Egy tanulmány szerint a Föld napjai 2 órával hosszabbak lettek, és ez válthatta ki bolygónkon az egyik legnagyobb evolúciós robbanást

A Földön a napok egykor több mint két órával hosszabbak lettek, köszönhetően annak, hogy a Hold két periódus alatt több ezer kilométerrel tá...

A Földön a napok egykor több mint két órával hosszabbak lettek, köszönhetően annak, hogy a Hold két periódus alatt több ezer kilométerrel távolabb sodródott pályáján, fedezték fel a kutatók.

Az extra napos órák viszont oxigénellátási eseményekhez vezethettek, amelyek egy olyan időszakot nyitottak meg, amikor az élet bonyolultsága robbanásszerűen megnőtt - állítják a kutatók.

"A naphossz változásai befolyásolhatják a napenergia eloszlását és a hőmérsékleti gradienseket, potenciálisan befolyásolva az időjárási rendszereket és a légköri dinamikát," - írták a kutatók az új tanulmányban, amelyet augusztus 6-án tettek közzé a PNAS folyóiratban. (1)

Manapság a Hold átlagosan 384 400 kilométerre kering a Földtől. De égi kísérőnk nem mindig volt ott, ahol most van.

A Föld napjai jelenleg körülbelül 24 órásak, de ez nem mindig volt így. Idővel a Hold magával vonszolja a bolygónkat. Ennek során eltávolodik a Földtől, elszívva mozgási energiáját. Ennek eredményeként bolygónk forgása a tengelye körül lelassul, így meghosszabbítva a Föld napjait a tanulmány szerint.

A Föld forgása közbeni ingadozásának modellezése durva képet adhat a bolygó lassulásáról. Ez a becslés azonban egyértelműen hibás, mert ahhoz az előrejelzéshez vezet, hogy a Föld és a Hold körülbelül 1,5 milliárd évvel ezelőtt összeütközhetett, jegyezték meg a tanulmány szerzői.

Az új tanulmányban He Huang, a kínai Csengtu Műszaki Egyetem geológusa által vezetett csapat megpróbálta tisztázni a Föld forgásának történetét nyolc adatkészlet vizsgálatával, amelyek nagyjából 700 millió és 200 millió évvel ezelőtti tengeri környezet kőzetrétegeit rögzítették.

Ezek az árapályok, ahogy nevezik őket, képesek rögzíteni az árapály erősségét az idő múlásával, részben azért, mert felfedik az óceán vastagságát. A csapat ezeket az adatkészleteket kombinálta a Hold és a Föld között ható árapályerők modelljeivel, hogy feltérképezze, milyen gyorsan forgott a Föld a tengelye körül a félmilliárd éves tanulmányi időszak alatt.

A kutatók azt találták, hogy a Föld forgásában van egy "lépcső" mintázat két periódussal, amikor a bolygó forgása gyorsan és drámaian megváltozott, majd stabilitási periódusok követték. A vizsgálati időszak alatt a napok 2,2 órával hosszabbak lettek. A Hold ebben az időszakban átlagosan 20 000 km-el távolabb került.

Az egyik ilyen időszak, nagyjából 650-500 millió évvel ezelőtt, magában foglalta a kambriumi robbanást, egy olyan időszakot, amikor az élet drámaian változatossá vált. A Föld forgásának lépcsőjén a második "lépés" nagyjából 340-280 millió évvel ezelőtt történt, ami megfelel annak az időszaknak, amikor hatalmas gleccserek borították a bolygót.

A tanulmány azt sugallja, hogy a nappalok hosszának - és ezáltal a napsugárzásnak - a növekedésével a Hold nagy oxigénellátási eseményeket indíthatott el, amelyek az élet diverzifikációjához vezettek. Ezeket az eredményeket azonban "óvatosan kell értelmezni," - írták a szerzők a tanulmányban.

A tanulmány kétségbe von egy másik elméletet is: hogy egy olyan időszak, amikor a gleccserek gyorsan elborították a Földet, ami tömeges kihaláshoz vezetett, nagy hatással volt a Föld forgására. A lassulás nagy részét inkább közvetlenül az árapályerők okozzák, sugallták. (2)

(1) - https://www.pnas.org/doi/10.1073/
(2) - https://www.livescience.com/space