A baba neme nem véletlen: Új kutatás mutatja, mi befolyásolhatja

Egy új tanulmány szerint a baba neme nem pusztán a véletlen műve, és a fiú vagy lány születésének esélye nem 50-50 százalék. A kutatás rávil...

Egy új tanulmány szerint a baba neme nem pusztán a véletlen műve, és a fiú vagy lány születésének esélye nem 50-50 százalék. A kutatás rávilágít, hogy a születési nemet olyan tényezők befolyásolhatják, mint az anya életkora, bizonyos gének és a korábbi testvérek neme.

Nem véletlenszerű érmefeldobás

A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerint a baba nemének meghatározása olyan, mintha egy családra szabott, elfogult érmét dobnánk fel. A Harvard T.H. Chan School of Public Health kutatói több mint 146 000 terhességet vizsgáltak meg 58 000 amerikai ápolónő adatai alapján 1956 és 2015 között. Az eredmények azt mutatják, hogy egyes családokban nagyobb valószínűséggel születnek azonos nemű gyermekek, mint azt a véletlen alapján várnánk. Azok az anyák, akiknek már három vagy több gyermekük van, nagyobb eséllyel szülnek csak fiúkat vagy csak lányokat. (1)

"Ha már két vagy három lányod van, és fiút szeretnél, tudnod kell, hogy az esélyed nem 50-50 százalék," - mondta Jorge Chavarro, a tanulmány vezető szerzője. A kutatók becslése szerint azoknak a családoknak, ahol már három lány van, 58% az esélye, hogy a következő gyermek is lány lesz, míg három fiú után 61% a valószínűsége egy újabb fiúnak.

Az anya életkora és gének szerepe

A tanulmány szerint az anya életkora kulcsfontosságú tényező. Azok a nők, akik 28 éves koruk után kezdenek gyermeket szülni, nagyobb valószínűséggel szülnek csak fiúkat vagy csak lányokat. Chavarro szerint ennek hátterében az anya életkorával járó biológiai változások állhatnak, például a hüvely savasságának növekedése, amely befolyásolhatja a fiúkat hordozó Y-kromoszóma túlélését. Bár az apai tényezők is szerepet játszhatnak, a kutatás nem tartalmazott adatokat az apákról, ami a tanulmány egyik korlátja.

A kutatók két gént is azonosítottak, amelyek összefüggésben állnak azzal, hogy egy nő csak fiúkat vagy csak lányokat szül. "Nem tudjuk, miért kapcsolódnak ezek a gének a születési nemhez, de tény, hogy összefüggés van, és ez új kérdéseket vet fel," - mondta Chavarro, aki a táplálkozás és epidemiológia professzora.

Ugyanakkor Iain Mathieson, a Pennsylvaniai Egyetem genetika professzora, aki nem vett részt a kutatásban, óvatosságra int a genetikai összefüggések értelmezésében. Szerinte a genetikai elemzés viszonylag kis mintán alapult, és más tényezők is befolyásolhatják az eredményeket, így további kutatásokra van szükség.

Családtervezés és történelmi példák

A kutatók azt is megállapították, hogy a szülők nagyobb valószínűséggel szülnek egy fiút és egy lányt, mint azt a véletlen alapján várnánk. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy sok család abbahagyja a gyermekvállalást, miután mindkét nem képviselteti magát. A kutatók a családi döntések torzító hatásának kiszűrésére kizárták az utolsó gyermek adatait, valamint azokat az anyákat, akiknél vetélés vagy halvaszülés történt. Az eredmények mégis azt mutatták, hogy a születési nem esélye nem pusztán véletlenszerű.

A tanulmány szerint tehát nem véletlen, hogy egyes családokban, mint például a Már megint Malcolm című sorozatban öt fiú, vagy Jane Austen Büszkeség és balítélet című regényében a Bennet családban öt lány született. Történelmi adatok szerint a 12. században VII. Lajos francia király is újraházasodott, miután első két felesége csak lányokat szült, hogy férfi örököst biztosítson.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

Chavarro szerint évekbe telhet, mire teljesen megérthetjük, miért szülnek egyes családok következetesen azonos nemű gyermekeket, de ez a kutatás fontos kiindulópont. A jövőbeni vizsgálatoknak ki kell térniük arra, hogy az életmód, a táplálkozás vagy a környezeti vegyi anyagoknak való kitettség hogyan befolyásolhatja ezeket a mintákat.

Bár bizonyos tényezők, mint a rassz, a természetes hajszín, a vércsoport, a testtömegindex vagy a magasság nem befolyásolták az azonos nemű gyermekek születésének valószínűségét, a kutatás 95%-ban fehér nőkből, kizárólag ápolónőkből állt, akik eltérő foglalkozási vagy egészségügyi mintázatokkal rendelkezhetnek az általános népességhez képest.

David A. Haig, a Harvard Egyetem evolúciós biológusa, aki nem vett részt a kutatásban, úgy véli, hogy a tanulmány bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a baba nemének valószínűsége családonként eltérő. "Különböző családok különböző elfogultságú érméket dobnak fel," - mondta Haig. "Ez valami nagyon intuitív és személyes dologra utal, még ha a mögöttes biológia összetett is." (2)

(1) - https://www.science.org/doi/10.1126/
(2) - https://www.washingtonpost.com/health/