Az álmodás szinte mindenütt jelen lévő emberi tapasztalat. Amikor minden éjjel elsodródunk, képek töltik meg alvó elménket - néha élénkek és...
Az álmodás szinte mindenütt jelen lévő emberi tapasztalat. Amikor minden éjjel elsodródunk, képek töltik meg alvó elménket - néha élénkek és valósághűek, máskor értelmetlenek vagy rémálomszerűek.
Néhány álom az emlékezetünkbe vésődik, amit másokkal megoszthatunk, vagy talán még a Google-on is rákereshetünk, míg mások gyorsan feledésbe merülnek. Univerzalitásuk ellenére még mindig sok megválaszolatlan kérdés övezi az álmokat. Talán a legnyomasztóbb ezek közül mindenki számára, hogy mit jelentenek?
Manapság elég sokat tudunk arról, hogy mi történik az agyunkban alvás közben - még arra is van némi rálátásunk, hogy más fajoknál hogyan nézhet ki az álom -, de hogy miért álmodunk, és mit jelenthetnek ezek az álmok, továbbra is rejtély.
Ennek fényében érdemes belemerülünk az álmok dekódolásának tudományába, és feltenni a kérdést: valóban van valami értelmük?
Mik azok az álmok?
"Az álmok érzékszervi élmények, amelyeket alvás közben élünk át," - mondta David Billington pszichoterapeuta és az Álomkutató Intézet igazgatója. "Az érzelmi benyomásoktól vagy finom színektől az összetett narratívákon át a tudatosan akart világos álomélményekig terjedhetnek, amelyekben tudatában vagyunk annak, hogy álmodunk, még akkor is, ha fiziológiailag alszunk."
Az álmokban bármi lehetséges, tette hozzá Joseph De Koninck, az Ottawai Egyetem nyugalmazott pszichológia professzora, aki 50 éve tanulmányozza az álmokat, ami arra késztette, hogy "nyitott időszaknak tekintse őket az elme számára".
Még mindig tanuljuk, mi történik az agyunkban álmodás közben, de van némi elképzelésünk, magyarázta Billington.
"Láthatjuk, hogy az agyban majdnem annyi tevékenység zajlik álmodás közben, mint ébrenlét alatt, bár némileg eltérő. Az agy vizuális, memória- és motoros területei aktívak (bár az alváshormonok a legtöbb embert megakadályozzák abban, hogy eljátsszák álmaikat), de a kéreg logikai területei kevésbé aktívak, ami sok álom bizarrságának egyik oka lehet."
Az álmodás bármikor megtörténhet, miközben szundítunk, de a legélénkebb álmaink az alvás gyors szemmozgás (REM) néven ismert szakaszában történnek, amely során - minő meglepetés - a szemünk gyorsan mozog.
Úgy gondolják, hogy minden éjjel körülbelül két órát töltünk álmodással, bár hogy pontosan miért tesszük, az vitatott.
"Eddig nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az álmok biológiai funkciót töltenének be," - mondta De Koninck.
Felvetődött, hogy az álmodás segíthet az érzelmek és emlékek feldolgozásában, és segíthet az ébrenléti életünk problémáinak megoldásában. Más elméletek azt állítják, hogy az álmok hasznosak lehetnek a valóság észlelésében, vagy Sigmund Freud pszichológus szerint arra szolgálnak, hogy megvédjék az alvást a zavaroktól, vagy a meg nem valósult vágyak teljesülését képviselik. Francis Crick, aki a DNS szerkezetét azonosító munkája után az álomelméletbe nyúlt bele, egy "fordított tanulásnak" nevezett magyarázattal állt elő, amely szerint "azért álmodunk, hogy felejtsünk".
Még e számos elmélet ellenére sem, amelyek közül némelyik valószínűbb, mint mások, még mindig nem találtak határozott választ arra, hogy miért álmodunk.
Tényleg van értelmük?
Ha azt gondoltad, hogy a kérdés, hogy miért álmodunk, szövevényes, akkor a kérdés, hogy mit jelenthetnek, még inkább bonyolult, tovább bonyolítva azt a tényt, hogy nagyban függ attól, hogy kit kérdezel.
Ha történetesen képes lennél időutazni, és megkérdeznéd az ókori görögöket vagy rómaiakat, valószínűleg azt mondanák, hogy igen, az álmoknak van jelentésük, és hogy előjelként vagy jövőbeli események előrejelzéseként működnek.
Régi barátunk Freud, ahogy fentebb érintettük, azt mondaná - talán nem meglepő módon, tekintve, hogy Freudról van szó -, hogy ezek elfojtott, gyakran fizikai vágyakat képviselnek.
Carl Jung, aki megalapította az analitikus pszichológia területét, eközben megjegyezheti, hogy "az álmok a tudattalanból küldött üzenetek," és mint ilyenek, segíthetnek megérteni belső pszichénket.
De mit mondanak a modern pszichológusok és pszichoterapeuták a témáról? Valóban van értelme az álmoknak?
"A 'jelentés' csúszós kifejezés az orvostudomány kontextusában," - mondta Billington. Nincs tudományos konszenzus arról, hogy mit jelentenek a konkrét álmok, de ez nem jelenti azt, hogy nem hasznosak.
