Ideje újragondolni az ősi emberek kihalt fajainak képességeit, hiszen az akadémikusok egy csodálatos DNS kapcsolaton töprengenek, amelyet...
Ideje újragondolni az ősi emberek kihalt fajainak képességeit, hiszen az akadémikusok egy csodálatos DNS kapcsolaton töprengenek, amelyet az ausztrál őslakosok és az Altaj barlanglakók között fedeztek fel.
Ausztrália legközelebbi pontja és a gyenyiszovai emberek egyetlen ismert lakóhelye közötti távolság az Altaj régióban nagyjából ugyanannyi, mint a transzszibériai vasút hossza, és mégis egyre valószínűbbnek tűnik, hogy ez az ősi humanoid faj valahogyan mégis megtette ezt az drámai utat messze az ismert történelem előtt, talán 65 ezer éve.
A dél-szibériai Gyenyiszova-barlangból származó különálló bizonyítékok alátámasztják, hogy számtalan tehetséggel rendelkeztek legalább 50 ezer évvel ezelőtt még akkor is, ha végső sorsuk a kihalás lett.
Még ennél is figyelemre méltóbb azonban az a tény, hogy a DNS-ük sokkal nagyobb mértékben él az ausztrál őslakos népben és a pápua-új-guineai melanézek körében, mint bármely más modern populációban a világon.
Továbbá az Ausztrália felé vezető úton úgy tűnik, hogy keveredtek más korai emberekkel ahhoz, hogy a tibetiekhez hasonlóan EPAS1 génnel rendelkezzenek, amely lehetővé tette számukra, hogy túléljék a nagy magassággal járó alacsony oxigénszintű környezetet.
Az itt bemutatott képek jól illusztrálják a figyelemre méltó paleolitikus kézimunkájukat - például egy lenyűgöző, zöld színű klorit karkötőt, egy márványgyűrűt és egy strucc tojáshéj nyaklánc gyöngyeit, amelyek mindegyike legalább 50 ezer éves, de valószínűleg a tudósok hamarosan rájönnek, hogy még idősebbek - melyeket egy barlangban találtak meg, melyen a neandervölgyiekkel és a Homo sapiensszel osztoztak különféleképpen.
Nemrég Richard 'Bert' Roberts professzor, a Wollongongi Egyetem Régészeti Tudományok Központjának igazgatója sürgette az ősi vándorlási útvonalak mélyreható tanulmányozását annak megértése érdekében, hogyan létezhet a gyenyiszovai ember DNS-e ma is Ausztrália őshonos népében.
"Számos ősi nép vándorlási útvonala az Altaj-hegységen haladt át Oroszország területén," - mondta Roberts. "Ha nem vizsgáljuk meg mélyebben, hogy mi történt az emberi evolúciót illetően az Altajban, akkor soha nem fogjuk megérteni az evolúciót mondjuk Kínában."
"A Homo erectus első elvándorlási hulláma körülbelül kétmillió éve történt Afrikából két fő irányba: a Közel-Keleten keresztül Európa déli részére, a Kaukázusba, a Földközi-tenger és a Pireneusok térségébe, valamint Ázsia nyugati területein keresztül."
"Kelet felé valószínűleg két útvonalon is áthaladtak. Az egyiknek a Himalája és Tibet déli része felé kellett tartania Indosztánon keresztül Kelet- és Délkelet-Ázsiába. A másik, az északi valószínűleg Közép-Ázsián és Szibérián keresztül haladt át."
"Talán két ilyen vándorlási útvonal találkozott egy bizonyos ponton. Ezt megtudhatjuk a leletek korának aprólékos meghatározásával."
"Számomra a legérdekesebb kérdés az, hogy a gyenyiszovai ember DNS-ének 4% -a hogyan került be az őslakosokba? Nézzük meg, hol van Ausztrália és hol van az Altaj! Hogyan lehetséges?!"
A távolság légvonalban mintegy 8,500 kilométer, és kétségtelen, hogy egy ilyen gyenyiszovai vándorlás több generáción keresztül és sok ezer év alatt történt meg - mégis itt van egy megkerülhetetlen tengeri átkelés még jóval azelőtt, hogy a csónakok vagy tutajok ismertté váltak volna még akkor is, ha a tengerek szintje 110 méterrel volt alacsonyabb a jégkorszak miatt.
