Tesztfázisba lép a Nap fényének csökkentésére kitalált projekt, mellyel le akarják hűteni a Földet

Az ENSZ-nek a klíma állapotáról szóló legfrissebb jelentése egyértelműen fogalmaz, amikor arról beszél, hogy az elmúlt négy évben szinte ...

Az ENSZ-nek a klíma állapotáról szóló legfrissebb jelentése egyértelműen fogalmaz, amikor arról beszél, hogy az elmúlt négy évben szinte minden hőmérsékleti rekord megdőlt és a Föld továbbra is melegszik.

Az ENSZ szerint minden rendelkezésre álló bizonyíték egy olyan instabil jövőre utal, amely szélsőséges időjárási eseményekkel, valamint a száraz területek fokozódó elsivatagosodásával és a nedves területeken súlyos esőzésekkel jellemezhető. (1)

Mindez befolyásolja az egészségünket, az élelmiszerbiztonságot, az infrastruktúrát és a gazdasági termelékenységet, és valószínűleg számos növény illetve állatfaj kihalását fogja okozni.

Mi az, amit tehetünk? Az egyik elgondolás, amelyről hosszú ideje folyik a vita, az úgynevezett szoláris bolygómérnökség. Az ötlet egyszerűen az, hogy úgy lehetne lehűteni a Földet, hogy a bolygó felső légkörébe napfényt visszatükröző apró molekulákat juttatnak ki.

Ismerjük a vulkánkitöréseket követő átmeneti klímaváltozások megfigyelése révén, amikor nagy mennyiségű kén-dioxid kerül a sztratoszférába, hogy a koncepció megbízható, de a szoláris bolygómérnökséget eddig hivatalosan még nem tesztelték, mert a dolgok rosszul is elsülhetnek. Például mi van akkor, ha a molekulák tovább pusztítják az ózonréteget? Mi van akkor, ha a napfény leárnyékolása túlságosan szélsőségessé válik egy területen?

A reménytelennek tűnő időkben azonban merész tudományos megoldásokra van szükség. A Harvard Egyetem szoláris bolygómérnökségi projektje, az úgyneveztt Sztratoszférikus Szabályozott Perturbációs Kísérlet (Stratospheric Controlled Perturbation Experiment (SCoPEx)) hamarosan az első tesztfázisába lép.

A projekt James Anderson és Frank Keutsch légkör kémikusok, valamint David Keith kísérleti fizikus agyából pattant ki, melynek kísérleti fázisában egy olyan hajtóművel ellátott léggömböt küldenek fel a légkörbe, amely egy részecske adagoló eszközt visz magával és egy sor vegyi, hőmérsékleti és fényérzékelővel lesz felszerelve.

Frank Keutsch, Zhen Dai és David Keith

A Nature című folyóiratban nyilvánosságra hozott jelentés szerint a kezdeti vizsgálatok során két irányítható léggömböt fognak használni, amelyek mindegyike körülbelül 100 gramm kalcium-karbonátot permetez a levegőbe 20 kilométerre az amerikai délnyugat felett. Miután a kalcium-karbonátot kiszórták, a léggömb a részecskefelhő közepe felé repül, hogy az érzékelők figyelemmel kísérhessék, hogyan viselkednek ebben a környezetben a légkörben nem előforduló molekulák. (2)

Ha minden a tervek szerint halad, akkor a kísérlet 2019 első felében folytatódhat. Időközben a három főből álló csapat a különféle műszerek és léggömbök fejlesztésének végső szakaszát koordinálja, amelyek többségét szakosodott cégek gyártják.

Számításaik szerint egy közepes méretű léggömb flotta, amely 0,5 mikrométeres kalcium-karbonát kristályokat szór ki, javíthatja a régiók éghajlatát világszerte.

"Az aggodalmak ellenére sem találunk olyan területeket, amelyek egyértelműen rosszabbak lennének," - mondta Keith a Nature-nek. "Ha a szoláris bolygómérnökség olyan jó, mint ami ezekben a modellekben látható, akkor őrültek lennénk, ha nem vennénk komolyan."

Mindezek ellenére a csoport tudatában van annak, hogy milyen súlya van egy olyan projekt indításának, amely hatással lehet az egész bolygóra. Ahhoz, hogy a lehető legjobb döntéseket hozzák meg, a tudósok egy független tanácsadó bizottságot állítanak össze, amely felülvizsgálja a terveket az SCoPEx elindítása előtt.

"A megfelelő végrehajtás sokkal fontosabb, mint a gyors megvalósítás," - mondta Peter Frumhoff vezető éghajlatváltozási szakember, a tanácsadó bizottság tagja.

(1) - http://ane4bf-datap1.s3-eu-west-1.amazon
(2) - https://www.nature.com/articles/d41586-0