A tudósok kozmikus sugarak segítségével akarnak belenézni Kína első uralkodójának sírjába, ahol állítólag halálos csapdák, egy ősi térkép és higanyfolyók találhatók

Kozmikus sugarak segítségével vizsgálhatják át Kína első császárának lezárt sírját, amiről régóta pletykálják, hogy halálos csapdákat és egy...

Kozmikus sugarak segítségével vizsgálhatják át Kína első császárának lezárt sírját, amiről régóta pletykálják, hogy halálos csapdákat és egy ősi térképet tartalmaz folyékony higannyal együtt.

A 76 méter magas piramisdomb alatt eltemetett sír a Hszian Lintong kerületében épült nekropoliszban található, amit a híres agyaghadsereg őriz.

Ezrével találták meg az agyaghadsereg szobrait a sírtól keletre, mintha meg akarnák védeni Csin Si Huang-ti császárt a halálban az életében meghódított keleti államoktól. Minden szobor valamikor élénk színekkel volt kifestve.

A száraz hsziani levegőnek való kitettség azonban a megfelelő konzerváló technikák kidolgozása előtt azt jelentette, hogy a katonákon a legtöbb szín elhalványult a feltárás után.

Emiatt a kínai tisztviselők régóta vonakodnak attól, hogy feltárják magát a sírt, amíg nem tudják garantálni a benne lévő műtárgyak megőrzését.

Az új javaslatok szerint azonban szubatomi részecskedetektorokat helyeznének el a 2229 éves sír alá, hogy háromdimenziósan feltérképezzék a szerkezet elrendezését.

Csin Si Huang-tinak (i.e. 259-210) sikerült meghódítania és egyesítenie egész Kínát i.e. 221-ben, és egy olyan birodalmat hozott létre, amely mintegy két évezredig fennmaradt.

További eredményei közé tartozik a kínai nagy fal építésének megkezdése, országos úthálózat létrehozása, valamint az írás és az egységek szabványosítása.

Pazar temetkezési helyét 1974-ben tárták fel, ami filmeket és videojátékokat egyaránt ihletett, beleértve a "A múmia" és az "Indiana Jones" filmeket is.

Amikor az űrből származó nagy energiájú kozmikus sugarak kölcsönhatásba lépnek a Föld légkörével, szubatomi részecskék záporát hozzák létre, köztük néhány úgynevezett "müont".

A pásztázó technika - a "müontomográfia" - úgy működik, mint egy röntgensugár, detektorokkal mérik, hogy a müonok milyen sebességgel nyelődnek el abban az anyagban, amin áthaladnak.

Ahogy a csontok viszonylag több röntgensugárzást nyelnek el, mint a hús, hogy kontrasztot hozzanak létre a röntgenfelvételen, úgy a kő és a fém több müon áthaladását akadályozza meg.

Ugyanezt a megközelítést alkalmazták korábban, amikor 2017-ben egy korábban rejtett, 30 méter hosszú kamra jelenlétére derült fény a gízai nagy piramisban.

A müonszkennelési technikát Yuanyuan Liu, a Pekingi Normal Egyetem fizikusa és kollégái javasolták, akik általában kozmikus sugarakat használnak a sötét anyag vizsgálatára a Kínai Csin-ping Földalatti Laboratóriumban, amely a világ legmélyebb kozmikus sugárzási létesítménye, amelyet mintegy 2,4 kilométer mélyen építettek meg Szecsuán tartomány alatt.

"Kína nagy múltú ősi civilizációként számos kulturális emlékkel rendelkezik, amelyek régészeti kutatást igényelnek," - mondta a csapat.

"Néhány nagy műtárgy, például császári sírok belső szerkezetének kimutatására a régészetben használt hagyományos geofizikai módszereknek vannak bizonyos korlátai."

"A müonabszorpciós képalkotás régészeti területen történő alkalmazása a hagyományos geofizikai módszerek fontos kiegészítése lehet," - összegezték.

Javaslatuk próbára tételéhez a csoport a mauzóleumról meglévő régészeti és történelmi adatokat használta fel a sírkomplexum modelljeinek elkészítéséhez.

Ezeket aztán a földbe temették két müondetektor tetejére, hogy megmutassák, valóban képesek leképezni modelljeik kamráit.

"Az előzetes képalkotási eredmények bizonyítják a müonabszorpciós képalkotás megvalósíthatóságát az első Csin császár mauzóleum földalatti kamrájában," - mondta a csapat.

A megvalósíthatósági tanulmányokat a központi kínai kormány finanszírozta.

Tesztjeik alapján a csapat arra a következtetésre jutott, hogy a valós sír átvizsgálásához legalább két müondetektort kell elhelyezni, amelyek mindegyike körülbelül akkora, mint egy mosógép, különböző helyekre 100 méteren belül a sír felszínétől.

Nem ez az első alkalom, hogy régészek és más tudósok nem-invazív módszerekkel próbálják feltérképezni Csin császár sírjának belsejét.

Sajnos a legtöbb megközelítésnek vannak korlátai, amelyek megnehezítik azok alkalmazását a mauzóleum sajátos körülményei között.

A gravitációs anomália detektorok jól érzékelik a föld alatti sűrűségváltozásokat, de ezeket könnyen befolyásolják a környezeti zavarok, és hatótávolságuk kis területre korlátozódik.

Eközben a földradar - a régészeti geofizikusok kedvence - túlságosan korlátozott mélységben képes az érzékelésre, amit itt nem lehet alkalmazni.

Ezeknek a tanulmányoknak azonban sikerült felfedniük, hogy a piramis alakú halom alatt mintegy 30 méterre húzódik egy bizonyos típusú és állapotú földalatti komplexum.

A régészek úgy vélik, hogy jó esély van arra, hogy a föld alatti kamrák még mindig érintetlenek. Természetesen nem találtak bizonyítékot arra, hogy a sírrablók valaha is képesek lettek volna alagúton keresztül bejutni a sírba.

Yang Dikun, a Sencseni Déli Tudományos és Technológiai Egyetem geofizikusa - aki nem vett részt ebben a tanulmányban - a South China Morning Postnak azt mondta, hogy a császár sírjának átvizsgálására vonatkozó legújabb javaslat megvalósítható.

"A müondetektorok, amelyeket manapság építünk és terepmunkákhoz használunk, olyan kicsik lettek, hogy egy gyerek is magával viheti," - kommentálta.

Dr. Yang azonban figyelmeztetett, hogy a kozmikus sugárzás megközelítés nem mentes a potenciális kihívásoktól - a fő az, hogy a detektorokat fizikailag a mauzóleumkomplexum alá kell helyezni anélkül, hogy károsítanák azt vagy a benne lévő műtárgyakat.

Ehhez nagy türelem is kell, tette hozzá. Más képalkotó technikákkal ellentétben a müontomográfia korántsem azonnali, és a detektoroknak addig kell működniük, amíg elegendő részecskeszámot nem gyűjtenek az értelmes elemzéshez.

Valójában Dr. Liu és csapata szimulációi azt sugallták, hogy a sír szerkezetéről egy tiszta kép létrehozásához a detektorokat legalább egy évig a helyükön kell hagyni.

A tanulmány teljes eredményeit az Acta Physica Sinica folyóiratban tették közzé. (1)

(1) - https://www.dailymail.co.uk/science