Túl sok a napfény? - A fejlődő országok vezető szerepet akarnak betölteni a bolygó-mérnökségi kutatásokban

A fejlődő országok tudósai a bolygó-mérnökségi kutatásokra nagyobb hangsúlyt fektetnének, mivel a szegény nemzetek számára nagy téttel já...

Rejtélyes építmények, melyek létrehozására ma sem tudunk magyarázatot adni

Az elmúlt évszázad egyik legnagyobb sáskajárása pusztít Kelet-Afrikában, naponta 35 ezer ember élelme semmisül meg

Etiópiában egy nap alatt 350 millió fát ültettek, hogy így segítsenek kezelni az éghajlati válságot

A fejlődő országok tudósai a bolygó-mérnökségi kutatásokra nagyobb hangsúlyt fektetnének, mivel a szegény nemzetek számára nagy téttel jár az éghajlatváltozásal járó problémák megoldása.

Úgy hangzik, mint egy sci-fi forgatókönyv: egy ember által készített atmoszférikus napernyő létrehozása, léggömbök vagy repülőgépek felhasználásával, hogy a globális felmelegedés legrosszabb hatásai ellen védjék a legsérülékenyebb országokat.

A "szoláris bolygó-mérnökség" iránti érdeklődés mellett - nem utolsó sorban a nyugati egyetemek körében - egy fejlődő országokból összeállt tudós csoport egy erőteljes felhívást tett közzé az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatások felgyorsítására, azzal érvelve, hogy országaikat sújtja leginkább ez a probléma.

A tudósok már régóta tudják, hogy az ember által előidézett események, mint például a légkör szennyezése, az erdőtüzekből származó füst és a vulkánkitörések hűtő hatást eredményezhetnek.

Ez arra késztette a Harvard Egyetem kutatóit, hogy javaslatot tegyenek saját kísérletükre, amelyet "sztratoszferikusan szabályozott perturbációs hatásnak" neveznek, vagy röviden SCoPEx-nek. Ez magában foglalja egy ballon használatát annak a vitatott javaslatnak a megvizsgálására, hogy a Föld légkörében 20 km-es magasságban található aeroszolok megváltoztathatják-e a felhőtakaró fényvisszaverő tulajdonságait.

Most egy tucat tudós Bangladesből, Brazíliából, Kínából, Etiópiából, Indiából, Jamaicából és Thaiföldről csatlakozott a vitához, és a Nature című folyóiratban azzal érveltek, hogy a szegény országoknak vezető szerepet kell vállalniuk ezen a téren, mivel a legtöbbet ők nyernek vagy veszítenek a technológia használatából. (1)

A hűtő hatás már régóta ismert a hajók által létrehozott keskeny mesterséges felhők révén, melynek során a hajókból származó kibocsátások által okozott szennyezés miatt több és kisebb vízcseppet tartalmazó felhők jönnek létre a tipikus felhőkhöz képest, amitől fényesebbé válnak és jobban visszaverik a napfényt.

"Ha technikailag és politikailag megvalósítható ez a megközelítés, egy vagy két év alatt lelassíthatnák, leállíthatnák vagy visszafordíthatnák a globális hőmérséklet emelkedését," - írják a tudósok a tanulmányukban.

"A technika ellentmondásos, és jogosan az," - teszik hozzá. "Túl korán vagyunk még ahhoz, hogy tudjuk, milyen hatásai lennének: nagyon hasznos vagy nagyon káros is lehet. A fejlődő országok a legtöbbet nyerik vagy veszítik. Véleményünk szerint fenn kell tartanunk a klíma kérdésben betöltött pozíciónkat és központi szerepet kell játszaniuk a kutatásban, és a szoláris bolygó-mérnökségről folytatott megbeszélésekben."

A Reutersnek adott interjúban Dr. Atiq Rahman, a Bangladesi Fejlesztési Központ igazgatója és a tanulmány vezető szerzője megerősítette érveit.

"Nyilvánvaló, hogy a napsugárzás irányító bolygó-mérnökség veszélyes lehet, de tudnunk kell, hogy a Bangladeshez hasonló országok számára többé-kevésbé kockázatos lenne-e, mint az 1,5 Celsius fokos melegedési cél. Ez nagy jelentőséggel bír a fejlődő országokból érkező emberek számára, és hallatnunk kell a hangunkat."

"Az általános ötlet (a szoláris bolygó-mérnökség) meglehetősen őrült, de fokozatosan gyökeret vert a kutatás világában," - mondta Rahman.

A szoláris bolygó-mérnökségi tanulmányokat egy új 400000 dolláros kutatási projekt, a napsugárzás-kezelési irányítási kezdeményezés (SRMGI) segítheti, amely felhívást tette közzé a tudósok számára, hogy jelentkezzenek a finanszírozás érdekében.

A kezdeményezést a Nyílt Filantrópia Projekt finanszírozza, melyet Dustin Moskovitz, a Facebook társalapítója és felesége, Cari Tuna támogatott.

Az alap segíthet a fejlődő országokban dolgozó tudósoknak, hogy tanulmányozzák a szoláris bolygó-mérnökség regionális hatásait, például az aszályok, árvizek vagy monszunok esetében, mondta Andy Parker, az SRMGI társszerzője és projektigazgatója.

Rahman szerint a tudósok nem foglalnak állást azzal kapcsolatban, hogy a bolygó-mérnökség működni fog-e.

És nem mindenki van meggyőződve a technológia kilátásait illetően.

(1) - https://www.nature.com/articles/d41586-018-03917-8
(2) - https://www.theguardian.com/global-development/2018/