Gyenyiszovai DNS-t találtak egy tibeti barlangban, ami bizonyítja, hogy jól tűrték a szélsőséges körülményeket is

Minél többet megtudunk a modern emberek kihalt elődeiről, az úgynevezett gyenyiszovaiakról (Homo Denisova), annál csodálatosabbnak tűnnek. E...

Minél többet megtudunk a modern emberek kihalt elődeiről, az úgynevezett gyenyiszovaiakról (Homo Denisova), annál csodálatosabbnak tűnnek. Elsőként a szibériai Gyenyiszova-barlangban fedezték fel a maradványaikat, most a tibeti Baishiya Karszt-barlangban azonosították, megmutatva, hogy ez a hideget jól tűrő faj sem a magasságot, sem a kevés levegőt nem bánta.

Még érdekesebb, hogy a bizonyíték nem a barlangban talált állkapocs csontból származott.

"Ősi emberi maradványokat fedeztünk fel, amelyek genetikája megfelelt a gyenyiszovaiak mitokondriális DNS-nek négy, körülbelül 100000 és 60000 évvel ezelőtt létrejött üledékrétegben."

A Science folyóiratban megjelent új cikkben Bo Li, az ausztráliai Wollongongi Egyetem társszerzője és kormeghatározó szakértője elárulta, hogy mitokondriális DNS-t találtak a talaj több rétegében a Baishiya Karszt-barlangban, jelezve, hogy a gyenyiszovaiak hosszú ideig ott éltek. (1)

Egy nemzetközi csapat, köztük régészek, geológusok és genetikusok Kínából, Németországból, az Egyesült Államokból és Ausztráliából, tüzekből származó szenet, orrszarvúak és hiénák csontjait, valamint több mint 1000 kőeszközt találtak, amelyek 190000 és 45000 évvel ezelőtt készültek.

A mitokondriális DNS az anyától öröklődik, és meg tudja mondani, hogy az anyai oldalon kivel volt kapcsolatban a gyenyiszovai. A lelet itt újabb meglepetést okozott.

"Érdekes módon azt tapasztaltuk, hogy a 60000 évvel ezelőtti hominin DNS-nek van a legszorosabb genetikai kapcsolata a Gyenyiszova-barlangból (Szibériában) vett mintákkal. Ezzel szemben a 100000 évvel ezelőtti DNS bizonyítékot mutat arra, hogy ezek a gyenyiszovaiak korábban elváltak a gyenyiszova 3 és 4 felé vezető vonaltól."

Li elmondta, hogy a különböző rétegek hogyan adták a szibériai gyenyiszovaitól eltérő leszármazási vonalat, és megmutatták, meddig éltek ott, és milyen gyakran mozogtak. Ebben az esetben a Gyenyiszova-barlangtól nagyon messze és több mint 3000 méterre a tengerszint felett.

Továbbá az eszközök kora azt jelzi, hogy még hosszabb ideig élhettek ott. Úgy tűnik, hogy a már 30000 évvel ezelőtti üledék is rendelkezik meg nem erősített mitokondriális DNS-sel, ami lehetővé teszi, hogy a gyenyiszovaiak akár meg is oszthatták a barlangot az újkori emberekkel, akik először körülbelül 40000 évvel ezelőtt jelentek meg Tibetben.

Bár ez az első megerősített bizonyíték a gyenyiszovai DNS-re Tibetben, nem titok, hogy valószínűleg párosodtak az emberekkel. Bizonyíték van arra, hogy a modern emberek rendelkeznek gyenyiszovai DNS-el Délkelet-Ázsiától Kínáig és Mongóliáig, Ausztráliáig és Pápua Új-Guineáig.

Azonban olyan kevés fizikai bizonyítékot találtak rájuk, hogy életükről gyakorlatilag semmit sem lehet tudni, beleértve azt is, hogy mikor és miért tűntek el, és mi tette őket annyira vonzóvá az emberek és a neandervölgyiek számára. (2)

(1) - https://science.sciencemag.org/content/370/6516/
(2) - https://cosmosmagazine.com/history/archaeology/