"Ez egy nagyon érdekes és ellentmondásos kérdés," - mondta Roberts professzor, aki rendszeresen ellátogat Oroszországba, és akinek úttörő kormeghatározó módszereit arra használják, hogy időben elhelyezzék a gyenyiszovai embert.
"Feltételezzük, hogy modern ember voltak, mint ahogy fajunk, a Homo sapiens tagjai, mert nincs ellenkező bizonyítékunk."
"Nincsenek meg az emberek teljes fosszilis maradványai, csak a kőeszközök, melyeket hátrahagytak, pigmentek, okkersárga színek, minden más jellemző, ami nagyon jellegzetes a modern emberek esetében, amikor megérkeznek valahová," - mondta Roberts.
"És itt érkezünk a dolgok érdekes részéhez. Mindezen helyeken olyan dolgok kerültek elő, amelyekről azt gondolnánk, hogy modern emberek használták, hogy szimbolikus dolgokat hozzanak létre, amelyeket önmagunkkal társítunk."
"De a valóság az, hogy valójában nem tudjuk, hogy faj szerint kik voltak az első emberek Ausztráliában."
Nem zárható ki, hogy a gyenyiszovai emberek voltak, mert a DNS-ük jelen van az őslakosok körében.
"Tudjuk, hogy a bennszülöttek Ausztráliában egyaránt tartalmaznak neandervölgyi DNS-t, ahogy te és én, és rendelkezünk neandervölgyi DNS-sel, de sem én sem te nem rendelkezünk gyenyiszovai emberi DNS-sel, amely egy másik csoportja az embereknek."
"De ma csodálatos módon a bennszülött emberekben sokkal nagyobb mennyiségben van jelen, mint bármely más emberben a világon. Hogyan jutott be az őslakosokba?"
"Ez még mindig nagyon vitatott kérdés, és a válaszban nem vagyunk biztosak."
"Talán maguk a gyenyiszovai emberek keltek át a Wallace-vonalon, egy nagy biogeográfiai határon, amely Ázsiát választja el Ausztráliától? Nem tudjuk."
"Ez nagyon sok kérdést vet fel, melyeket szeretnénk megválaszolni, vagyis, hogy kik voltak Ausztráliában az első emberek? Még mindig úgy gondoljuk, hogy a modern emberek, de talán lehettek a gyenyiszovaiak is. Még mindig fennáll ez a kérdés."
Alan Cooper tudós professzor az Adelaide-i Egyetemen Ausztráliában és Chris Stringer, az Egyesült Királyság Természettudományi Múzeumának professzora tudományos véleményükben azt állították, hogy pontosan ez történt.
"A szárazföldi Ázsiában egyetlen ősi emberi faj, vagy egyik földrajzilag elszigetelt őslakos populáció sem hordozott semmilyen részt a gyenyiszovai ember DNS-éből jelezve, hogy soha nem volt genetikai jele annak, hogy a gyenyiszovai ember keveredett volna velük a térségben," - mondta Cooper professzor, az Adelaide-i Egyetem Ősi DNS Ausztrál Központjának igazgatója.
"Az egyetlen olyan hely, ahol ilyen genetikai jel létezik, úgy tűnik, hogy a Wallace-vonaltól keletre fekszik, és ahol úgy gondoljuk, hogy a keresztezés megtörtént még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a gyenyiszovai embereknek valahogy meg kellett oldaniuk a tengeri átkelést."
Stringer professzor szerint "Egy újabb rejtélyes ősi emberi faj a Homo floresiensis, az úgynevezett hobbitok, akiket Floresben, Indonéziában fedeztek fel nemrégiben, ami megerősíti, hogy az archaikus emberi rokonság jóval sokszínűbb volt ezen a területen, mint gondolnánk."
"A hobbitok morfológiája azt mutatja, hogy különböznek a gyenyiszovai embertől, vagyis jelenleg legalább két, potenciálisan viszont több váratlan csoportja van a térségben."
Kapcsolódó cikk: Az indonéz "Hobbit" megkérdőjelezi mindazt, amit az ember eredetéről tudunk
"Az általunk vázolt következtetések nagyon fontosak a korai ember evolúciójáról és kultúrájáról meglévő tudásunk szempontjából. Tudván, hogy a gyenyiszovai emberek átkeltek ezen a jelentős tengeri akadályon, egy sor fontos kérdést vet fel ezen csoport viselkedését és képességeit illetően, és hogy milyen messzire juthattak el."
