Egy új mesterséges intelligencia rádióhullámokkal képes detektálni az emberi érzelmeket

Képzeljünk el egy jelenetet, amikor katonai kihallgatók egy helyi férfival beszélgetnek, akiről azt gyanítják, hogy segített közúti bombák e...

Képzeljünk el egy jelenetet, amikor katonai kihallgatók egy helyi férfival beszélgetnek, akiről azt gyanítják, hogy segített közúti bombák elhelyezésében. A férfi tagadja, még akkor is, amikor fényképeket mutatnak neki állítólagos bűntársairól.

De a kihallgató helyiségben egy antenna érzékeli a férfi szívverését, miközben a képeket nézi. Az adatokat egy mesterséges intelligenciába táplálják, amely arra a következtetésre jut, hogy a gyanúsított érzelmei nem egyeznek a szavaival.

Egy brit kutatócsoport rádióhullámok segítségével rögzíti a szívritmus finom változásait, majd egy fejlett mesterséges intelligencia segítségével, amelyet neurális hálózatnak hívnak, megérti, mit jelentenek ezek a jelek - más szóval, mit érez az alany.

Ez egy olyan áttörés, ami egy nap segíthet mondjuk az afganisztáni hírszerző elemzőknek kideríteni, ki jelent bennfentes veszélyt.

A londoni Queen Mary Egyetem egyik csapatának a PLOS ONE online folyóiratban megjelent tanulmánya bemutatja, hogyan lehet neurális hálózatot alkalmazni a rádióantennával sugárzott érzelmek megfejtésére. (1)

Az ideghálózat az emberi agyhoz hasonló módon működik, ahol a sejtek memóriát létrehozó mintákban kapcsolatot teremtenek más sejtekkel, szemben a hagyományosabb módszerekkel, például a gépi tanulással, amelyek egyszerű statisztikai módszereket alkalmaznak az adathalmazokon.

A Yang Hao, a tudományos és mérnöki kar kutatási dékánja által vezetett csapat egy kis adóantennával érzékelte az alanyok által kibocsátott rádióhullámokat.

A jeleket arra használták, hogy összeállítsák a különböző szívritmusok adatbázisát, miközben az alanyok érzelmi töltetű videókat néztek, amelyek kikapcsolódást, ijedtséget, undort és örömöt váltottak ki.

A csoport az alanyokat egy elektrokardiogrammal is összekapcsolta, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az antenna által érzékelt jelek helyesek-e. A csapat a mély neurális hálózaton keresztül futtatta adatait, és megállapította, hogy rendszerük az esetek 71 százalékában pontosan osztályozta az alanyok érzelmi állapotát.

Ez jobb, mint a gépi tanulási módszereket alkalmazó hasonló kísérlettel elért magas 60 százalékos arány, és jelentősen felgyorsítja az adatkészlet előkészítését. Ezenkívül a neurális hálózatok sokkal jobban teljesítenek olyan adatkészletekkel, amelyek nagymértékben időfüggőek, például a rádióhullámok, szemben a gépi tanulási algoritmusokkal, mondta Hao.

Az áttörés célja, hogy az egészségügyi és wellness szakemberek jobban megértsék a betegek érzelmi állapotát. "Ami a nemzetbiztonságra gyakorolt hatását illeti, további kutatásokat kell elvégezni, csakúgy, mint az etika és a technológia felelősségteljes használata kapcsán felmerülő egyéb kérdések esetében," - mondta Hao.

A mesterséges intelligencia terén elért új előrelépések az új érzékelőkkel párosulva az elkövetkező években nehéz kérdéseket vetnek majd fel az adatvédelemmel kapcsolatban. Az Egyesült Államokban nincs törvény a szívritmus antennával történő passzív adatgyűjtése ellen, ahogy olyan törvény sem, amely tiltaná az arcok nyilvános fényképezését. Nem volt szükség ilyen szabályozásra... eddig. (2)

(1) - https://journals.plos.org/plosone/article
(2) - https://www.defenseone.com/technology/