"Nagyon tág értelemben azt is mondhatjuk, hogy bizonyos dolgokról álmodni azt jelenti, hogy ezek a dolgok kapcsolódnak az ébrenléti aggodalmainkhoz - legyen az tudatos, félig tudatos vagy tudattalan," - tette hozzá Billington.
"De az, hogy egy adott álomélmény vagy kép mit jelent egy adott személy számára, erősen szubjektív, mint ahogy az, amit az ébrenléti élmények alapján gondolunk."
De Koninck egyetért: "A vonatról való álmodás nem mindig jelenti a halált, hanem más jelentéssel bír attól függően, hogy gyakran utazol-e vonattal, mozdonyvezető vagy-e, félsz-e vonatra szállni, vagy soha nem utaztál rajta."
"Más szavakkal, a jelentés az álmodó ébrenléti élményétől és attól függ, hogy az álomtartalom hogyan rezonál veled."
De Koninck úgy véli, hogy az álmok nagyon hasznos forrásai lehetnek az önismeretnek, és különböző módokon használhatók a pszichoterápiában.
Mit tanulhatunk az álmainkból?
Lehet, hogy nem értjük, hogy a pókokról való álmodás általánosan az ismeretlentől való félelmet jelenti, ahogy azt egy gyors Google-keresés elhiteti, de még mindig sok mindent tanulhatunk belőle, és különösen a hivatásos pszichoterapeuták.
"Az álmaink az általános tudatunk részét képezik, de külső stimuláció nélkül történnek, így bizonyos szempontból tisztább képet adnak a 'belső' pszichológiai énünkről," - mondta Billington.
Mint említettük, az álmok gyakran tükrözik ébrenléti életünket, bár nem az ébrenlét másolatai, csak azzal szomszédosak. Ezért felfedhetnek olyan dolgokat, amelyeken elménk töprengett, tudtunkkal vagy anélkül.
"Az álmok hajlamosak arra, hogy tükrözzék a jelenlegi aggodalmaidat, és felerősítsék azokat. És ez az, ahol a pszichoterápiában ez érdekes," - mondta De Koninck.
Ez összhangban van az álmodás folytonossági elméletével, magyarázta Billington. "A kapcsolódó elméletek a fenyegetésszimulációs elmélet és a társadalmi fenyegetésszimulációs elmélet, amelyek az álmok evolúciós felhasználását feltételezik: lehetővé teszik számunkra, hogy a fenyegető helyzetekre (legyen az fizikai vagy társadalmi) adott válaszokat gyakoroljuk anélkül, hogy ténylegesen veszélyeztetnénk magunkat."
Ebben az értelemben segíthetnek nekünk alkalmazkodni. "Túlélési előnye lehet annak, ha képesek vagyunk 'kipróbálni' a helyzetekre adott válaszokat, mielőtt azok megtörténnének," - folytatta Billington.
Az álmok, pontosabban a rémálmok az ébrenléti életünk során elszenvedett traumákhoz is kapcsolódhatnak, és "szélesebb körű rendellenességek tünetei lehetnek," - mondta Billington.
"Az ijesztő, káros vagy ártalmas emlékek ismétlődő álomemlékei, amelyek zavart alváshoz és a stressz fiziológiai tüneteihez vezetnek (emelkedett pulzusszám, emelkedett kortizolszint), a feldolgozatlan trauma jelei." Az alkalmi vagy idiopátiás rémálmok normálisak lehetnek, tette hozzá Billington, de ha "gyakoriak és zavaróak, akkor más, nem traumás pszichológiai zavarok jelei lehetnek, beleértve a rémálom rendellenességet is".
De Koninck szerint a tartós rémálmok más állapotokra utalhatnak, mint például a PTSD vagy a skizofrénia. Az öngyilkosság kockázati tényezői is lehetnek. "Ha valakinek sok rémálma van, annak van valami jelentése számunkra. Ez azt jelentheti, hogy 'Ó, oda kell figyelned, valami nincs rendben.'"
Az is lehetséges, hogy az elfojtott gondolatok és érzések, amelyeknek esetleg nem vagyunk tudatában, visszatérhetnek hozzánk álmainkban. "Ezért hasznos lehet egy kis időt tölteni azzal, hogy átgondoljuk, mi történik álmainkban," - javasolta Billington, akár egyénileg, akár egy közeli emberrel, vagy ideális esetben egy terapeutával.
Nem csak mi tanulhatunk az álmainkból. Amikor megosztjuk őket másokkal, olyan dolgokat mondunk el magunkról, amelyeknek még mi sem vagyunk tudatában, "mert sebezhetőségünket metaforákon és szimbólumokon keresztül osztjuk meg, nem pedig közvetlenül," - magyarázta Billington. "Ily módon az álmok talán allegorikus mesék vagy mítoszok önmagunkról."
Mindent figyelembe véve talán mindannyian megtehetnénk, hogy egy kicsit jobban odafigyelünk éjszakai képzeletünkre, de a legjobb, ha nem ragadunk le túlságosan a kibontásukban, különösen, ha nem emlékszünk rájuk, hangsúlyozta De Koninck.
"Fontos lehet odafigyelni az álmokra. De ha nem, akkor sem nagy ügy. Csak aludj egy jót." (1)
(1) - https://www.iflscience.com/the-science
