Tudósok első alkalommal hoztak létre ember-majom kiméra embriókat egy laboratóriumban

Egy úttörő és ellentmondásos kísérlet során a tudósok sikeresen létrehoztak több hibridet, majom és emberi sejtek kombinációjával megalkotot...

Egy úttörő és ellentmondásos kísérlet során a tudósok sikeresen létrehoztak több hibridet, majom és emberi sejtek kombinációjával megalkotott kimérát, amelyek egyébként a természetben soha nem fogantak volna meg.

Míg az emberi-állati hibridek kutatásának hosszú és megkérdőjelezhető története van, az utóbbi években a kutatók kiméra organizmusokat kutattak a biológia kérdéseinek vizsgálata érdekében, amelyek jelentős előnyöket kínálnak olyan területeken, mint a regeneratív orvoslás.

Például, ha valahogyan képesek lennénk elérni az emberi szervek növekedését a disznószövetben, ez nagyban hozzájárulhatna az emberi szervhiány hatalmas problémájának megoldásához.

Ennek érdekében egy gén expressziós szakértő, a kaliforniai Salk Intézet munkatársa, Juan Carlos Izpisua Belmonte által vezetett csapat 2017-ben azzal került be a hírekbe, hogy létrehozták az első sertés-ember hibrid embriót azzal a céllal, hogy egy nap képesek legyünk transzplantálható emberi szerveket előállítani az állatok segítségével. (1)

Amint az a juh-ember hibridekkel végzett hasonló kísérletek esetében történt, a sikeresen integrált emberi sejtek mennyisége nagyon alacsony volt, ami arra utal, hogy molekuláris szinten bizonyos inkompatibilitások vannak a sertés és az emberi biológia között.

Hogy megpróbálkozzanak egy kicsit közelebbi rokonunkkal, Izpisua Belmonte, Weizhi Ji főemlős szaporodásbiológus vezetésével és egy csoporttal a kínai Kunmingi Tudományos és Technikai Egyetemről új kísérleteket végeztek makákómajom (Macaca fascicularis) embriókkal, melyekbe emberi őssejteket injektáltak annak felmérésére, hogy ezek a távoli, de rokon állati sejtek miként élhetnek együtt.

A vizsgált majmok blasztocisztáinak mindegyikébe 25 emberi kiterjesztett pluripotens őssejtet (hEPSC) injektáltak - ez az őssejt olyan forma, amely képes hozzájárulni mind az embrióhoz, mind pedig a környező szövetekhez, ami támogatja fejlődését.

Fluoreszcens címkézéssel a kutatók láthatták, hogy az emberi sejtek sikeresen integrálódtak 132 makákó embrióba, és 10 nap elteltével 103 kiméra embrió még élt és fejlődött.

A túlélési arány azonban csökkenni kezdett, és a 19. napra már csak három kiméra volt életben, ekkor az összes hibrid embrió a kísérleti paramétereknek megfelelően megszűnt. Az eredmények összességében sikeresebb integrációt mutattak, mint a sertés-ember kiméra esetében 2017-ben.

Ezenkívül a blasztociszta sejtek genetikai szekvenálása a transzkriptóm elemzésnek nevezett technikán keresztül új nyomokat tárt fel a hibridek belsejében a sejtkommunikációval kapcsolatban, ami nagyban kibővítheti a részben emberi kimérák sikeressé tételének megértését.

"Ezekből az elemzésekből számos kommunikációs utat azonosítottunk, amelyek újszerűek vagy megerősödtek a kiméra sejtekben," - mondja Izpisua Belmonte.

"Annak megértése, hogy mely utak vesznek részt a kiméra sejtkommunikációban, lehetővé teszi számunkra, hogy fokozzuk ezt a kommunikációt és növeljük a kimérizmus hatékonyságát egy olyan gazdafajban, amely evolúciósan távolabb áll az embertől."

Akárhogy is legyen, ez a fajta kutatás sokakat nyugtalanít a tudományos közösségben, mind az emberi életbe, mind az állatjóléti koncepciókba avatkozva oly módon, amelyet egyesek etikátlannak vagy kényelmetlen határesetnek tartanak.

Míg Izpisua Belmonte és csapata hangsúlyozzák, hogy a kutatást "az etikai megfontolásokra fordított legnagyobb figyelemmel és a szabályozó ügynökségekkel való szoros koordinációval" végezték, egyesek szerint ezek a kísérletek azért történtek Kínában, hogy megkerülhessék azokat a jogi kérdéseket, amelyek megakadályozhatták volna a munkát máshol.

"Azért folytatjuk a kísérleteket a majmokkal Kínában, mert elvileg az infrastruktúra hiánya miatt itt nem lehet őket elvégezni," - mondta a tanulmány egyik szerzője, Estrella Núñez Delicado, a spanyol Universidad Catolica San Antonio de Murcia fejlesztésbiológusa az El Pais újságnak még 2019-ben, amikor a tanulmány híre először megjelent.

Ebben az esetben az összes embriót a létrejöttüktől számított 20 napon belül megsemmisítették, de megmaradtak a kérdések, hogy mi történne, ha az ilyen embrionális organizmusokat tovább hagynák élni, hagyva, hogy kialakuljon az idegrendszer, vagy akár a tudatosság vagy az érzelmek aspektusai.

A filozófiai kérdések nem új keletűek a tudományban, de az ilyen kutatások fejlődési üteme olyan, hogy minden egyes egymást követő előrelépés újabb bizonytalanságokat és tudományos lehetőségeket vet fel, amelyekre korábban még nem gondoltak.

"Az új kutatások gyakran ellentétesek az etikáról szóló jelenlegi gondolkodás határaival; ez a kutatás sem kivétel," - magyarázza Henry T. Greely és Nita A. Farahan etikus a tanulmány mellett megjelent kommentárban.

"Míg az élő vagy magzati állatokat érintő emberi/nem humán kimérákról már közel 20 éve vitáznak, kevés etikai vita folyt az emberi sejtek nem humán blasztocisztákba (pláne nem a főemlősök blasztocisztáiba) történő beépítéséről." (2)

(1) - https://www.salk.edu/news-release/chime
(2) - https://www.sciencealert.com/controversi