Tudósok egy második "rejtett várost" fedeztek fel a gízai piramisok alatt, amely átírhatja a történelmet

Az egyiptomi Gízai-fennsík, ahol a világ legismertebb piramisai - Hufu, Hafré és Menkauré piramisai – valamint a nagy szfinx található, évsz...

Az egyiptomi Gízai-fennsík, ahol a világ legismertebb piramisai - Hufu, Hafré és Menkauré piramisai – valamint a nagy szfinx található, évszázadok óta rejtélyek és viták középpontjában áll. Az ókori építmények lenyűgöző mérnöki bravúrjai, csillagászati pontosságuk és ismeretlen eredetük számtalan elméletet szült a történészek, régészek és kutatók körében.

Most egy olasz kutatócsoport új felfedezése még tovább mélyíti a gízai komplexum körüli misztikumot: állításuk szerint egy második "rejtett várost" fedeztek fel a Menkauré-piramis alatt, amely egy hatalmas földalatti hálózat részeként kapcsolódhat a Hafré-piramis alatt korábban azonosított struktúrákhoz. Ez a felfedezés, ha igaznak bizonyul, alapjaiban írhatja át az ókori Egyiptom történetét, sőt az emberiség múltjáról alkotott képünket is.

A felfedezés háttere

Az olasz kutatócsoport, amelynek munkáját Filippo Biondi, a skóciai Strathclyde Egyetem radarkutatója is támogatja, márciusi bejelentésükben először a Hafré-piramis alatt azonosítottak hatalmas földalatti struktúrákat. A talajradar segítségével készített méréseik alapján egy több mint 600 méter hosszú, oszlopszerű szerkezetekből és spirális formákból álló rendszert találtak, amely a piramisok alatt, mélyen a földben helyezkedik el.

A felfedezés hatalmas visszhangot keltett, ám a mainstream régészek, köztük a híres egyiptológus, Dr. Zahi Hawass, élesen bírálták az állításokat, mondván, hogy a technológia nem képes ilyen mélységben pontos adatokat szolgáltatni, és a kutatás tudományos alapokat nélkülöz.

A kritikák azonban nem tántorították el a kutatócsoportot, amely most új eredményekkel állt elő. A Menkauré-piramis, a gízai hármas legkisebb tagja alatt végzett mérések során hasonló oszlopszerű struktúrákat találtak, amelyek 90%-os valószínűséggel megegyeznek a Hafré alatt azonosítottakkal.

"Objektív tomográfiás adatok elemzése alapján, amelyek kísérleti méréseken alapulnak, erősen valószínű, hogy a Hafré alatt azonosított struktúrák a Menkauré alatt is jelen vannak," - nyilatkozta Biondi. A kutatók szerint ezek az eredmények alátámasztják azt az elméletet, hogy a gízai piramisok csupán egy hatalmas földalatti infrastruktúra felszíni elemei, amely sűrű alagúthálózatból és kamrákból áll.

A földalatti "megastruktúra" elmélete

A kutatócsoport szerint a Gízai-fennsík alatt egy összetett, földalatti hálózat található, amely összeköti a három fő piramist. "Határozottan úgy véljük, hogy a gízai struktúrák összefüggenek, és a piramisok csupán egy óriási földalatti komplexum jéghegyének csúcsát jelentik," - mondta Biondi. A Menkauré alatt talált oszlopok mérete és elrendezése állítólag megegyezik a Hafré alatt azonosítottakkal, bár a kisebb piramis méretéből adódóan valószínűleg kevesebb oszlopot tartalmaz. A Hafré alatt mért struktúrák több mint 600 méter hosszúak, és nyolc oszlopot tartalmaznak, amelyek körül spirális formák tekerednek.

A kutatók még nem tudják pontosan, mire szolgálhattak ezek a struktúrák, de Biondi szerint "a természet elemei - levegő, víz, tűz és föld - valószínűleg szerepet játszottak a működésükben". Ez az állítás új perspektívát nyit az ókori egyiptomi civilizáció képességeiről és technológiai tudásáról. A felfedezés azonban nem csak az egyiptomi történelemre, hanem az emberiség múltjára is új fényt vethet, hiszen a kutatók szerint a struktúrák akár 38 000 évesek is lehetnek - jóval idősebbek, mint a mainstream régészet által a piramisok építésére becsült 4500 év.

