2 millió éve kihaltnak hitt fákat ültetnek titkos helyekre, melyeket "élő kövületeknek" neveznek

A tudósok "élő kövületnek" nevezett fákat ültetnek titkos helyekre, hogy visszahozzák az elveszett fajt a kihalás széléről - ez az...

A tudósok "élő kövületnek" nevezett fákat ültetnek titkos helyekre, hogy visszahozzák az elveszett fajt a kihalás széléről - ez az erőfeszítés évszázadokig is eltarthat.

Úgy gondolják, hogy a sárkányfenyők (Wollemia nobilis) mintegy 2 millió évvel ezelőtt eltűntek. A kréta időszakból (145-66 millió évvel ezelőtt) származó fajok fosszíliái azt mutatják, hogy megjelenésük alig változott ez idő óta.

De 1994-ben az ausztráliai Blue Mountains túrázói rábukkantak ezeknek az ősi tűlevelűeknek néhány példányára. Most már csak körülbelül 60 példány maradt a kelet-ausztráliai Wollemi Nemzeti Parkban, melyeket a Phytophthora cinnamomi, egy patogén vízi penészgomba fenyegeti, amely pusztulást okoz, és a féktelen erdőtüzek, amelyek időszakosan tombolnak Új-Dél-Wales ezen régiójában.

Újrafelfedezése óta a sárkányfenyőket botanikus kertekben és magánterületeken termesztik szerte a világon. A Wollemi Pine Recovery Team, az ausztrál kormány tudósai és természetvédői közötti partnerség keretében pedig megkezdték a palánták visszatelepítését a Wollemi Nemzeti Park három helyszínére.

"A helyszínek magasan fekvő homokkő szurdokokból állnak, amelyek elég mélyek, keskenyek és meredek oldalúak ahhoz, hogy menedéket nyújtsanak a gyakori, intenzív erdőtüzek és aszályok ellen," - mondták a képviselők.

"Nem volt bizonyíték patogén Phytophthora fajokkal való fertőzésre egyik helyszínen sem, amikor közvetlenül az áthelyezések előtt vizsgálták, és alacsony (de nem nulla) valószínűsége van a jogosulatlan látogatásnak a távoli fekvésük miatt."

A 2012-es kísérleti erőfeszítéseket követően a helyreállítási csapat 2019-ben intenzívebb projektet kezdeményezett. Több mint 400 facsemetét ültettek ki két helyszínen, és - az aszályos körülmények miatt - a csapat később több ezer liter vizet szállított a növényeknek, hogy segítse őket a túlélésben. Ugyanebben az évben a fák jelentős részét elpusztították a bozóttüzek. Csak 58 csemete maradt meg 2023-ig.

2021-ben további 502 sárkányfenyőt ültettek a helyszínekre a tüzekben elvesztettek pótlására. "A túlélés jelentősen meghaladta a várakozásokat, részben a 2021-es populáció növekedést követő több éves kedvező La Niña körülményeknek köszönhetően," - mondták a kutatók.

A La Niña egy periodikus éghajlati mintázat, amely az átlagosnál hidegebb vizeket szállít a Csendes-óceán középső és keleti-középső egyenlítői részén. Az éghajlati jelenség miatt megnövekedett csapadékmennyiség kedvezett az új növényeknek - de úgy tűnik, hogy ez véget ér. A 2022-es heves esőzések okozta földcsuszamlások további pusztulásokhoz vezettek, de több mint 80%-uk túlélte. Úgy tervezik, hogy 2024-ben még többet ültetnek.

A csapat kiterjedt lépéseket tett annak érdekében, hogy megakadályozza a Phytophthora behurcolását a helyszínekre. Helyük rejtve van a nyilvánosság elől, és még a visszatelepítési csapat is korlátozza az növények közelében töltött időt. Ismételten fertőtlenítik cipőiket, hogy csökkentsék annak valószínűségét, hogy magukkal viszik a vízi penészgombát. Még néhány spóra is halált jelenthet ennek a születőben lévő populációnak.

Szándékosan helyeztek el néhány fiatal fát olyan területeken, amelyek bozóttüzeknek lehetnek kitéve, "hogy segítsenek kezelni a reagálásukkal és a tűztűrési képességükkel kapcsolatos tudásbeli hiányosságokat," - mondta a csapat.

Miközben az új populációkat intenzíven figyelik, a faj vadon élő sorsa korántsem biztosított. A fiatal fák évente kevesebb mint 1 centimétert nőnek, ezért évtizedekbe fog telni, amíg elérik az érettséget és magokat termelnek. Egyesek időközben hajtásokat hoznak létre, bár az továbbra is ismeretlen, hogy mikor kezdik el szaporítani magukat.

A tüzek és más, éghajlattal kapcsolatos problémák, például a csökkent csapadékmennyiség valószínűleg megzavarják a helyreállítási erőfeszítéseket az elkövetkező években. A tudósok munkájukat többgenerációs erőfeszítésnek tekintik: a következő évtizedekben egy új csoportnak kell átvennie a helyüket.

"Ahhoz, hogy sikeresek legyenek, az áttelepített populációknak önfenntartóvá kell válniuk, és a viszonyítási alap a második generációs palánták megjelenése," - mondták a kutatók.

Tekintettel a sárkányfenyők lassú növekedésére és érésére a vadonban, ez valószínűleg évtizedeket, ha nem évszázadokat vesz igénybe. Az éghajlatváltozás, a tűz és az aszály gyakoriságának és súlyosságának előre jelzett növekedésére miatt - vitathatatlanul a két legnagyobb fenyegetés ezekre a populációikra -, hosszú távú biztonságuk messze nem garantált. (1)

(1) - https://www.livescience.com/planet-earth/plants/