Régészek azt állítják, hogy felfedezték a trójai falovat Törökországban

A török régészek azt állítják, hogy megtalálták a trójai faló darabjait. Az archeológusok Trója történelmi városának helyén végeztek ásatást...

A török régészek azt állítják, hogy megtalálták a trójai faló darabjait. Az archeológusok Trója történelmi városának helyén végeztek ásatást Hisarlik dombjain, ahol egy nagy faépítményt tártak fel. A történészek és a régészek úgy vélik, hogy amit felfedeztek, azok a legendás trójai faló maradványai.

Az ásatások során tucatnyi fenyő deszka és gerenda került napvilágra, melyek között vannak 15 méter hosszú darabok is. A maradványokat furcsa formában állították össze, ami miatt azt gyanítják a szakértők, hogy a trójai falóhoz tartoztak. A faszerkezet az ősi Trója város falain belül volt.

A trójai falovat a legtöbben egy mitikus szerkezetnek tartják. A lóhoz általában Homérosz epikus versei, az Iliász és az Odüsszeia kötődnek.

A klasszikus epikus versek a trójai háborúról és Odüsszeusz Ithakába tartó hosszú útjáról szólnak, de furcsa módon nem az ikonikus falovat mutatják be. Valójában az Iliász közvetlenül a háború vége előtt lezárul.

A trójai faló története a háború legvégén jelenik meg, mivel stratégiaként használták fel Trója elfoglalására és a háború teljes megnyerésére. A trójai faló története Vergilius Aeneis című eposzában szerepel, mely latin szöveg Augustus római uralkodásának idejéből származik. A történészek azt sugallják, hogy az ókori író a ló képét használta analógként egy háborús géphez, vagy talán természeti katasztrófához.

A talált szerkezet megfelel Virgilius, Augustus és Quintus Smyrnaeus leírásának. A régészek tehát egyből arra gondoltak, hogy valóban az ókori Trója meghódítására használt görög szerkezet maradványait fedezték fel.

Egy másik felfedezés, amely alátámasztja a régészek állításait, egy sérült bronztányér, amelyen egy felirat olvasható: "Hazatérésük érdekében a görögök ezt az áldozatot Athénének szentelik". Quintus Smyrnaeus a "Posthomerica" című epikus költeményében utal erre a tányérra. A tányért szintén megtalálták a helyszínen.

Lehet-e tudományosan igazolni a trójai faló megtalálását?

Az ásatást vezető két régész, a Bostoni Egyetem professzorai, Christine Morris és Chris Wilson azt mondják, hogy nagy bizalommal vannak azzal kapcsolatban, hogy a szerkezet valóban a legendás falóhoz kapcsolódik. Azt állítják, hogy az eddig elvégzett tesztek csak megerősítették elméletüket.

"A szén kormeghatározási tesztek és más elemzések mind azt sugallják, hogy a fadarabok és egyéb műtárgyak az i.e. 12. vagy 11. századból származnak," - mondja Morris professzor.

"Ez megegyezik a trójai háború idézett dátumaival, amit több ókori történész, például Eratoszthenész vagy Proklosz is megírt. A szerkezet összeállítása szintén megfelel a sok forrás által készített leírásnak. Nem akarok túl magabiztosnak tűnni, de szinte biztos vagyok benne, hogy megtaláltuk az igazit falovat!" (1)

(1) - https://greekreporter.com/2021/08/10/archae