás nagy kirakósában."

Korábban a legrégebbi egyiptomi DNS-t három, az Abusir el-Meleq nekropoliszban eltemetett múmiától gyűjtötték be, amelyeket Kr. e. 787 és 23 közé datáltak, de ezek csak részleges genomok voltak. Az új, teljes genom egy olyan egyéntől származik, aki mintegy 1500 évvel korábban élt. "Ez a genom először nyújt betekintést egy óbirodalmi egyiptomi genetikai származásába," - mondta Adeline Morez Jacobs, biológiai antropológus, aki a kutatást a Liverpool John Moores Egyetemen végezte doktori tanulmányai alatt.

Daniel Antoine, a londoni British Museum Egyiptom és Szudán osztályának vezetője, aki a tanulmányt szakmailag véleményezte, méltatta a munkát. "Bár ez csak egy egyénre épül, a felfedezés rendkívül jelentős, mivel az ókori DNS ritkán marad fenn a Nílus völgyében," - mondta. Ezzel a tudósok elkezdhetik feltárni, hogyan keveredtek és érintkeztek az ókori Egyiptom különböző népességei.

A nuwayrati férfi ősei

A szekvenált DNS-sel a kutatók elkezdhették megválaszolni az alapvető kérdéseket: kik voltak ennek a férfinak az ősei? Bár csak egy ember származását ismerjük, ez segíthet megérteni, hogyan vándoroltak és keveredtek az emberek az ókori Egyiptomban.

A férfi származásának körülbelül 80%-a észak-afrikai neolitikus populációkra vezethető vissza. A fennmaradó 20% az ókori Nyugat-Ázsia népeihez köthető, beleértve Mezopotámiát és a keleti Termékeny Félholdat, amely magában foglalja a mai Irakot, Nyugat-Iránt, Szíria egyes részeit és Törökország délkeleti részét - mondja Morez Jacobs. Nem találtak bizonyítékot kelet-afrikai vagy szubszaharai afrikai származásra a nuwayrati férfiban.

A kutatók nem tudják pontosan, hogy a férfi felmenői mikor keveredtek e két populációval, de valószínűleg évszázadokon, sőt évezredeken át, esetleg többször is megtörtént. Ez az eredmény összhangban van a régészeti leletekkel, amelyek szerint az áruk - például gabona és állatok - mellett kulturális elemek, mint az írásrendszerek és a fazekaskorong, valamint maguk az emberek is mozogtak és keveredtek a régiók között.

"Ez a tanulmány jelentős mérföldkő az ókori egyiptomi genomika területén," - mondja Yehia Gad, a kairói Nemzeti Egyiptomi Civilizáció Múzeumának ókori DNS-laboratóriumának tudományos vezetője, aki nem vett részt a kutatásban. Szerinte az eredmény "megerősíti Egyiptom szerepét mint az ókori világ központja és olvasztótégelye."

Arc a múltból

A nuwayrati férfi genomjának szekvenálása mellett a kutatók egy arc-rekonstrukciót is készítettek, amelyet Caroline Wilkinson kriminológus antropológus vezetett. Wilkinson, a Liverpool John Moores Egyetem Face Lab vezetője, korábban olyan híres alakok arcát rekonstruálta, mint II. Ramszesz vagy Kleopátra testvére, IV. Arszinoé.

A férfi koponyájának 3D szkennelésével kezdték, majd olyan arcvonásokat rekonstruáltak, mint az állkapocs, az orr és a szemek, amelyek viszonylag könnyen megjósolhatók a csontszerkezet alapján. Az olyan részek, mint a fülek vagy a száj, nehezebbek. A genetikai elemzés szerint a férfinak valószínűleg barna szeme, barna haja és "sötéttől fekete bőrpigmentációig" terjedő bőrszíne lehetett a HirisPlexS rendszer előrejelzése alapján. A kutatók azonban óvatosságra intenek, mivel ezek az előrejelzések bizonytalanok a hasonló ókori populációk korlátozott genetikai adatai miatt.

Hogy elkerüljék a találgatásokat a nem egyértelműen meghatározható vonásokról, Wilkinson és csapata szürkeárnyalatos rekonstrukciót készített, haj és bőrszín nélkül. Wilkinson szerint a kép valószínűleg vitát vált ki, ahogy más ókori egyiptomi ábrázolások is, amelyeket gyakran "túl európainak" vagy "túl afrikainak" kritizálnak. "Ez az egyén nem képviseli az adott korszak vagy régió minden emberét, ahogy én sem képviselek minden európait ma," - hangsúlyozta.

Egy fazekas élete

A férfi kilétére és életére vonatkozó további nyomokat a csontjai adtak. Kopott fogai alapján 44 és 64 év közötti lehetett, valószínűleg az idősebb korosztályba tartozott. Csontvázán az öregedéssel járó arthritis, elhasználódott ízületek és csigolyák, valamint a gyakori guggolásból és hajolásból eredő izomfeszültség jelei láthatók - ezek a mintázatok a fizikailag megterhelő fazekasmunkára utalnak, mondja Joel Irish, a tanulmány társszerzője és bioarchaeológus. "Élete során sokat nézett lefelé, ahogy a mai tinédzserek a telefonjukat," - jegyezte meg Irish.

A hieroglifák és fazekasműhelyek tanulmányozása alapján a kutatók arra következtettek, hogy a férfi valószínűleg fazekas volt, nem pék, földműves, kőműves vagy katona, bár a takács szakmát nem tudták kizárni. Feltételezték, hogy ha fazekas volt, talán összefüggés lehet a szakmája és a kerámia edényben való temetkezés között, bár ez a temetkezési szokás nem volt jellemző a fazekasokra, erre az időszakra vagy Nuwayratra.

De vajon piramisépítő volt? Hatalmas köveket cipelt Gízában, több mint száz kilométerre a temetkezési helyétől? "Ez színtiszta spekuláció," - mondja Girdland-Flink. Óva int attól, hogy egy ókori egyiptomi genom alapján következtetéseket vonjunk le a piramisokat építő emberekről. "Ahhoz, hogy megtudjuk, kik építették a piramisokat, a tényleges munkások genomjaira lenne szükség," - tette hozzá.

A jövő: Egyiptom múltjának további feltárása

A kutatócsapat következő lépése, hogy egyiptomi tudósokkal együttműködve tovább vizsgálják Egyiptom múltját. Yehia Gad, aki Egyiptom nemzeti genomprojektjét vezeti - amelynek célja 100 000 egyiptomi felnőtt és 200 ókori egyiptomi múmia genomjának szekvenálása -, üdvözli az ötletet. "Mindannyian együtt dolgozhatunk, hogy pontosabb képet alkossunk erről a lenyűgöző ókori civilizációról, amely az emberiség történetének fontos fejezete," - mondta.

Ez a nuwayrati férfi nemcsak egy arcot és egy genomot adott a tudósoknak, hanem egy ablakot Egyiptom ősi világára, ahol emberek, kultúrák és gének keveredtek, hogy létrehozzák a történelem egyik legnagyobb civilizációját.

(1) - https://www.nature.com/articles/s415
(2) - https://www.nationalgeographic.com