Hatalmas földalatti vízvezetéket fedeztek fel Nápolyban, amely egykor az elit római villákat szolgálta ki

Negyven évvel ezelőtt, amikor a nápolyi gyerekek barlangokban és alagutakban játszottak az olaszországi Posillipo dombja alatt, nem tudták, ...

Negyven évvel ezelőtt, amikor a nápolyi gyerekek barlangokban és alagutakban játszottak az olaszországi Posillipo dombja alatt, nem tudták, hogy játszóterük valójában egy római vízvezeték.

Amikor a közelmúltban megosztották emlékeiket a régészeti hatóságokkal, az elindította a római világ egyik leghosszabb, legtitokzatosabb ősi vízi infrastruktúrájának feltárását.

Róma híres vízvezetékei vizet szolgáltattak a fürdőkhöz, az iváshoz, a nyilvános szökőkutakhoz és még sok máshoz. A körülbelül fél évezred alatt (nagyjából i.e. 300 és i.sz. 200 között) épült vízvezetékek az egykori Római Birodalomban ma is jól felismerhetők többszintű íves szerkezetüknek köszönhetően.

De az ősi építészetnek ez a csodája a tényleges vízrendszernek csak egy kis részét képviseli. Az infrastruktúra túlnyomó része még mindig a föld alatt van.

Rómán kívül a földalatti vízvezetékeket és útjukat sokkal kevésbé ismerik. Ez a tudáshiány magában foglalta az újonnan vizsgált Aqua Augustát, más néven Serino vízvezetéket, amelyet i.e. 30 és i.e. 20 között építettek, hogy összekapcsolja a luxusvillákat és a külvárosi előőrsöket a Nápolyi-öbölben.

A Nápoly körül kiépített és Pompeiig elérő Aqua Augustáról ismert, hogy legalább 140 kilométer hosszú, és vizet szállított az embereknek a part mentén és a szárazföldön egyaránt.

De az Aqua Augusta komplexumot alig fedezték fel a kutatók, így ez a legkevésbé dokumentált vízvezeték a római világban. A hónap elején a Cocceius Egyesület új felfedezései napvilágra hozták ezt a lenyűgöző vízvezetéket.

A helyiek jelentéseinek köszönhetően, akik gyerekként fedezték fel az alagutakat, az egyesület tagjai megtalálták a vízvezeték egyik ágát, amely ivóvizet szállított Posillipo dombjára és a félhold alakú Nisida szigetére. Eddig körülbelül 650 méternyi jó állapotú vízvezetéket találtak, így ez az Aqua Augusta leghosszabb ismert szegmense.

Graziano Ferrari, a Cocceius Egyesület elnöke azt mondta, hogy "az Augusta vízvezeték elég közel fut a felszínhez, így a belső levegő jó, és gyakran erős szellők futnak a folyosókon". A vízvezeték felfedezése azonban jelentős barlangászati tapasztalatot igényel. A kutatók legnehezebb kihívása az alagút feltárásában az volt, hogy megkerüljék az egyik bejáratnál lévő kusza töviseket.

"Szerencsére a barlangászruhák meglehetősen tövisállók," - mondta. "Miután sikerült belépnünk a csatornába, normál barlangászati kihívásokkal találkoztunk - néhány szakaszon, ahol négykézláb kell mászni, vagy át kell magát az embernek préselni."

Új jelentésében Ferrari és a Cocceius Egyesület alelnöke, Raffaella Lamagna felsorol néhány tudományos tanulmányt, amelyeket most, hogy ezt a vízvezeték-szakaszt megtalálták, el lehet végezni. Pontosabban, képesek lesznek nagy pontossággal kiszámítani az ősi vízáramlást, többet megtudni a Posillipo dombját képező eruptív szekvenciákról, és tanulmányozni a vízvezeték falain lévő ásványi lerakódásokat. (1)

Rabun Taylor, az austini Texasi Egyetem professzora, aki nem vett részt a munkában azt mondta, hogy az újonnan felfedezett vízvezeték-szakasz azért érdekes, mert "valójában egy mellékág, amely elit római villákat szolgált ki, nem pedig egy várost."

Taylor, a római vízvezetékek szakértője azt is elmondta, hogy az új lelet "sokat elárulhat nekünk a helyi éghajlatról több száz év alatt, amikor a víz áramlott". Ez a vastag mészlerakódásnak köszönhetően lehetséges, egy kalciumban gazdag ásványi anyagnak, amely "évente felhalmozódik, mint a fagyűrűk, és izotóposan elemezhető a hőmérséklet és a csapadék mennyisége," - magyarázta.

Ferrari, Lamagna és a Cocceius Egyesület más tagjai azt tervezik, hogy elemzik a vízvezeték építését is, meghatározzák az alkalmazott módszereket és a vízszabályozó szerkezetek jelenlétét. "Úgy gondoljuk, hogy bőséges információ van arra, hogy meghatározzuk ennek a fontos felfedezésnek a kutatási és feltárási tervét, amely jelentősen hozzájárul a Nápolyi-öbölben élő ősi lakosság történelmi ismeretéhez," - írták a jelentésben. (2)

(1) - https://drive.google.com/file/d/
(2) - https://www.livescience.com/