A Templomos Lovagok modern újjászületése - Egy új rend régi küldetéssel

Az Egyesült Államok viszonylag fiatal ország, amelyet 1776-ban alapítottak, de valamilyen módon mégis kapcsolatban áll a középkorral. A J...

Az Egyesült Államok viszonylag fiatal ország, amelyet 1776-ban alapítottak, de valamilyen módon mégis kapcsolatban áll a középkorral. A Jeruzsálemi Templom Szuverén Lovagrendje az 1960-as években alakult meg az Egyesült Államokban a templomos lovagok, egy keresztes rend nyomdokain, amelynek története a keresztes hadjáratokig nyúlik vissza.

Az első keresztes hadjárat (1095-1099) után számos úgynevezett keresztes államot hoztak létre, hogy megvédjék a keresztényeket a Jeruzsálembe való zarándoklaton. 1119-ben, miután egy sor támadást hajtottak végre Jeruzsálem visszaszerzésére, egy csoport, többnyire francia lovag Hugues de Payens vezetésével úgy döntött, hogy létrehoz egy keresztény katonai rendet, hogy segítse a zarándokok útját. Legalábbis ez volt a rend életre hívásának hivatalos oka.

Így született meg Krisztus szegény lovagjainak és Salamon templomának rendje. A templomosok abban az időben Jeruzsálem királyától, II. Balduintól kaptak támogatást, és a Templom-hegyen állították fel a főhadiszállásaikat, és így változtatták a nevüket Templomos lovagokká.

A kiemelkedő francia apát Clairvaux-i Szent Bernátnak köszönhetően, aki a lovagok dícséretéről írt, a harcos szerzetesek támogatottsága jelentősen megnőtt. Clairvaux írásában megvédte a rend létezését, és segített meggyőzni sok keresztényt annak fontosságáról.

Befolyásuk növekedésének hatására végül a pápa támogatását is megszerezték. 1139-ben II. Ince pápa kiadott egy pápai bullát - egy hivatalos levelet a pápától -, amely mentesítette a templomosokat az adófizetés alól, és lehetővé tette számukra, hogy saját istentiszteleti helyeket építsenek. Nagy hatalmukat és függetlenségüket szem előtt tartva a pápa kizárólagos és közvetlen hatalma alá kerültek.

A 12. és 13. század folyamán a templomosok a Szentföldön harcoltak, és félelmetes katonák hírében álltak. Ez nagymértékben megnövelte befolyásukat és gazdagságukat. Sok templomos birtokot és kiváltságokat kapott az európai királyságokban, például Franciaországban, Spanyolországban és Angliában.

Miután a rend életében új fejezet keződött szerte Európában, a templomosok létrehoztak egy fontos banki hálózatot. Az európai gazdagság jelentős részét kézben tartva a templomosok a 12. században voltak a legbefolyásosabbak. Ezzel a nagy befolyással és erővel szemben azonban erősebb európai ellenállás jött létre, leginkább a rivális Máltai lovagrend részéről.

A hattíni csata után 1187-ben a Szaladin egyiptomi szultán vezette muzulmán sereg megnyitotta az utat Jeruzsálem irányításának visszaszerzéséhez. A templomosok a 13. század folyamán a Szentföldön maradtak, hogy megvédjék a keresztes államokat, és több kísérletet tettek a régió irányításának visszaszerzésére.  Akko városának 1291-es bukása után azonban a keresztes hadseregnek nem volt helye a Szentföldön, és a templomosok Párizsba költöztek.

Miután elvesztették eredeti céljukat, hogy megvédjék a Szentföldet, és nagyobb ellenállásba ütköztek a gazdagságuk és hatalmuk miatt, a templomosok pusztulásra voltak ítélve.

IV. Fülöp francia király nyomást gyakorolt V. Kelemen pápára , hogy oszlassa fel a rendet. 1307-ben V. Kelemen kiadta a Vox in Execlso pápai bullát, amely hamisan vádolta a templomosokat például istenkáromlással, ördögimádással, szemérmetlenséggel és pénzügyi korrupcióval. A rend nagymesterét, Jacques De Molay 1314-ben kivégezték, ami a templomos lovagok eredeti rendjének végét jelezte.

A mai Jeruzsálemi Templom Szuverén Lovagrendje eredetét egy Ordo Supremus Militaris Templi Hierosolymitani nevű újjáéledt templomos szervezetre alapozta, amely 1805-ben Bonaparte Napóleon francia császártól lovagi státuszt kapott.

A szervezet világszerte több mint 10000 tagot számlál, köztük az Egyesült Államokban 1500-at. A Jeruzsálemi Templom Szuverén Lovagrendjének célja a templomos lovagok hagyományainak újjáélesztése azzal a küldetéssel, hogy megújítsák a templomosok által gyakorolt keresztény hagyományokat. A honlapjukon azt is világossá teszik, hogy nem kapcsolódnak semmilyen módon a szabadkőművességhez.

Két fő küldetésük, amint azt a honlapjukon jelzik a következő: "A veszélyeztetett keresztények védelme, különösen a Szentföldön és a Közel-Keleten, és az út nyitva tartása Jeruzsálembe minden ember számára."

"Az egyetlen dolog, amit nem teszünk, az a harc," - mondta Jeruzsálem templomának nagy kincstárnoka Joe Auteri. Míg a rend nem küzd tovább, küldetése továbbra is a keresztények segítése a Szentföldön. Leginkább a régió iskoláit finanszírozza, miután 2017-ben 407945 dollárt adományozott. Egyes tagjai még az Egyesült Nemzetek Szervezetében is dolgoznak, mint tanácsadó a közel-keleti béke érdekében.

Annak érdekében, hogy elkerüljék a más újjáéledő templomos csoportokkal való összetévesztést, a Jeruzsálemi Templom Szuverén Lovagrendjének van egy jogi ügyvédje, aki regisztrálja a szervezet védjegyeit, hogy megtartsa a saját identitását. Sőt, állítólag sok más újjáélesztett templomos szervezet létezik a világon, de egyik sem rendelkezik ugyanolyan legitimitással, mint a Jeruzsálemi Templom Szuverén Lovagrendje. 2018-ban ünnepelte a szervezet a templomosok 900. évfordulóját (1118-2018)

Amint azt a honlapjukon írják, a Jeruzsálemi Templom Szuverén Lovagrendje a templomos lovagok eredeti rendjének hagyományaira épül, hogy elérje azt, amit szellemi idealizmusnak neveznek. A modern világban a mai templomosok új utakat keresnek egy régi rend újjáélesztésére békés módon, hogy elérjék a régi célt, hogy kibékítsék a Szentföldet. (1)

(1) - https://www.smithsonianmag.com/history/