Egy mítosz, amely igaznak bizonyult - Több mint húsz éve találták meg Krisna legendás városát, de az indiai hatóságok még mindig tiltják a kutatását

Egy mitikus helyet, Isten városát fedezték fel 2001-ben az Arab-tenger fenekén. Dvárka, ahogyan hívják, évezredek óta rejtve volt az emberi ...

Egy mitikus helyet, Isten városát fedezték fel 2001-ben az Arab-tenger fenekén. Dvárka, ahogyan hívják, évezredek óta rejtve volt az emberi szem elől a 20 méteres vízoszlop alatt.

Az elmúlt évszázadok hullámai nemcsak az embereket és kicsinyes alkotásaikat sodorták el, hanem a civilizációkat és a városokat is. Egyes városok képesek ellenállni ezeknek a hullámoknak, hiszen a sziklák a legerősebb viharban is megállják a helyüket, míg mások a víz alá kerülnek szó szerint és átvitt értelemben is.

Egyesek, mint például az ókori Bizánc vagy Róma még az új világ fővárosává is váltak. Mások örökre eltűntek, benőtte őket a fű, mint Babilont, vagy mint Tróját, egy földréteg alatt pihennek, és várják, hogy feltárják őket.

2001-ben elképesztő felfedezés történt az északnyugat-indiai Gudzsarát államban. Kétségtelen, hogy tíz-tizenkétezer évvel ezelőtt, legalábbis ezen a területen, magasan fejlett civilizáció létezett. A felfedezés a legmakacsabb szkeptikusokat is képes meggyőzni erről.

A sajtó ezt írta:

"A 8 kilométer hosszú és 3 kilométer széles hatalmas város a feltételezések szerint több mint 5000 évvel megelőzte a szubkontinens legrégebbi ismert romjait."

A kutatók összefüggésbe hozták a helyet az ősi szövegekkel, és megállapították, hogy a legenda szerint Krisna ebben a városban élt.

Több ezer éves ókori eposz, amely Salva király háborújáról szól Dvárka városa ellen. Szerzője részletesen ismerteti a repülőgépeket (vimanákat), lézer- és sugárfegyvereket:

"Krisna olyan fegyvert használt, amely úgy üt, mint a tűz és a nap, és olyan halálos, mint a kígyóméreg. Elpusztította a vimanákat, de Salva királynak sikerült megszöknie. Aztán Salva Krisna felé rohant, és Krisna megölte egy ragyogó koronggal."

Dr. Richard Thompson, az indiai kultúra kutatója ezt a kérdést tette fel a múlt században:

"Ha ez csak mitológia, hogyan tudták az ókori India szerzői ilyen részletesen leírni a rakétát, a sugárfegyvereket és a csúcstechnológiás repülőgépeket?"

Nagyon valószínűtlen, hogy az összes indiai mitológia tisztán fikció. Sőt, nagyon úgy tűnik, hogy a valós tényeket írja le. A narráció azonban halandókra hárult, akiknek korlátozott volt a tudásuk és a technológiai ismereteik. Ezért a legendás szövegek ma mesének tűnnek számunkra.

Dvárka - Dr. Rao Atlantisza

Az ősi Dvárkát Dr. S.R. Rao indiai régész tárta fel. A lelet annyira szenzációs volt, hogy az elsüllyedt várost ma "Dr. Rao Atlantiszának" nevezik

Dvárka soha többé nem fog megjelenni az emberek előtt abban a formában, ahogyan virágkorának csúcsát élte:

"Az új város a tenger közepén nagyon szilárdan épült: egyenes útjai, széles utcái és sikátorai, valamint csodálatos kertjei és parkjai voltak, ahol... a vágyak fái nőttek. A városban sok palota és kapu is volt. Szinte az összes palota rendkívül magas volt. Minden háznak volt pincéje, ahol nagy arany és ezüst edények voltak a gabona tárolására. A szobákban sok arany edény volt vízzel. A hálószobák falait drágakövekkel rakták ki, a padlót a drága marakata (smaragd) kőből készült mozaikokkal burkolták".

