Ez a 10 spirituális birodalom létezik az ősi japán buddhista papok szerint

A tíz spirituális birodalom a buddhista kozmológia részét képezi, amely négy felsőbb és hat alsóbb birodalomból áll. Egyes buddhista irán...

A tíz spirituális birodalom a buddhista kozmológia részét képezi, amely négy felsőbb és hat alsóbb birodalomból áll. Egyes buddhista irányzatok külső világoknak tartják (tíz létsík, amelybe a lények születhetnek), más irányzatok, főleg a japán buddhizmus tendai szektájában, amely a kínai tientajból származik és amely a Lótusz szútrára helyezi a legnagyobb hangsúlyt, inkább tudatállapotnak tekintik ezeket, amelyek változhatnak külső és belső hatások következtében.

Az alábbiak a mentális állapotok tíz birodalmára vonatkoznak, amelyek a tientaj azon elméleti rendszeréhez kapcsolódnak, amit úgy neveznek, hogy "háromezer birodalom az élet egyetlen pillanatában".

Az érzéki vágyak hat birodalma

A hat alacsonyabb birodalom a pokol, az éhség, a kegyetlenség, az arrogancia, az emberség és a gyönyör. Ez a hat alacsonyabb létsík automatikusan jelentkezik az emberek életében a külső környezetre való reakció révén. A többi négy birodalom a tanulás, megvalósítás, bódhiszattva (ezek a világok keresés, felfedezés és elvárás révén keletkeznek) és a buddhaság.

Pokol

A pokol a teljes klausztrofóbiás agresszió állapota, amelyben az egyén nem cselekedhet szabadon és nagyon kevés életereje van (fizikális vagy mentális). Ebben a tudatállapotban a pokollakó úgy érzi, hogy a körülmények fogva tartják, haragban és frusztrációban él és késztetést érez, hogy megsemmisítse önmagát és másokat is. Ebből a birodalomból nagyon nehéz megszabadulni, mivel a szenvedés és az agresszió folyamatai önmagukat gerjesztik tovább (a pokolban való tartózkodást kalpákban mérik). Annak ellenére, hogy ebben a klausztrofóbiás állapotban van, a pokollakó mégis igyekszik kitölteni minden rendelkezésre álló teret, ugyanis minden helyre fenyegetésként tekint.

Ez a tudatállapot hasonlatos a buddhista Naraka birodalomhoz.

Éhség

Az éhség állapotát a tulajdonlás és a kielégíthetetlen vágy (ételért, hatalomért, hírnévért, örömökért) jellemzi, amely uralja az egyén cselekedeteit. Ebben a tudatállapotban az egyént folyamatosan gyötri a sóvárgás és a képtelenség, és amikor a vágyai tárgyát el is éri, képtelen örülni neki. Ezt a birodalmat az akarat teljes hiánya jellemzi, illetve az a tény, hogy a vágyaik kielégítésén kívül semmire nincsenek tekintettel.

Ez a tudatállapot hasonlatos a buddhista prétákhoz (éhes szellemek birodalma).

Kegyetlenség

A kegyetlenség tudatállapotában az egyént az ösztönök uralják, morális elvek nélkül csak a jelen pillanatnak élnek. Ebben a tudatállapotban gondolkodás nélkül lecsapnak gyengébb áldozatokra saját nyereségük érdekében, és igyekeznek magukra vonni az erősebb lények figyelmét, hogy szövetségest találjanak. Ezt a birodalmat a helyes ítélkezés és az érvek teljes hiánya jellemzi.

Ez a tudatállapot hasonlatos az állatok birodalmához a buddhizmusban.

Arrogancia (vagy harag)

Az arrogancia az az állapot, amelyben az egyént az önzés, a versenyzés, a paranoiás féltékenység vezeti és a szükség, hogy mindenki felett álljon. Annak ellenére, hogy potenciálisan érdemekre képes, az ebben a tudatállapotban lévő egyén a téveszméi rabja, amely szerint az ő személye és hite fontosabb, mint másoké. Ezt a birodalmat az jellemzi, hogy a lakói egymást potenciális fenyegetésnek tartják. Ettől függetlenül az élet egyéb részei általában véve kellemesek az emberek birodalmához viszonyítva.

Ez a tudatállapot hasonlatos az aszúrák vagy félistenek birodalmához a buddhizmusban.

