Meglepő fordulat: Elkezdett gyarapodni az Antarktisz jégtömege

Az Antarktisz, a Föld legdélebbi kontinense, évszázadok óta a tudományos kutatások középpontjában áll. Hatalmas jégpajzsa nemcsak a bolygó é...

Az Antarktisz, a Föld legdélebbi kontinense, évszázadok óta a tudományos kutatások középpontjában áll. Hatalmas jégpajzsa nemcsak a bolygó éghajlatának szabályozásában játszik kulcsszerepet, hanem a globális tengerszint-emelkedés egyik meghatározó tényezője is.

Az elmúlt évtizedekben a tudósok aggodalmukat fejezték ki az Antarktisz jégvesztesége miatt, amely jelentős mértékben hozzájárult a tengerek szintjének emelkedéséhez. Egy új kutatás azonban váratlan fordulatot hozott: a kontinens jégpajzsa az elmúlt két évben tömeggyarapodást mutatott, ami látszólag ellentmond a korábbi trendeknek.

Ez a felfedezés új kérdéseket vet fel az Antarktisz éghajlatváltozással kapcsolatos szerepéről, és rávilágít a tudományos kutatások fontosságára a globális környezeti kihívások megértésében.

A meglepő felfedezés

A kutatást Dr. Wei Wang és Yunzhong Shen professzor vezette a kínai Tongji Egyetemen, és a NASA GRACE valamint GRACE-FO műholdas gravitációs méréseire támaszkodott. Ezek az adatok azt mutatták, hogy az Antarktisz Jégpajzsa (AIS) 2021 és 2023 között jelentős tömeget nyert, évente átlagosan 107,8 gigatonna mértékben. Ez az első jelentős tömeggyarapodás, amelyet az elmúlt években regisztráltak, és éles kontrasztot mutat a korábbi évtizedek adataival, amelyek folyamatos jégveszteségről számoltak be. Például 2002 és 2010 között az Antarktisz évente átlagosan 73,8 gigatonna jeget veszített, míg 2011 és 2020 között ez a szám majdnem megduplázódott, elérve az évi 142,1 gigatonnát. (1)

A tömeggyarapodás mögött a kutatók szerint az úgynevezett "rendellenes csapadékfelhalmozódás" áll, amely főként Kelet-Antarktisz gleccser-medencéiben figyelhető meg. Különösen négy jelentős gleccser – a Totten, a Moszkvai Egyetem, a Denman és a Vincennes-öböl – területén tapasztaltak szokatlanul nagy mennyiségű csapadékot, ami hozzájárult a jégtömeg növekedéséhez. Ez a jelenség különösen figyelemre méltó, mivel ezek a gleccserek korábban jelentős jégveszteséget mutattak, különösen az elmúlt évtizedben.

A jégpajzs és a tengerszint

Az Antarktisz jégpajzsának változásai közvetlen hatással vannak a globális tengerszintre. A korábbi jégveszteség jelentősen hozzájárult a tengerek szintjének emelkedéséhez: 2002 és 2010 között évente 0,20 mm-rel, míg 2011 és 2020 között évente 0,39 mm-rel nőtt a tengerszint az antarktiszi jég olvadása miatt. Az új adatok azonban azt mutatják, hogy 2021 és 2023 között a jégpajzs tömeggyarapodása évente -0,3 mm-rel csökkentette a globális tengerszint-emelkedést. Ez a negatív hozzájárulás azt jelenti, hogy a jégpajzs átmenetileg ellensúlyozta a tengerszint emelkedését.

Azonban a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez a tömeggyarapodás valószínűleg átmeneti, és nem változtatja meg az Antarktisz hosszú távú kilátásait. A klímakutatók, köztük Eric Rignot, a Kaliforniai Egyetem neves glaciológusa, figyelmeztetnek, hogy az Antarktisz bizonyos részei már most is az "összeomlás" állapotában vannak. A szokatlan csapadék, amely a tömeggyarapodást okozta, valószínűleg maga is a klímaváltozás következménye, ami további bizonytalanságot szül a kontinens jövőjével kapcsolatban.

Kritikus gleccserek és jövőbeli kockázatok

A kutatás kiemeli a Wilkes-föld - Mária királynő földje régió négy gleccserének kulcsfontosságú szerepét az antarktiszi jég stabilitásában. Ezek a gleccserek rendkívül érzékenyek a környezeti változásokra, és potenciális összeomlásuk több mint hét méterrel emelhetné a globális tengerszintet. Ezért a kutatók szerint elengedhetetlen ezeknek a gleccsereknek a folyamatos megfigyelése, mivel állapotuk fontos figyelmeztető jelzésként szolgálhat a klímaváltozás súlyos következményeire.

A tanulmány szerzői hangsúlyozzák a nemzetközi együttműködés és a folyamatos kutatások fontosságát. "Ezek a gleccserek kritikus figyelmeztető jelek az Antarktisz jégpajzsának jövőjével kapcsolatban," - írják, kiemelve, hogy a klímaváltozás hatásainak megértéséhez és kezelésére további erőfeszítésekre van szükség.

Nem tagadja a klímaváltozást

Bár a tömeggyarapodás híre elsőre biztatóan hangzik, a tudósok óva intenek attól, hogy ezt a klímaváltozás tagadására használják fel. Néhány médiaorgánum hajlamos lehet úgy értelmezni az eredményeket, mintha azok cáfolnák a globális felmelegedés valóságát. Valójában a szokatlan csapadék, amely a jégtömeg növekedését okozta, valószínűleg a klímaváltozás által módosított időjárási minták eredménye. Ez a paradoxon jól mutatja, hogy a klímaváltozás hatásai összetettek, és nem mindig lineárisak.

Az Antarktisz jégpajzsának legutóbbi tömeggyarapodása izgalmas és váratlan fejlemény a klímakutatásban, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a hosszú távú trendek továbbra is aggasztóak. A kutatás rávilágít arra, hogy a klímaváltozás hatásai kiszámíthatatlanok, és a tudományos közösségnek folyamatosan figyelnie kell a bolygó legérzékenyebb régióit.

Az Antarktisz továbbra is a globális éghajlati rendszer egyik legfontosabb eleme, és jövője mindannyiunk jövőjét befolyásolja. A mostani eredmények arra ösztönzik a tudósokat és döntéshozókat, hogy még nagyobb figyelmet fordítsanak a kontinens megfigyelésére és védelmére, hogy jobban megértsük és kezeljük a klímaváltozás kihívásait. (2)

(1) - https://link.springer.com/article/
(2) - https://thedebrief.org/anomalou