Több száz furcsa alagutat fedeztek fel Brazíliában, melyek legalább 10000 évesek

A kutatók Dél-Amerikában számos olyan óriási járatot találtak, amelyek annyira hatalmasak és szépen felépítettek, hogy megbocsátható, ha ...

A kutatók Dél-Amerikában számos olyan óriási járatot találtak, amelyek annyira hatalmasak és szépen felépítettek, hogy megbocsátható, ha valaki elsőre azt gondolja, hogy emberek ásták ki az erdőben, amit átjáróként használtak.

Kiderült, hogy sokkal ősibbek, mint amilyennek látszanak, és becslések szerint legalább 8000-10000 évesek, és egyetlen ismert geológiai folyamat sem tudja megmagyarázni őket. Ugyanakkor hatalmas karomnyomok borítják az alagutak falait és mennyezetét, melyekről azt gondolják, hogy egy kihalt óriás lajhár faj hagyta maga után, magukat a vájatokat pedig ősodúnak nevezik.

"Nem tudtam, hogy létezik olyan dolog, hogy ősodú," - mondta Heinrich Frank, a brazil Rio Grande do Sul Szövetségi Egyetem vezető kutatója.

"Geológus vagyok, professzor, de még soha nem hallottam róluk."

A kutatók legalább az 1930-as évek óta tudtak ezekről az alagutakról, de akkoriban valamiféle régészeti struktúrának, talán az őseink által kivájt barlangok maradványainak tekintették őket.

2010-ben azonban Amilcar Adamy geológus a Brazil Geológiai Szolgálattól úgy döntött, hogy kivizsgálja a Rondonia államban, az ország északnyugati részén található különös barlangokról szóló pletykákat.

Adamy elkezdte az egyik ilyen alagút vizsgálatát, és valamilyen geológiai folyamatnak próbálta tulajdonítani, de amikor a saját szemével látta, nem jutott eszébe olyan természetes folyamat, amely ilyen mesterséges megjelenésű struktúrát hozna létre.

Néhány évvel később Heinrich Frank egy furcsa barlangot talált több ezer kilométerre távolságra Novo Hamburgo városa közelében. Miután tudta, mit kell keresnie, több százat talált szétszórtan a brazil vidéken. (1)



Jelenleg több mint 1500 ismert ősodú alagút található csak Brazília déli és délkeleti részén, és úgy tűnik, hogy kétféle típus létezik: a kisebbek legfeljebb 1,5 méter átmérőjűek, a nagyobbak pedig akár 2 méter magasak és 4 méter szélesek is lehetnek.

Amikor Frank elkezdte felfedezni a járatokat, rájött, hogy milyen kiterjedtek ezek az alagutak, amelyek akár 100 méter hosszúak is lehetnek, és alkalmanként külön kamrák ágaznak el belőlük.

Amikor felnézett a mennyezetre, eszébe jutott, hogy mi állhat a kialakításuk mögött - jól megkülönböztető barázdák a viharvert gránit-, bazalt- és homokkőfelületeken, amelyeket egy hatalmas, ősi lény karmai hagytak maguk után.

"A legtöbb hosszú, sekély barázdákból áll, amelyek párhuzamosak és látszólag két vagy három karom hozta létre őket," - magyarázta Frank és csapata egy 2016-os cikkben.

"Ezek a barázdák többnyire simák, de egyesek szabálytalanok, melyeket esetleg törött karmok készítettek."

A felfedezés valószínűleg megválaszolja a paleontológia egyik régóta fennálló kérdését az ókori megafaunával kapcsolatban, amely körülbelül 2,5 millió és 11700 évvel ezelőtti kor között lakta a bolygót a pleisztocén korszakban, hogy hol voltak ezek az odúk.

Amint Frank és munkatársai kifejtik, a becslések szerint a Földön jelenleg található emlősfajok körülbelül felét részben odúásónak tartják, vagyis egy ideig odúkban töltik az időt, de a táplálkozás érdekében el kell azt hagyniuk.

A jelenleg élő fajok körülbelül 3,5%-a teljesen odúlakó, ami azt jelenti, hogy egész életüket a föld alatt töltik.

Tekintettel arra, hogy a világ összes faja önmaga ősibb változataiból fejlődött ki, indokolt, hogy a odúlakó és a félig odúlakó fajok hasonló arányban léteztek a pleisztocén megafauna idején.

Ám annak ellenére, hogy nagyszámú fosszilis anyag maradt fenn, amely bizonyítja ezen lények létezését, a kutatók évszázadok óta nem tudtak bizonyítékot találni az odúkra, melyek valószínűleg a hosszú idő alatt összeomlottak, a kutatók pedig nem tudták, hogy pontosan mit kell keresniük.

Az alagút struktúrák mérete és a felületükön hagyott karomnyomok alapján a kutatók most biztosak abban, hogy megtalálták a megafauna odúkat, és úgy gondolják, hogy azokat óriási földi lajhárok és armadillók lakták.

"Nincs a világon olyan geológiai folyamat, amely hosszú, kör alakú vagy elliptikus keresztmetszetű alagutakat hozna létre, amelyek elágaznak és karomnyomok találhatók a falaikon," - mondta Frank.

A kutatók azt gyanítják, hogy a legnagyobb odúkat a kihalt Lestodon nemzetségből származó hatalmas dél-amerikai földi lajhárok ásták ki.

Ezek a lények akár 4,6 méter hosszúak és megközelítőleg 2600 kilogramm súlyúak voltak, és életük nagy részét az alagutak építésére fordították, amelyek nagyok és kiterjedtek. (2)

(1) - https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080
(2) - https://www.sciencealert.com/this-massive-tunnel