A Föld legmélyebb édesvízi barlangja Csehországban sokkal mélyebb, mint bárki valaha is gondolta volna

Néhány évvel ezelőtt egy távvezérelt jármű ereszkedett le egy édesvízi barlangrendszerbe, amely mélyen Csehország alatt rejtőzik, amikor ...

Néhány évvel ezelőtt egy távvezérelt jármű ereszkedett le egy édesvízi barlangrendszerbe, amely mélyen Csehország alatt rejtőzik, amikor annak hirtelen vége lett. Mármint nem a barlangnak, hanem a jármű kábele fogyott el.

A felszínen végzett legújabb becslések azt sugallják, hogy több mint kétszer annyi kábelre lenne szükség, hogy elérjék a mély víz alatti barlang alját.

A Hranicei Szakadék néven ismert föld alatti képződmény legújabb geofizikai felmérései alapján a tudósok nagyjából egy kilométer mélységig követték nyomon az árokszerű barlangrendszert. (1)

Az eredmények többféle geofizikai adaton alapulnak, köztük graviméteres méréseken, valamint a Föld felszínén az elektromos vezetőképesség és a természetes geomágneses mezők ellenőrzésén.

Ezek együtt sokat elárulnak a tudósok számára a felszín alatt fekvő sziklák, ásványok, barlangok és völgyek általános helyzetéről.

Bár ez nem egy tökéletes térképészeti eszköz, ugyanakkor azt sugallja, hogy a Hranicei Szakadék sokkal mélyebbre nyúlik, mint amit korábban becsültek, és az eredetét is megkérdőjelezi.

A világ legmélyebb elárasztott barlangrendszereit köztudottan nehéz és veszélyes közvetlenül tanulmányozni, és még távvezérelt járművek segítségével is korlátozott az elérhetőségük.

Kutatások kimutatták, hogy ezek közül a barlangok közül sok olyan vizet tartalmaz, amelynek savas elemei mély forrásból származnak. Például a Hranicei Szakadékban található termálvíz egy 2019-es tanulmány szerint csak 5-10 százalékban tartalmaz "modern vizet".

Ez sokakat arra késztetett, hogy feltételezzék, ezek a barlangok alulról felfelé formálódtak, és bolygónk savas belső magja lassan megette a fenti mészkősziklákat.

Ez az ötlet azonban, amelyet hipogén barlangképződésnek neveznek, nem veszi figyelembe az egyes régiók sajátos geológiáját vagy tektonikai aktivitását, és hogy a barlangok felülről lefelé is kialakulhatnak.

Az új kutatás szerzői a Hranicei Szakadék alatt találtak bizonyítékokat az oldható kőzetből álló föld alatti struktúrák nagyszabású hálózatára, amelyet a geológusok karszt rendszerként ismernek.

Ezen föld alatti barlangok egy része édesvízzel, mások üledékkel vannak tele, de az újraértékelés azt sugallja, hogy fentről lefelé ható erózió hozta létre őket, legalábbis eleinte.

A szerzők úgy gondolják, hogy a miocén korszak idején a víz valószínűleg a hegyekből egy medencébe futott le, amely az erózió révén fokozatosan vájta ki a mészkő barlangokat. A szakadékhoz kapcsolódó korábbi vízelvezető rendszer ezt az elméletet támasztja alá.

"A későbbi üledéklerakódás, illetve a kanyonok elzáródása miatt az olvadékvíz már nem tudott távozni a rendszerből, ami édesvízzel árasztotta el a barlangokat," - mondják a szerzők.

A csapat szerint csak ezután szabadult fel alulról a savas víz, ami a Föld mélyén található izotópokat a felszínre hozta, hogy később megtalálhassuk őket.

Ha ez az eredettörténet igaz, akkor esetleg újra kell értékelnünk más mély, elárasztott barlangok keletkezését Olaszországban, Dél-Afrikában és Brazíliában, amelyek a feltételezések szerint alulról felfelé alakultak ki.

Mindazonáltal a szerzők elismerik, hogy nagyon lehetséges, hogy a fentről lefelé irányuló erózió valahogy elfedi a korábbi, alulról felfelé irányuló képződést, ezért úgy tűnik, mintha a barlang felülről jött volna létre.

Francesco Sauro, a Bolognai Egyetem geológusa, aki nem vett részt a vizsgálatban, azt mondta, hogy ezen új és lenyűgöző becslések fényében érdemes újra megvizsgálni más helyszíneket. (2)

(1) - https://agupubs.onlinelibrary.wiley.com/doi/f
(2) - https://www.sciencealert.com/earth-s-deepest