Az anatóliai gazdák rettegnek, hogy megnyílik alattuk a föld

Törökország mezőgazdasági központjában, a Konya-síkságon, melyet "Törökország kenyérkosarának" neveznek, egyre nagyobb fenyegetést...

Egy titokzatos, hatalmas víznyelőt találtak Chilében, amiben simán elférne a Fehér Ház

Kínában felfedeztek egy 192 méter mély víznyelőt az alján egy erdővel

Kasmírban eltűnt egy folyó, miután egy hatalmas lyuk jelent meg a közepén

Törökország mezőgazdasági központjában, a Konya-síkságon, melyet "Törökország kenyérkosarának" neveznek, egyre nagyobb fenyegetést jelent a felszín alatt lapuló jelenség: a víznyelők. Fatih Sik, egy 45 éves gazda, minden nap veszélyben dolgozik, hiszen bármelyik pillanatban megnyílhat alatta a föld.

"Folyton arra gondolok, hogy bárhol megnyílhat a föld. Tudom, hogy ha ez megtörténik, halott leszek," - mondta komoran. Mégis, Sik és sok más gazda kénytelen folytatni a munkát, mert a családjuk megélhetése múlik rajta.

Egy ősi jelenség, amit a modern kor csak súlyosbított

A víznyelők nem új keletűek Közép-Anatóliában. A Karapinar körzet már évszázadok óta tapasztalja ezt a jelenséget, de az utóbbi években ezek száma és súlyossága drámaian megnövekedett. A probléma okai között a szárazság és az emberi tevékenység szerepel.

Arif Delikan, a Konya Műszaki Egyetem docense, eddig 640 víznyelőt azonosított a régióban, ezek közül több mint 600-at Karapinarban. "A víznyelők egyik fő oka az éghajlatváltozás," - magyarázta Delikan. Az elmúlt évben Karapinarban körülbelül 20 új víznyelő jelent meg. Delikan és az állami AFAD katasztrófavédelmi ügynökség több mint 2700 felszíni deformációt és nem szeizmikus repedést azonosított, amelyek víznyelők kockázatát jelzik.

A víznyelők akkor alakulnak ki, amikor a víz kioldja az altalaj mészkő rétegeit, így a felszíni földréteg összeomlik. Ez a folyamat természetesen is bekövetkezhet, de az emberi tevékenység - például a túlzott öntözés vagy az illegális kutak fúrása - jelentősen gyorsíthatja.

Élet a víznyelők árnyékában

Az olyan gazdák számára, mint Adem Ekmekci, a víznyelők jelentette veszély mindennapos valóság. Tavaly egy hatalmas víznyelő nyelt el több kajszibarack- és eperfát a földjén. "Hirtelen megcsúszott a lábam. Lenéztem, és repedéseket láttam a földben," - mesélte. Másnapra az egész földréteg beszakadt.

Ekmekci földjén már két víznyelő is van, az egyik mindössze tíz méterre az otthonától. Amikor 2018-ban az első repedések megjelentek, a helyi hatóságok kővel töltötték fel a területet, de két évvel később a föld mégis beomlott. "20 métert süllyedt," - mondta. Bár az eset után túl rémült volt ahhoz, hogy otthon aludjon, végül kénytelen volt visszatérni.

A földművesek mellett a pásztorok is aggódnak. Egy 27 éves afgán pásztor, Omer attól tart, hogy nyája víznyelőbe eshet. "Isten óvjon, ha egy juh beleesik, a többi is követi," - mondta.

A régió válsága

Konya helyzetét tovább súlyosbítja az egyre növekvő vízhiány. A tél folyamán a csapadékmennyiség 40%-kal maradt el az átlagostól, ami még nagyobb nyomást helyezett a gazdákra. A régió Törökország búzatermésének 36%-át és cukorrépa-termésének 35%-át adja.

Sok gazda azzal próbálja megoldani a vízhiányt, hogy illegális kutakat fúr, ami tovább gyengíti az altalajt. "Kemény idők jönnek," - ismerte el Yigit Aksel gazda, aki tudja, hogy az öntözési szokásaik és a vízigényes növények, mint a kukorica és a cukorrépa termesztése hozzájárul a problémához.

Delikan szerint az elmúlt húsz évben a térség felszíni vizeinek jelentős része eltűnt, ami arra kényszerítette a gazdákat, hogy mélyebbről hozzanak vizet. Karapinar vízszintje évente 10-20 méterrel csökken, tette hozzá.

A régió egyik szimbolikus helyszíne, a Meke-krátertó szintén megsínylette a vízhiányt. Az egykor festői vulkanikus tó mára kiszáradt, medrét só borítja. Az iróniája a helyzetnek, hogy még az eső is árthat. A csapadék által keltett extra nyomás felgyorsíthatja az altalaj összeomlását.

A krízisből lehetőség?

Nem mindenki látja tragédiának a víznyelőket. Néhány vállalkozó lehetőséget látott a válságban, és igyekeznek kihasználni a természeti jelenség iránti érdeklődést. Cem Kinay a közelmúltban nyitott egy luxusszállodát egy 800 éves szeldzsuk karavánszerájban, amely Törökország legrégebbi és leghíresebb víznyelőjének szélén található.

A félig vízzel telt víznyelő tóként hat, és vonzza a turistákat. "Ezeket a félelmeket pozitív irányba kell fordítanunk," - mondta Kinay. A látogatók, mint például a dél-koreai Seongmo Kim, elragadtatva nézték a látványt. "Ez az első alkalom, hogy ilyet látok. Lenyűgöző," - mondta Kim.

Egy zsugorodó forrás

A helyi lakosok számára azonban a víznyelők inkább veszteségként jelennek meg. Gumus Uzun falusi lakos emlékszik, hogy nagyapja még birkát itatott és ruhát mosott egy víznyelőben, amikor annak vízszintje még sokkal magasabb volt. "Ma már folyamatosan zsugorodik," - mondta szomorúan.

Konya lakói kemények és kitartóak, de jövőjük egyre bizonytalanabb. Az aszály súlyosbodásával, a felszín alatti vizek fogyatkozásával és a föld összeomlásának fenyegetésével Törökország kenyérkosara súlyos kihívásokkal néz szembe. Ez a történet nemcsak helyi ügy, hanem figyelmeztetés az éghajlatváltozásra és az emberi beavatkozás következményeire. (1)

(1) - https://phys.org/news/2024-07-sinkholes