Ősi gleccserek nyomait fedezték fel Nyugat-Afrikában, a namíbiai sivatagban

Ma Namíbia a sivatagok országa, és nem éppen egy olyan hely, ahol túl sok jeget találna az ember, de 300 millió évvel ezelőtt ez egy nagy...

Ma Namíbia a sivatagok országa, és nem éppen egy olyan hely, ahol túl sok jeget találna az ember, de 300 millió évvel ezelőtt ez egy nagyon eltérő táj volt. A dél-afrikai országban geológusok egy csoportja a vulkanikus sziklákat tanulmányozta, amikor egy olyan szikla formációt fedeztek fel, amely a gyorsan mozgó gleccserek nyomait viseli magán, és ilyen általában nem található meg a sivatagban.

A drumlinek különféle dombok, ahol az egyik oldalon meglehetősen meredeken emelkedik a talaj, majd a másik végén egy enyhébb lejtőn ereszkedik le. Általában csoportokban fordulnak elő, ahol ugyanabba az irányban mutatnak, és egy göröngyös terepet hoznak létre, amely könnyen észrevehető. A drumlinekről ismert, hogy gleccserek hozzák létre őket és az irányuk jelzi, hogy a jég hogyan mozgott. (1)

Ezeket a képződményeket általában olyan helyeken találjuk meg, amelyeket egykor valószínűleg gleccserek borítottak, így gyakori Kanadában és az Egyesült Államok északi részén, Angliában, Írországban, Skóciában, Svédországban, Németországban, Finnországban és Grönlandon.

Ez teszi rendkívül szokatlanná a Namíbiában újonnan felfedezett drumlineket. Graham Andrews és Sarah Brown, a Nyugat-Virginiai Egyetem geológusai más tanulmányokat folytattak az országban, amikor felismerték a dombok jellegzetes alakjait. Hamar rájöttek, hogy ezeket a drumlineket még nem írták le a szakirodalomban. (2)

A kutatók a Google Föld és a Google Térkép használatával megmérték a képződmények magasságát és hosszát, és megállapították, hogy 0,1 és 1,5 kilométer között voltak. Nagyobb barázdákat is találtak a drumlinekben, jelezve, hogy a fölöttük lévő jégnek elég gyorsan kellett mozognia ahhoz, hogy kifaragja őket.

Összességében ezek az eredmények azt mutatják, hogy egy északnyugat felé áramló gyorsan mozgó jégáram volt jelen a területen mintegy 300 millió évvel ezelőtt. Abban az időben a mai Namíbia földje valahol a Déli-sark közelében helyezkedett el. Mindez azt is sugallja, hogy egy jégáram lehet a felelős a Dél-Brazíliában található hasonló képződményekért, mely területek az akkori Namíbiával voltak kapcsolatban. (3)

(1) - https://hu.wikipedia.org/wiki/Drumlin
(2) - https://journals.plos.org/plosone/article
(3) - https://wvutoday.wvu.edu/stories/2019/