Az első kémikus a történelemben egy nő volt, aki a parfümkészítés mestere volt Mezopotámiában

A tudomány nagyszerű női szereplőit gyakran figyelmen kívül hagyják. A történészek azonban egyre jobban felhívják a figyelmünket a különb...

Régészek újra előállították azt a parfümöt, amit Kleopátra használhatott

Ezzel a zseniális készülékkel otthon is elkészíthetjük magunknak a samponunkat, a tisztítószereket és a kézmosót, és közben műanyag hulladékot sem termelünk

Ez az ötletes eszköz egyetlen gombnyomással gyújtja meg a gyertyát

A tudomány nagyszerű női szereplőit gyakran figyelmen kívül hagyják. A történészek azonban egyre jobban felhívják a figyelmünket a különböző korszakokban élt női gondolkodókra, akik átalakító hatást gyakoroltak a modern világra.

Az egyik leghíresebb közülük az ókori Mezopotámiában élt Tapputi, a világ legelső feljegyzett vegyésze. Ő, valamint a Ninu néven ismertté vált kollégája olyan parfümgyártási formulákat, technikákat és eszközöket fejlesztett ki, amelyeket évezredeken át használtak.

A korabeli babiloni királyságban talált egyik bronzkori agyagtábla, amely időszámításunk előtt 1200 körül készült, megemlíti a két nőt, Tapputi Belatekallimot és Ninut, akik parfümkészítők voltak a király udvarában.

Az ékírással készült agyagtábla lenyűgöző részleteket szolgáltat a két női vegyész életéről, munkájáról és hírnevéről.

A bronzkori Mezopotámiában a parfüm széles körben használt és fontos áru volt, amelynek előállításához különleges készségekre volt szükség. Leggyakrabban vallási szertartások során használták, és fontos szimbolikus jelentőséggel bírtak.

A parfümökre és az égő füstölőre úgy tekintettek, mint ami hidat teremtett az istenek és az emberek között, és az istenivel való kapcsolattartás lehetőségét jelentette. Ezen kívül úgy hitték, hogy az édes illatok kellemesek az istenek számára, és ezért a túlvilágra felkészített testeket különböző parfümökkel kellett kezelni.

Az ókori parfümöket jelentős készségek és ismeretek birtokában készítették el. Alkotóiktól sokkal többet igényeltek, mint egy jó orrot a finom illatokhoz, és sokkal inkább a kémia és a lepárlási folyamatok bensőséges ismeretét jelentette.

Tapputi és Ninu sokféle összetevőt alkalmazott, köztük speciálisan elkészített olajokat, mirhát, különböző virágokat és természetes gyantákat, amelyeket ügyesen préseltek és kezeltek annak érdekében, hogy az édeskés illatok kiállják az idők próbáját.

A közel-keleti ősi vegyészek által használt technikák hihetetlenül sikeresnek bizonyultak. A 19. században felnyitott egyiptomi sírokban a régészek például azt találták, hogy a testeket körülvevő parfümök a föld alatt évezredek után is megtartották illatukat.

A babiloni agyagtábla utal egy Tapputi által írt értekezésre, amely az első ismert parfümkészítésről szóló írásos emlék, valamint az első munka az általános kémia történetében.

Sajnos ez a fontos szöveg elveszett a modern történészek számára, de később a parfümkészítők saját műveikben hivatkoztak Tapputi receptjére. Van egy fennmaradt recept, amelyet közvetlenül Tapputinak tulajdonítottak, egy kenőcs, amely a királynak készült, amely virágokból, olajokból és orvosi kálmosból állt, egy olyan nádszerű növényből, amely gyakran a gyomorproblémák kezelésére szolgál.

Tapputi, mint híres női vegyész forradalmasította a parfümök előállításához használt folyamatokat és technikákat, kifejlesztette az első még ma is használt oldószereket a hosszan tartó és édesebb illatok létrehozásához.

Tapputi egy olyan alapvető eszközt hozott létre a parfüm készítéséhez a folyadékok desztillálása és szűrése során, amely még ma is használatban van a kémiai laboratóriumokban.

Bár viszonylag keveset tudunk a tanult nők szerepéről az ősi mezopotámiai társadalmakban, ez az agyagtábla adhat némi betekintést.

Úgy tűnik, hogy Tapputi nagyon fontos helyet foglalt el a királyi háztartásban, aki általános felügyelői szerepet töltött be amellett, hogy hivatalosan ő látta el a királyi családot és a babiloni elitet a parfümjeivel.

Ninuval együtt, aki valószínűleg az asszisztense volt, Tapputit azzal bízták meg, hogy a parfümöket és illatokat közvetlenül a királynak készítsék el. Mindkét nő magas társadalmi státusszal rendelkezett, és nagyon jól megfizethették őket.

Ez a fennmaradt írásos emlék az ókori Mezopotámiából betekintést nyújt abba a fontos szerepbe, amelyet a nők az ókori társadalmakban egy sor különböző szakmában betöltöttek, ellentmondva annak a feltételezésnek, hogy a babiloni nők kevés tekintéllyel rendelkeztek ahhoz, hogy felemelkedjenek a társadalomban.

Tapputi és társai korai újítók voltak a parfümgyártás és a kémia területén, és az általuk kifejlesztett technikák és eszközök alakították ki azt a módszert, ahogyan ezeket a kémiai folyamatokat évezredek óta használjuk és megértjük.