160 ország adatait elemezték és azt találták, hogy az alacsonyabb koronavírus halálozási arány nincs kapcsolatban a lezárási intézkedésekkel

Számos amerikai államban és a világ több országában a koronavírus elleni küzdelem nevében újabb gazdasági leállásokat írnak elő. Ezeknek biz...

Számos amerikai államban és a világ több országában a koronavírus elleni küzdelem nevében újabb gazdasági leállásokat írnak elő.

Ezeknek bizonyítottan pusztító, nem szándékos következményei lesznek - gazdasági hanyatlás, növekvő szegénység és a mentális egészség romlása -, de egy új tanulmány szerint a lezárások nem azt a hatást érik el, amire tervezték őket, vagyis nem mentenek meg életeket.

A Frontiers in Public Health folyóiratban közzétett új tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy sem a lezárások, sem az egyéb szigorú intézkedések nem korreláltak az alacsonyabb halálozási arányokkal. (1)

A kutatók 160 ország adatait elemezték a járvány első 8 hónapjában, és számos tényezőt teszteltek - ideértve a demográfiát, a közegészségügyet, a gazdaságot, a politikát és a környezetet - annak megállapítása érdekében, hogy ezek milyen összefüggésben vannak a COVID-19 mortalitással.

"Úgy tűnik, hogy a pandémia elleni küzdelem érdekében hozott intézkedések szigorúsága, beleértve a lezárást, nem kapcsolódnak a halálozási arányhoz," - mondták a kutatók.

A kutatók azt találták, hogy a magas halálozási arányhoz leginkább kapcsolódó kritérium a várható élettartam volt, bár bizonyos földrajzi régiókban magasabb COVID halálozási arányt is megfigyeltek.

"A velejáró tényezők előre meghatározták a COVID mortalitást: megértésük javíthatja a megelőzési stratégiákat azáltal, hogy jobb fizikai erőnlét és immunitás révén növeli a lakosság rugalmasságát," - írják a szerzők.

Egyrészt a megállapítások meghökkentőek. Végül is a lezárások tömeges járulékos károkat eredményeztek: globális recesszió, vállalkozások milliói mentek tönkre, munkahelyek tízmilliói vesztek el, a mentális egészség széles körű romlása, a globális szegénység újbóli fellendülése és az öngyilkosságok számának drasztikus emelkedése.

A lezárások által okozott rombolásból csak azt tudhatjuk meg, hogyan nem lehet hatékonyan lassítani a vírus terjedését, ami őrjítő és őszintén szólva émelyítő.

Másrészt nem kell rettenetesen meglepődnünk ezen megállapításokon. Hónapokkal ezelőtt a kutatók elegendő empirikus bizonyítékot gyűjtöttek össze annak megállapításához, hogy mennyire voltak hatékonyak a lezárások a járvány enyhítésében.

"... kevés összefüggés van egy nemzet korlátozásainak súlyossága és aközött, hogy sikerült-e megfékezni a túlzott számú haláleseteket - ez az intézkedés a halálozások általános számát vizsgálja a normális tendenciákhoz képest," - jegyezte meg még májusban a Bloomberg újságírója, Elaine He. (2)

Azóta a bizonyítékok csak erősödtek. Például Svédországban, amely úgy döntött, hogy nem alkalmaz lezárást márciusban, láthatóvá vált, hogy a koronavírus a halálozási sorrendben folyamatosan lejjebb kerül 2020-ban.

Szeptemberben Svédországban a COVID halálozási aránya a világ 11. legmagasabb szintjére esett vissza. Egymillió emberre 577 COVID halálozási arány jutott, ami sokkal jobb volt, mint sok európai szomszédnál, akik szigorú zárlatokat hajtottak végre, mint például az Egyesült Királyság, Spanyolország, Belgium és Olaszország. Azóta Svédország tovább esett a listán, jelenleg a 23. helyen áll a világon.

Míg Svédország stratégiájának kritikusai rámutatnak, hogy a halálozási arány jóval meghaladja a többi skandináv ország, Norvégia és Finnország számait, sokan nem veszik észre, hogy Norvégia és Finnország kevésbé szigorú kormánypolitikát folytatott, mint Svédország a járvány nagy részében.

A valóság viszont az, hogy a lezárások hihetetlen járulékos károkkal járnak, de úgy tűnik, hogy keveset tesznek a koronavírus lelassításában. Éppen ezért az Egészségügyi Világszervezet októberben megváltoztatta álláspontját, és azt tanácsolta a nemzeteknek, hogy tartózkodjanak azok használatától.

"A lezárásoknak van egy következménye, amelyet soha nem szabad lekicsinyelni, és ez az, hogy a szegény emberek még szegényebbé válnak," - mondta Dr. David Nabarro, a WHO különmegbízottja.

Dr. Michael Ryan, a WHO egészségügyi sürgősségi programjának igazgatója hasonló hozzáállást ajánlott.

"Amit megpróbálunk elkerülni ... ezek a tömeges lezárások, amelyek büntetik a közösségeket, a társadalmat és minden mást," - mondta Ryan egy októberi genfi tájékoztatón, hozzátéve, hogy néha azonban "elkerülhetetlenek".

Annak ellenére, hogy egyre több bizonyíték van arra, hogy a lezárások nem működnek és hihetetlenül károsak, a kormánytisztviselők szerte a világon továbbra is szorgalmazzák őket. Miért? Mivel a lezárásokat életmentésre tervezték, és a szakértők nem hajlandók elismerni, hogy tehetetlenek a vírus ellenőrzésében.

Ezzel veszélyes megtévesztés áldozatává válnak: a jó szándék tévedésének.

"Az egyik legnagyobb hiba az, hogy a politikákat és programokat inkább szándékuk, mint eredményeik alapján ítéljük meg," - figyelmeztetett egyszer a híres közgazdász, Milton Friedman.

Itt az ideje, hogy az értelmiség beismerje a lezárásokkal kapcsolatos alapvető valóságot.

Nem csak rettenetesen pusztítóak és sértik a szabadságot, de valójában életeket sem sikerül megmenteniük. (3)

(1) - https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/
(2) - https://www.bloomberg.com/graphics/2020
(3) - https://fee.org/articles/lockdowns-not-linked