A HLD 6 rejtélye - A feltárt ősi maradványok megkérdőjelezhetik mindazt, amit az emberi evolúcióról tudunk

Áttörést jelentő felfedezést tett egy nemzetközi tudóscsoport, és úgy vélik, hogy olyan megkövesedett hominida maradványokat fedeztek fel, a...

Áttörést jelentő felfedezést tett egy nemzetközi tudóscsoport, és úgy vélik, hogy olyan megkövesedett hominida maradványokat fedeztek fel, amelyek az emberi evolúció családfájának új ágát képviselik.

A Journal of Human Evolution című folyóiratban publikálva eredményeiket a Kínai Tudományos Akadémia, a Xi'an Jiaotong Egyetem, a York-i Egyetem (Egyesült Királyság) és a spanyol Nemzeti Evolúciós Kutatóközpont kutatói szerint a 300 000 éves hominin átírhatja az emberi származásról és a modern emberiség felé vezető útról alkotott felfogásunkat.

A kutatók 2019-ben találtak rá a kelet-kínai Hualongdongban a titokzatos hominin részleges koponyájára, állcsontjára és lábcsontjára. Azóta a HLD 6 jelzésű maradványok zavarba ejtik a tudósokat egyedi fizikai tulajdonságaik miatt, amelyek úgy tűnik, nem egyeznek egyetlen ismert emberi fajjal sem.

A fosszília alsó állkapcsa egyedülálló háromszög alakú és hajlított, amely szorosan tükrözi a modern embert és a késő pleisztocén hominidákat, amelyek közel 750 000 évvel ezelőtt váltak el a Homo erectustól. A HLD 6-nak azonban hiányzik az álla, ami jobban hasonlít a gyenyiszovai fajhoz, egy ősi hominin csoporthoz, amely nagyjából 400 000 évvel ezelőtt vált el a neandervölgyiektől.

A kutatók úgy vélik, hogy a maradványok egy lehetséges hibridet képviselnek a modern emberhez vezető hominin ág és a régióban más ősi hominineket, például a gyenyiszovaiakat magába foglaló ág között.

A kínai pleisztocén korszakból származó hominin fosszíliák történeti felfogása gyakran csupán a modern ember felé vezető változatokként festette le őket. Sokukat a Homo sapiens primitív változatának, vagy a Homo erectus egy formájának tekintették.

A HLD 6 azonban nem hasonlít a Homo erectus fajhoz, amely körülbelül 100 000 évvel ezelőttig fennmaradt Indonéziában. Ehelyett a maradványok olyan jellemzőket mutatnak, amelyek megegyeznek az újabb hominin fajokkal.

Az Európában és Nyugat-Ázsiában feltárt neandervölgyi maradványokon végzett korábbi genomikai vizsgálatok a homininek negyedik vonalára utaltak a pleisztocén középső és késői korszakában, de a konkrét bizonyítékok mindeddig megfoghatatlanok voltak. A kutatók úgy vélik, hogy ezek az új eredmények végre értelmet adhatnak evolúciós történelmünk hiányzó darabjának.

A megkövesedett maradványok egy fiatal egyedhez tartoznak, akiről úgy tartják, hogy körülbelül 12 vagy 13 éves kort élt meg. A kutatók kezdetben úgy vélték, hogy a modern emberi arcszerkezetet, a koponyatető és a végtagok primitív vonásait a HLD 6 fiatal kora okozhatta.

A maradványok kifejlett és éretlen példányokkal való összehasonlítása után azonban az eredmények azt mutatták, hogy a hominin életkora nem magyarázza ellentétes fizikai jellemzőit.

A kutatók szerint ezek az érdekes felfedezések arra utalnak, hogy Ázsia egykor három egymás mellett élő leszármazási vonalnak adott otthont: a H. erectusnak, a gyenyiszovainak és ennek az újonnan felfedezett hominidának, amely "filogenetikailag közel áll" a modern emberhez.

Míg a Homo sapiens körülbelül 120 000 évvel ezelőtt jelent meg Kínában, ez a közelmúltbeli felfedezés azt sugallja, hogy bizonyos "modern" tulajdonságok sokkal korábban gyökereznek.

További kutatásokat igényel annak ellenőrzése, hogy a HLD 6 milyen helyet képvisel a Homo sapiens és a neandervölgyiek között. Mindazonáltal a felfedezés aláhúzza az emberi származásról alkotott felfogásunk folyamatosan fejlődő természetét, és emlékeztet bennünket arra, hogy a múltunk megfejtéséhez vezető út meglepetésekkel van kikövezve, és az emberi evolúció története még korántsem teljes. (2)

(1) - https://www.sciencedirect.com/science/article/
(2) - https://thedebrief.org/mystery-of-hld-6-uneart