Kutatók azt állítják, hogy egy meteoritban megtalálták az első ismert földönkívüli fehérjét

Az új felfedezés egy nyom lehet számunkra, hogy vajon létezhet-e élet máshol a Naprendszerben. Egy új elemzési módszer alkalmazásával a t...

Az új felfedezés egy nyom lehet számunkra, hogy vajon létezhet-e élet máshol a Naprendszerben. Egy új elemzési módszer alkalmazásával a tudósok úgy vélik, hogy földönkívüli fehérjét találtak egy meteoritban, amely 30 évvel ezelőtt zuhant a Földre.

Ha az eredmények megismételhetők, ez lesz az első olyan protein, amelyet valaha azonosítottak, és amely nem a Földről származik.

A kutatók az arXiv folyóiratban tették közzé a felfedezésről szóló tanulmányukat. Munkájukat még felül kell vizsgálni, ám ennek a megállapításnak a következményei figyelemre méltóak. (1)

Az elmúlt években a szélesebb Naprendszer meteoritjai bizonyos építőelemeket hoztak a Földre, melyek az élethez szükségesek, ahogy azt ma tudjuk. Ilyen például a cianid, amely szerepet játszhat az élethez szükséges molekulák felépítésében, a ribóz, egyfajta cukor, amely megtalálható az RNS-ben, és aminosavak, olyan szerves vegyületek, amelyek fehérjékké alakulnak.

A kutatók újból megvizsgálták azokat a meteoritokat, amelyek az utóbbiakat tartalmazták. Malcolm McGeoch fizikus, a PLEX Corporation szupravezető röntgenforrás-szolgáltatójának vezetésével a csapat valami további dolog kutatására összpontosított.

A "legkorszerűbb" tömegspektrometriával az 1990-ben Algériában talált Acfer 086 nevű meteoritban találták meg azt, ami szerintük egy fehérje.

Noha ennek a fehérjének a felfedezése nem bizonyítja a földönkívüli élőlények létezését, ez az élet egy újabb építőeleme, amely megtalálható egy űrkőzetben. Számos folyamat képes protein előállítására, de az élet, amennyire tudjuk, nem létezhet nélküle.

A csoport nemcsak azt találta, hogy a glicin-aminosav erősebb jelet mutat, mint az előző elemzés során, hanem azt is észlelték, hogy más elemekhez, például vashoz és lítiumhoz kötődik. Amikor modellezték, hogy megnézzék, mi történik, úgy találták, hogy a glicin nem izolált, hanem egy fehérje része.

A kutatók ezt az újonnan felfedezett fehérjét hemolitinnek nevezték el. Noha a hemolitin szerkezetileg hasonló a földi fehérjékhez, a benne található deutérium és a hidrogén aránya semmivel sem volt megegyező a Földön. Ez azonban összhangban van a hosszú életű üstökösökkel.

A kutatók szerint ez azt sugallja, hogy a fehérjeként azonosított struktúra földönkívüli eredetű, és valószínűleg a proto-Nap korongjában képződött több mint 4,6 milliárd évvel ezelőtt.

Ugyanakkor azt is megjegyzik, hogy esély van arra, hogy esetleg mégsem fehérje. Noha a csapat szerint ez a legvalószínűbb magyarázat, az is előfordulhat, hogy amit találtak, az valójában egy polimer - a molekulák széles osztálya, amelyből csak egy fehérje található.

Tehát egy kicsit túl korai ahhoz, hogy elbízzák magukat a kutatók, de általánosságban Chenoa Tremblay csillagászt és kémikust lenyűgözi a munka.

"Azt hiszem, ez nagyon izgalmas," - mondta. "Úgy vélem, hogy nagyon sok igazán érdekes vonzata és következménye lehet. És azt hiszem, ez egy igazán nagy előrelépés."

A kutatás számos következő lépésből állhat. Más tudósok modellező szoftver segítségével megpróbálhatják megismételni az azonos vagy hasonló spektrumot előállító struktúrákat. Ez segíthet meghatározni, hogy fehérjét vagy más típusú polimert vizsgálnak.

Hasonló technikákat lehetne alkalmazni más olyan meteoritokon is, amelyekben aminosavakat találtak, hogy megtudják, lehet-e bennük hasonló struktúrákat felfedezni.

Ahogy Tremblay elmagyarázza, a Nemzetközi Űrállomáson végzett közelmúltbeli tanulmányok rámutattak, hogy "a fehérje könnyebben előállítható az űrben a csökkent gravitáció miatt", és az űrhajós tudósoknak valóban sikerült meglehetősen nagy fehérjemolekulákat előállítaniuk, amelyek elég stabilak ahhoz, hogy visszahozzák őket a Földre.

"Tehát elég biztosak vagyunk abban, hogy valószínűleg léteznek az űrben fehérjék," - mondja. "De ha valóban találunk bizonyítékokat a létezésükre, akkor azt hiszem, ez valóban érdekes és izgalmas." (2)

(1) - https://arxiv.org/abs/2002.11688
(2) - https://www.sciencealert.com/scientists-claim