Számára a legfontosabb kérdés most az, hogy a jelenlegi emberek elődei, akik 50000 évvel ezelőtt úton voltak, hogy gyarmatosítsák Új-Guineat és Ausztráliát, hol és mikor találkoztak és kerültek kölcsönhatásba a gyenyiszovai emberekkel.
"Érdekes módon a genetikai adatok arra engednek következtetni, hogy a gyenyiszovai férfiak a modern emberi nőkkel kereszteződtek, jelezve a kölcsönhatások lehetséges jellegét, mivel a modern emberek közül csak kis számban lépték át először a Wallace-vonalat és jutottak gyenyiszovai területre."
A gyenyiszovai emberek a modern tibetieket is befolyásolták Rasmus Nielsen, a kaliforniai Berkeley Egyetem Elméleti Evolúciós Genomikai Központ karának tagja.
Megvizsgálta, hogy a tibetiek hogyan képesek ellenállni a hipoxia hatásának az alacsony oxigénszintű környezetben. Hét évvel ezelőtt a csapata adta ki az EPAS1 génre utaló tanulmányt, ami ennek az előnyös mutációnak az oka.
Ez a gén szabályozza a szervezet reakcióját alacsony oxigénszintű környezetben, amely lehetővé teszi a tibetiek számára, hogy kevesebb vörösvérsejtet és kevesebb hemoglobint termeljenek.
Ez azonban nem a nenadervölgyiektől származik, hanem pontosan a gyenyiszovai emberek DNS jellemzőivel egyezik meg.
A Gyenyiszova-barlangban, mintegy 150 kilométerre délre Barnaul városától a megtalált karkötő, egy gyűrű és a gyöngyök, valamint a világ legöregebb tűje pontosan azokból a rétegekből került elő a föld alatti komplexumban, amelyeket a gyenyiszovai emberek foglaltak el, miután ezeknek az archaikus embereknek az apró töredékeit megtalálták és elemezték.
Kezdetben az ékszerek és egyéb tárgyak korát 40000 és 50000 év közöttire datálták, melyek közül jelenleg az utóbbi a hivatalosan elfogadott szám.
Most azonban orosz, angol és ausztrál tudósok újragondolják e tárgyak korát és azt gyanítják, hogy valójában 65000 és 70000 év közöttiek.
Az 50000 évet és a tárgyak megmunkálását figyelembe véve - a karkötő fúró és reszelő eszközökkel történt létrehozása - abszolút lélegzetelállító. Bármennyivel is idősebb, mindenképpen kihívást jelent az ember technológiai fejlődésének teljes megértése szempontjából.
Orosz tudósok szerint a karkötőt 2008-ban találták egy olyan rétegben, amely a gyenyiszovai ember (homo altaiensis) maradványait tartalmazta, nem pedig a Homo sapiensét vagy a neandervölgyiekét, bár ezek a csoportok különböző időben osztoztak ezen a barlangot és kereszteződtek egymással.
"A karkötő lenyűgöző - napfényben visszatükrözi a napsugarakat, éjszaka tűz mellett mély árnyalatú zölddé változik," - mondta Anatoly Derevyanko professzor, a Novoszibirszki Régészeti és Néprajzi Intézet korábbi igazgatója.
"Nem valószínű, hogy mindennapi ékszerdarabként használták. Azt hiszem, ezt a gyönyörű és nagyon törékeny karkötőt csak néhány kivételes pillanatban viselték,"- mondta.
A karkötő elkészítésekor alkalmazott gyártási technológia egy későbbi időszakra, például a neolitikus korszakra jellemző, amely körülbelül 12000 évvel ezelőtt kezdődött.
Utódja, Mihail Shunkov professzor azt mondja, hogy a régen kihalt gyenyiszovai emberek sokkal fejlettebbek voltak, mint a Homo sapiens és a neandervölgyiek.
Vajon ez a technológiai fölény segített nekik elérni Ausztráliát bárki más előtt? (1)
(1) - http://siberiantimes.com/science/casestudy/features/extinct-denisovans-from-siberia