Emberség (érzelmes idealizmus)

Az emberség tudatállapotában a megkülönböztető tudatosság és a gondolkodó tudat a legfejlettebb. Ezt az absztrakt ideálok és a mintaképek iránti ambiciózus vágyak jellemzik. Egyedinek nevezhető az alacsonyabb birodalmakban azáltal, hogy megvan benne a képesség és a motiváció is a szenvedés leküzdéséhez. Ezt a birodalmat az élet rövidsége - a dévák és az aszúrák birodalmához képest - és a lakóinak ritkasága jellemzi.

Ez a tudatállapot hasonlatos az emberek birodalmához a buddhizmusban.

Mennyország (vagy gyönyör)

A mennyország az öröm tudatállapota, amikor az egyén vágyai teljesülnek és rövid, de intenzív örömöket élnek át. A buddhaság igaz boldogságával ellentétben azonban ez a tudatállapot csak ideiglenes, és ahogy az embereknél, a körülmények apró változásai is könnyen megszakíthatják ezt az állapotot. Az egyén elkerülhetetlenül alacsonyabb birodalomba kerül innen, amint az örömök kialszanak. Ezt a birodalmat az jellemzi, hogy nincsenek benne negatív érzelmek és kevésbé vannak kitéve a külső hatásoknak, mint az alacsonyabb birodalmak lakói.

Ez a tudatállapot hasonlatos a dévák vagy istenek birodalmához.

Az érző lények többsége ebben a hat birodalomban mozog fel és le, a pokoltól a mennyországig és vissza. A lakók érzelmi állapotát külső tényezők irányítják.

A négy magasabb (nemes) birodalom

A hagyományos mahájána buddhista kozmológiában a négy felsőbb birodalom a tíz spirituális birodalom részét képezi.

Tanulás

A tanulás tudatállapotában az egyén igyekszik készségeket szerezni, tartós igazságot nyerni és fejlődést elérni mások tanítása révén. Ahhoz, hogy valaki elérje ezt a birodalmat, legelőször ennek a bölcsességnek és belátásnak a vágyát kell kifejleszteni. Ebben a birodalomban a lakók a dolgok valós természetének igazságát és a bölcsességet keresik külső források révén, például más lények vagy szövegek segítségével.

Ez a tudatállapot hasonlatos a srávakabuddha birodalomhoz a buddhizmusban.

Megvalósítás

A megvalósítás állapotában az egyén bepillant egy részleges igazságba saját megfigyeléseken, erőfeszítéseken és koncentrációkon keresztül. Általában ehhez arra van szükség, hogy a tapasztaló eldöntse, hogy a külső forrásoknál fontosabbak a belsők, mint például a tudat. Erre a birodalomra az jellemző, hogy a lakói belső észleléseik segítségével keresik az igazságot és a bölcsességet.

Ez a tudatállapot hasonlatos a pratjékabuddha birodalomhoz a buddhizmusban.

Bódhiszattvaság

A bódhiszattvaság állapotában az egyén már nem csak a megvilágosodásra vágyik, hanem elkötelezi magát, hogy másokat is hozzásegít a szenvedéstől való megszabaduláshoz. Erre a birodalomra az az érzés jellemző, hogy a mások gyarapodásából származó boldogság fontosabb, mint a saját boldogság.

Buddhaság

A buddhaság vagy buddhaiság a buddhizmusban a tökéletes megvilágosodás állapotát jelenti. Az úgynevezett buddha eredeti értelmezés szerint a tudat tökéletesen megvalósított állapotát jelenti, de Buddhának nevezik a buddhizmusban azt a személyt is, aki a dharma követésével megvilágosodott, felismerte a "tökéletes igazságot," és megszabadult a létforgatagból, a "szamszárából". (1)

(1) - https://hu.wikipedia.org/wiki/

Könyvajánló

A Bódhiszattvák szférája

Rudolf Steiner

A Bódhiszattváknak kellett felkészítenie az emberiséget arra, hogy képes legyen befogadni Krisztust. Ma már az emberek eléggé érettek arra, hogy Krisztus közöttünk legyen, de hosszú időnek kell még eltelnie ahhoz, hogy átérezzük mindazt, amit Krisztus jelent. Még ugyanennyi Bódhiszattvára lesz szükség ahhoz, hogy az emberiség olyan érettségi fokra jusson, hogy átadhatóvá váljon a Krisztus által belé táplált tudás, mint ahogyan az Ő eljövetelére is fel kellett készíteni az embert.

Egy magasabb rendű tudás fejlődik majd ki az emberben, és minden egyes új ismeret lehetővé teszi számára azt, hogy Krisztust új fényben láthassa.