Miért építenek föld alatti várost Finnországban?

Sok Helsinkiben élő ember több tucat méterrel a föld alatt végzi a napi tevékenységét. A város felszíne alatt közel 500 különálló létesít...

Sok Helsinkiben élő ember több tucat méterrel a föld alatt végzi a napi tevékenységét. A város felszíne alatt közel 500 különálló létesítmény és 300 kilométernyi alagút fekszik, ez a világ egyik legfejlettebb föld alatti rendszere.

A legtöbb terület nyilvános használatra készült, ide tartoznak a parkolók, vasúti alagutak, szennyvíztisztító telepek, bevásárlóközpontok, úszómedencék és akár vállalati adatközpontok is.

Ezek azonban kettős céllal épültek, egyrészt, hogy menedékhelyként szolgáljanak 750000 ember számára, ami több, mint a város teljes felszíni népessége.

A finnek 72 órás célt tűztek ki maguknak, hogy a sportpályákat és a vasútállomásokat biztonságos menedékhelyekké alakítsák át.

Helsinki egy kemény gránit alapkőzet tetején fekszik, amely alkalmas a föld alatti építkezésre. Az 1960-as évek óta a város majdnem 9 millió köbmétert termelt ki ebből a kemény gránitból.

Mindez Helsinki föld alatti tervének része, amelyben új otthonok és felújított épületek építhetők saját menedékhellyel.

"Meg van osztva, tehát vannak ezek a közös menhelyek, és vannak a magánkézben lévők, amit meg kell építened, ha például új házat építesz," - mondta Jani Pitkänen, Helsinki mentési osztályának igazgatója.

A legkorszerűbb levegő- és vízszűrő rendszerekkel, WC-kkel, ágyakkal és élelmiszer készletekkel a fő menedékhelyeken akár 14 napig is folyamatosan képesek elhelyezni az embereket a föld alatt.

"Tehát alapvetően a víztározókkal, az élelmiszerrel és mindennel együtt egy vagy két hét lenne, nem örökre," - mondta Pitkänen.

A városi tisztviselők szerint a föld alatti hálózat számos dolog ellen véd, beleértve egy kelet-európai nukleáris baleset következményeit is.

De mások szerint csak egyetlen valódi veszély áll fenn, amit Finnország szuperhatalmi szomszédja, Oroszország jelent, amelynek határa mindössze öt órára van a fővárostól.

"Nem ez a legnagyobb, ez az egyetlen lehetséges egzisztenciális fenyegetés," - mondta Charly Salonius-Pasternak, finn biztonsági és védelmi politikai szakértő.

"Nem tudjuk, hogy fog kinézni Oroszország 10 év múlva, vagy mától 20 év múlva, és ha egyszer nem lenne fontos ez a nemzeti felkészültség, amelynek a védelem egy része, nem igazán lehet újjáépíteni."

Finnország az Európai Unió része, de a NATO nem tagja, és Oroszország korábban burkolt fenyegetéseket tett, ha a finnek csatlakoznának az Egyesült Államok által támogatott katonai szövetséghez.

Az országnak nehézkes kapcsolata van Oroszországgal - az 1800-as évek elején az Orosz Birodalom felszívta, amely az 1917-es orosz forradalomig a része maradt, és a 2. Világháború alatt a Szovjetunió megpróbálta elfoglalni Finnországot, több régiót elcsatolva a határ mentén, melyeket a mai napig irányít.

"Nem arról van szó, hogy a finnek félnének vagy gyűlölnék az oroszokat," - mondta Salonius-Pasternak.

"Egyszerűen arról van szó, hogy szeretjük az országunkat, szeretnénk vigyázni rá és tenni a magunk dolgát, vagyis ne jöjjenek ide és ne szórakozzanak velünk."

És ha Oroszország kopogtat, akkor a Helsinkiben élő emberek már jól felkészültek. (1)

(1) - https://www.abc.net.au/news/2018-07-22/helsinki