De a legenda a csodálatos város tragikus végéről is mesél. A "Harivamsha" elmeséli, hogy Krisna e világról való távozása után a tenger hullámai feltámadtak, és a mélység elrejtette Dvárkát az emberi szem elől - mintha a város nem bírta volna elviselni a nagy urától való elszakadást, és a mélybe süllyedt.

"Úgy tűnik, Dvárkát egy hatalmas erejű cunamihullám nyelte el, amely óriási köveket szakított le a falakról. Valószínűleg ez vezetett oda, hogy a Gomati folyó megváltoztatta a folyását, amint azt K.H. Vora régész is tanúsítja jelentésében," - mondja a régész Dr. Rao.

A geológiai kutatások és a légifényképezési adatok megerősítik az ősi legendák bizonyítékait, és azt mondják, hogy több ezer évvel ezelőtt példátlan katasztrófa tört ki Gudzsarát partjainál és bizonyos területeken a szárazföld belsejében, amelyet a part menti területek elárasztása, hatalmas területek elsivatagosodása és folyók egész hálózatának kiszáradása kísért, amelyek közül a legnagyobb a legendás Szaraszvati volt. A szökőártól kezdve a katasztrófa évszázadokon át elhúzódott - az elemek csak a Krisztus előtti második évezred közepére csillapodtak le.

Dvárka fő temploma a Dwarkadhish templom. Ez az ősi indiai "Sikhara" stílusban épült Krisna-templom hatvan oszloppal, amelyek egy ötemeletes faragott kúpos tornyot támasztanak alá. A legenda szerint a templomot egy éjszaka alatt Vajranabh, Krisna unokája építette.

2001 tavaszán az Indiai Nemzeti Oceanográfiai Intézet Tengerészeti Régészeti Osztályának kutatócsoportja dolgozott a Cambay-öbölben. A tudósok itt tették a felfedezést, amit Manohar Joshi indiai tudományos és technológiai miniszter jelentette be május 19-én.

Az utóvizsgálat három évig tartott. Sok mintát gyűjtöttek, ezek egy részét elemzésre Németország és az Egyesült Királyság egyetemeire küldték.

A műtárgyakkal végzett gondos munka után a régészek egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy előttük valójában az elveszett Dvárka városának mintái vannak. Természetesen nem siettek más kijelentésekkel, de a tények magukért beszéltek. A talált emlékek megerősítették a jelenlegit megelőző ősi civilizáció létezését.

A talált szobortöredékek, épületromok és emberi csontok a Kr.e. nyolcadik-tizedik évezredből származnak. Az eredmények azt támasztották alá, hogy a város virágkora pontosan tizenkétezer évvel ezelőtt volt.

Ez a dátum egyébként sok más, víz alatti lelettel kapcsolatos tanulmányban "felbukkan". Ha félreteszünk minden hipotézist és sejtést, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ekkor emelkedett meredeken a világóceán szintje olyan mértékben, hogy minden kontinens körvonalai megváltoztak, és eltűntek az addig virágzó civilizációk, az emberiség maradványai pedig barbárságba süllyedtek.

De nem minden kutató hallgatott az indiai leletről.

Számos cikk szerzője, a múlt rejtélyes leleteinek kutatója, Graham Hancock így nyilatkozott:

"A megdöbbentő felfedezés fényében a civilizáció keletkezésének elméletét az alapoktól kezdve újra kell gondolni."

2004-ben azonban, a kutatások közepette az indiai kormány hirtelen lezárta a régészeti lelőhelyhez való hozzáférést minden külföldi és hazai tudós számára. Legalábbis ezt írták sajtóközleményükben.

"A mi nézeteink teljesen eltérnek az önétől."

Minden külföldi kutató, aki jelentkezett az elsüllyedt városba dolgozni, ezt a választ kapta.

Mit találtak a tengerfenéken, ami miatt a politikusok titkolózni kezdtek? Talán a legendás Vimanát találták meg, vagy valami komolyabbat?

Így vagy úgy, a hatalmas ősi város még mindig zárva van, és a hatóságok féltve őrzik. Valószínű, hogy sokáig nem fogjuk megtudni az igazságot. (1)

(1) - https://www.soulask.com/a-myth-that-turned