Két antik portugál könyvtárban élő denevéreket használnak rovarriasztóként

Két 18. századi könyvtár létezik Portugáliában, amelyek teljesen bogármentesek az ott élő denevéreknek köszönhetően. Az egyik a Biblioteca J...

Két 18. századi könyvtár létezik Portugáliában, amelyek teljesen bogármentesek az ott élő denevéreknek köszönhetően. Az egyik a Biblioteca Joanina, amely Coimbra városában található a Coimbrai Egyetem területén, és a Palota Könyvtár a Mafra-Palotában, nem messze Lisszabontól.

Mindkettő rendkívül díszes, 17. századi nehéz barokk stílusú, és egy nagyobb komplexumban kapott helyet. Az 1700-as évek óta, de valószínűleg már jóval korábban befészkelték magukat a denevérek ezekbe a könyvtárakba, és nem csak örömmel fogadják őket, hanem különleges rendelkezéseket is hoztak a védelmükre.

Napközben alszanak a legmagasabb könyvespolcokon lógva, és alkonyatkor jönnek elő, hogy táplálékot keressenek a könyvtárban, amelyek egyébként tönkretennék a felbecsülhetetlen értékű könyveket és más köteteket. Bár a legtöbb ember számára a "könyvmoly" szó hallatán olyan személy képe dereng fel, aki sokat olvas és általában szemüveges, ezek nagyon is valóságos rovarok.

Belerágják magukat a könyvekbe, gyakorlatilag átfúrják őket, és egyszerre több oldalt is tönkretesznek. Majd lerakják a petéiket, és a ciklus megismétlődik. A könyvekre veszélyesek az ezüstös pikkelykék is, amelyek sötétben bújnak elő, és papírt és könyvragasztót esznek, valamint a nicobium castaneum bogár, amely papírt és bőrből készült könyvborítókat fogyaszt.

A denevérek aprók, de falánk étvággyal pusztítják ezeket a rovarokat. A szúnyogok szintén a levegőben szálló rágcsálók kedvencei, ezért sok háznál kedvelik őket. A szabadban és a kertekben táplálkoznak, valamint a közeli fákon. Felhős, esős estéken a denevérek többnyire elbújnak, és denevérhangokkal "beszélgetnek" egymással.

A legelső dolog, amit a legtöbben tudni akarnak, hogy ki takarítja össze azt, amit a denevérek maguk után hagynak. A könyvtárak bezárása után minden este az eredeti 18. századi bútorokat állatbőrrel borítják, mint ahogy évszázadok óta. Minden reggel nyitás előtt alaposan összesüprik és felmossák a könyvtárat az ott dolgozók.

Ezzel alacsony árat kell fizetni az olyan kötetek védelméért, mint a Diderot et D’Alembert Enciklopédia, a húsz héber Biblia egyike, amelyet a 15. század végén átdolgoztak, és Homérosz Opera Omniája, valamint a 16. és 18. század között megjelent több ezer könyv.

Az UNESCO Világörökség részét képező Biblioteca Joaninát V. János király szponzorálta, hogy királyi könyvtáraként szolgáljon Európa egyik legrégebbi egyetemén, amelyet 1290-ben építettek. A három emeleten körülbelül 57 000 írott kötet található, és a bejárat közelében a király portréja függ, amelyet Domojnico Duprà festett.

A padlók teakfából készültek, a belső falak és mennyezetek szintén faburkolattal vannak ellátva. A fa falak és a tölgyfa könyvespolcok között a hőmérséklet és a páratartalom ideális a könyvek tárolásához. A tölgy is nagyon kemény, ami néhány rovart távol tart.

A Mafra Palota Könyvtárát 1755-ben fejezte be V. János király alatt Manuel Caetano de Sousa, aki a könyvek egy részét is bekötötte. A könyvtár késő barokk, vagy rokokó stílusban lett díszítve. Két emelete fehér, rózsa és szürke márványlapokból áll, a legfelső emeleten pedig díszes fa erkély található.

A 14. és 19. század közötti műveket tárolják it, beleértve az inkunábulumokat, vagy ősnyomtatványokat, melyeket 1501 előtt nyomtattak papírra, amelyeket általában bőrbe kötöttek. A szoborral ellátott fülkék a könyvszekrények közötti falakat tarkítják, amelyek több mint harminchatezer darabot tartalmaznak.

(1) - https://www.thevintagenews.com/201