Mit rejt a mélység? Ősi emberek útvonalaira bukkantak Szicília víz alatti barlangjaiban

Egy kutatócsoport, amely Szicília partjainál lévő víz alatti barlangokat vizsgál, izgalmas felfedezéseket tett, amelyek segíthetnek megérten...

Egy kutatócsoport, amely Szicília partjainál lévő víz alatti barlangokat vizsgál, izgalmas felfedezéseket tett, amelyek segíthetnek megérteni, hogyan terjedtek el az ősi emberek a Földközi-tenger térségében.

Noha a 25 víz alatti barlang és ősi sziklaszerkezet közül sokat már az 1870-es és az 1990-es évek között felfedeztek, ez az első komoly kísérlet, hogy ezeket a barlangokat tanulmányozva feltárják az első emberek Szicíliába való vándorlásának útvonalait.

T.R. Kidder antropológus és a tanulmány társszerzője elmagyarázta, hogy korábbi tudósok úgy vélték, hogy a Szicília déli partvidékén lévő helyszínek túlságosan erodáltak ahhoz, hogy hasznos információkat nyújtsanak. (1)

"Az új víz alatti helyszínek felfedezése új területeket nyit meg a kutatás számára," - mondta Kidder.

Ősi barlangok és az emberi migráció útvonalai

Szicília mindössze 3 kilométerre fekszik az olasz szárazföldtől, de ez a távolság az ősi emberek számára jelentős akadályt jelentett. A kutatók szerint még napjainkban is, amikor modern technológia áll rendelkezésre, számos afrikai migráns próbál átkelni a szoroson egyszerű hajókkal, de sokan kudarcot vallanak, mivel a hajóik felborulnak.

A kutatók feltételezése szerint az első emberek körülbelül 16 000 évvel az utolsó jégkorszak maximuma után érkeztek Szicíliába. Az utolsó jégkorszak 24 000 és 18 000 évvel ezelőtt zajlott, tehát a szigetre érkező első migránsok időpontja meglehetősen tág intervallumba esik. Ez a viszonylag késői időpont azért is rejtélyes, mert az ősi emberek már több mint 30 000 évvel korábban eljutottak Szibériába.

A kutatók nem biztosak abban sem, hogy pontosan hogyan érték el az ősi emberek Szicíliát. A legnépszerűbb elméletek szerint a migránsok kezdetleges hajókkal keltek át a tengeren, vagy egykor létező szárazföldi hidakon gyalogoltak át. Egy másik lehetőség, hogy az ősi emberek "szigetről szigetre ugrálva" jutottak el a Földközi-tenger nyugati részére.

"Az egyik legnagyobb kihívás az emberi migráció megértésében az, hogy nem tudjuk pontosan, hogyan terjedtek el és telepedtek meg ezek az emberek a világ különböző részein," - mondta Kidder.

"Lehetséges, hogy Itáliából érkeztek, és a Messinai-szoroson keltek át, de az sem kizárt, hogy dél felől, az afrikai partvidékről jöttek. Vagy talán tényleg szigeteken át vándoroltak."

Nyomok a víz alatti barlangokban

A kutatócsoport célja nemcsak az volt, hogy felderítsék egy-egy emberi csoport átkelésének nyomait, hanem olyan bizonyítékokat kerestek, amelyek az első közösségek létrejöttére utalnak.

"Nem csak az első személyt keressük, aki megérkezett, hanem azt az első közösséget, amely itt telepedett le," - mondta Ilaria Patania, a kutatás vezetője.

"A szicíliai letelepedés időpontjának megértése kulcsfontosságú információt nyújt arról, hogyan terjedtek el az első Homo sapiens közösségek a Földközi-tenger térségében."

Patania hangsúlyozta, hogy nagyon kevés korábbi kutatás készült, amely irányt mutathatott volna számukra, és az itt található felső paleolitikumi lelőhelyek közül csak nagyon keveset tártak fel modern tudományos módszerekkel. Emiatt a kutatóknak helyi archívumokat, régi hírlapokat és fényképeket kellett átvizsgálniuk, valamint amatőr régészek és helyi halászok segítségét is kérték, akik véletlenül bukkantak a barlangokra munkájuk során.

A kutatás egyik fontos partnere egy nyugdíjas vontatóhajó-kapitány volt, aki évtizedeken át dolgozott ezen a területen. Bár nem rendelkezett tudományos képzéssel, a helyismerete kulcsfontosságú volt. Amikor Patania elmagyarázta neki, hogy paleotalajokat keresnek, a kapitány azonnal tudta, hol találhatók ilyenek. Ez a helyi tudás és tapasztalat segítette a kutatókat, hogy új, eddig ismeretlen helyszíneket is felfedezzenek.

További felfedezések és perspektívák

A kutatások során a csapat három új víz alatti barlangot talált, amelyekben potenciálisan fontos régészeti leletek rejtőzhetnek. Emellett több korábban felfedezett, de időközben "elveszett" lelőhelyet is sikerült újra azonosítaniuk. A pontosabb feltérképezés nemcsak a régióról szerzett ismereteket gazdagítja, hanem további víz alatti barlangok felfedezésére is lehetőséget ad.

A Corruggi lelőhely, Szicília legdélibb csücskén, különösen izgalmas eredményeket hozott. Az 1940-es években már felfedezték, de Patania és csapata újabb bizonyítékokat talált itt, amelyek az ősi emberek lehetséges útvonalaira utalnak. Vadlovak fogait és kőeszközöket találtak, ami arra utal, hogy emberek jártak ezen a területen. A lelőhely közelében egykor egy szárazföldi híd is lehetett, amely összekötötte Szicíliát Máltával, így a kutatók remélik, hogy ez a helyszín fontos nyomokat szolgáltathat a régió legkorábbi embereiről.

A jövő kutatása: Földrengések, éghajlati változások és vulkánok

A kutatás még kezdeti szakaszban van, és a kutatók azt tervezik, hogy a következő években tovább kutatnak a partoktól távolabb, hogy még több víz alatti barlangot és egyéb paleolitikus lelőhelyet találjanak. Ezek a felfedezések nemcsak a régió első embereinek időpontjáról és migrációjáról nyújthatnak új ismereteket, hanem arról is, hogyan éltek és alkalmazkodtak ezek az ősi közösségek a környezetükhöz.

"Nemcsak az emberi letelepedés időpontját szeretnénk rekonstruálni, hanem azt is, hogyan éltek ezek az emberek, és hogyan birkóztak meg a természeti eseményekkel, például földrengésekkel, éghajlati változásokkal és talán még vulkánkitörésekkel is," - mondta Patania.

Ezek az új felfedezések izgalmas lehetőségeket nyitnak meg az ősi emberek Földközi-tengeri migrációjának megértésében. A kutatók továbbra is igyekeznek feltárni a régió múltját, és remélik, hogy a jövőbeni expedíciók további betekintést nyújtanak az első emberi közösségek szicíliai életébe. (2)

(1) - https://journals.plos.org/plosone/article
(2) - https://source.washu.edu/2024/10/unde