Az új kutatások azt mutatják, hogy a természet közelében felnövő gyermekek boldogabb felnőttekké válnak

A természetben tartózkodás megnyugtatja a lelket. A levegő tisztább, az éjszakai égbolt sötétebb, így könnyebb aludni. És van valami megn...

Game over - A WHO szerint a videójáték-függőség egy mentális zavar

A negatív emberi viselkedések sokszor biológiai okokra, akár elmezavarra is visszavezethetőek

Egyre több bizonyíték van arra, hogy a szívverésünk formálja a gondolkodásunkat

A természetben tartózkodás megnyugtatja a lelket. A levegő tisztább, az éjszakai égbolt sötétebb, így könnyebb aludni. És van valami megnyugtató abban, hogy a vadon természetes harmóniájában élünk.

Másrészt nehéz találni egy helyet, ahová betérhetünk és egy jót ehetünk, vagy egy izgalmas éjszakai klubot.

Ez pedig felveti a régi kérdést: a városban vagy vidéken jobb élni? A válasz mindig attól függ, hogy ki kérdezi, de egy Dániában készült új tanulmány szerint a természetes környezetben nyilvánvalóan jobb az ember mentális egészsége.

A PNAS folyóiratban közzétett, több mint 900000 embert érintő országos tanulmány kimutatta, hogy "a legkevésbé zöld környezetben felnőtt gyermekek körében akár 55%-kal is magasabb lehet a pszichiátriai rendellenesség kialakulásának kockázata, függetlenül más ismert kockázati tényezők hatásától." (1)

A kutatók azután jutottak erre a következtetésre, hogy megvizsgálták a dán kormány által összegyűjtött robusztus népességi adatokat.

A kutatók műholdas képeket néztek meg, hogy megnézzék, mekkora zöldterület vette körül azon helyszíneket, ahol a résztvevők felnőttek.

A tanulmány szerint a résztvevőknek nem feltétlenül kellett erdőben élniük, hogy élvezzék a mentális egészség előnyeit, csak ésszerű távolságra kellett tartózkodniuk a vadon lévő területektől, a nyilvános parkoktól és a városi zöldövezetektől.

A magasabb társadalmi-gazdasági helyzetű emberek többnyire olyan területeken élnek, ahol nagyobb a hozzáférés a parkokhoz, és rendelkeznek eszközökkel ahhoz, hogy megvédjék gyermekeiket bizonyos mentális zavaroktól. Tehát a kutatók a jövedelemre vonatkozó adatokat is figyelembe vették a zöld terület relatív hatása mellett a társadalmi-gazdasági háttérhez viszonyítva.

A kutatók azt is megállapították, hogy az eredmények a "dózistól is függenek". Minél nagyobb százalékban tölti valaki a gyermekkorát zöldövezet közelében, annál kisebb az esélye valamilyen mentális betegség kialakulására.

Kelly Lambert, a Richmond Egyetem idegtudósa azt sugallja, hogy a zöldterületekhez való hozzáférés jótékony hatással lehet a mentális egészségünkre, mert az ember evolúciója a természetben történt meg.

Míg az eredmények arra utalnak, hogy az emberekre erős hatást gyakorol a természetes környezetben való tartózkodás, Kristine Engemann, a tanulmány vezető biológusa azonban óvatosan állítja, hogy a zöldövezetekhez történő hozzáférés pozitív mentálhigiénés hatásokat okoz.

"Ez tisztán korrelációs, tehát nem mondhatjuk egyértelműen, hogy ha valaki zöldövezet közelében nő fel, az csökkenti a mentális betegségek kockázatát," - mondta Engemann.

További kutatásokra van szükség annak megállapításához, hogy a természeti környezet hogyan befolyásolja a mentális egészséget. De a tanulmány jó érvként szolgál arra, hogy a városi területeken minél több parkot hozzanak létre. (2)

(1) - https://www.pnas.org/content/116/11/5188
(2) - https://www.npr.org/sections/health-shots/2019/