Egy elveszett civilizáció nyomában

A kutatócsoport elmélete szerint a gízai földalatti komplexumot egy olyan ősi civilizáció építhette, amely egy globális katasztrófa - valószínűleg egy 12 800 évvel ezelőtti üstökösbecsapódás - következtében eltűnt. Ez az elmélet összecseng Dr. James Kennett, a Kaliforniai Egyetem geológusának kutatásaival, aki szerint egy ilyen kataklizma vezetett Észak-Amerikában a Clovis-kultúra hirtelen eltűnéséhez. Kennett szerint a becsapódás hatalmas áradásokat okozhatott a Földközi-tenger és a Nílus vidékén, amelyek elpusztíthatták az ősi civilizációkat, köztük a Gízai-fennsíkon élők nyomait is.

A katasztrófa-elméletet az egyiptomi mitológia is alátámasztani látszik. Andrew Collins, a prehisztorikus civilizációk kutatója szerint az Edfu-templom hieroglifái - amelyek a Gízától 780 kilométerre délre találhatók - egy pusztító áradásról mesélnek, amely elpusztította az "Ősök" néven emlegetett rejtélyes civilizációt. Az úgynevezett Edfu Építési Szövegek egy "kígyó ősellenségről" írnak, amely sötétségbe borította a világot, és egy hatalmas áradást okozott. Collins szerint a kígyó az üstökös metaforája lehet, mivel az ókori kultúrák gyakran használtak kígyókat az égi jelenségek szimbolizálására. Az Edfu-szövegek egy "Teremtés Szigetéről" is említést tesznek, amelyet Collins a Gízai-fennsíkkal azonosít, és amely egy elveszett civilizáció szent földjeként szolgált.

A mainstream régészet ellenérvei

A mainstream régészek, köztük Dr. Zahi Hawass, továbbra is szkeptikusak az olasz kutatók állításaival kapcsolatban. Hawass szerint a talajradar nem képes több száz méter mélységben pontos adatokat szolgáltatni, és a felfedezést "képtelenségnek" nevezte. A mainstream tudósok az Edfu-szövegeket is mitologikusnak tekintik, és nem látják bizonyítottnak, hogy azok közvetlenül Gízára utalnának. Szerintük a szövegek szimbolikus történetek, amelyekben az áradás után érkező istenek más területekről érkeztek Egyiptomba, nem pedig őshonosak voltak ott.

Ugyanakkor Collins és más alternatív kutatók rámutatnak, hogy a történelem hivatalos idővonala nem feltétlenül teljes. Példaként a 30 000 évvel ezelőtt élt gravetti kultúrát említik, amelynek tagjai Oroszországban, Szungir és Kosztyenki területén fejlett építményeket, testreszabott ruházatot és holdmozgásokat követő rendszereket alkottak. "Ezek az emberek úgy néztek ki és viselkedtek, mintha a középkorban éltek volna," - állítja Collins, aki szerint a hivatalos történelemből hiányozhatnak fontos fejezetek az emberiség múltjáról.

A felfedezés jelentősége

Az olasz kutatók eredményei egyelőre nem kerültek szakértői felülvizsgálatra, és nem jelentek meg tudományos folyóiratban, ami tovább táplálja a vitákat. Azonban a felfedezés már most felkeltette az érdeklődést világszerte, még olyan hírességeket is lenyűgözve, mint Joe Rogan, aki "lenyűgözőnek" nevezte az eredményeket. Ha a földalatti struktúrák létezése bebizonyosodik, az nemcsak az ókori Egyiptom történetét, hanem az emberiség technológiai és kulturális fejlődéséről alkotott képünket is alapjaiban változtathatja meg. A gízai piramisok, amelyek eddig is az emberi mérnöki zsenialitás szimbólumai voltak, most egy még nagyobb rejtély kapujában állnak. (1)

(1) - https://www.dailymail.co.uk/sciencetech/