Te ennél belőle? - Ötezer éves múmia gyomrából származó élesztővel sütöttek kenyeret a tudósok

Képzeljük el, hogy beleharapunk egy ropogós, illatos kovászos kenyérbe, amelynek legfőbb összetevője több mint ötezer éve pihent a jég fogsá...

Képzeljük el, hogy beleharapunk egy ropogós, illatos kovászos kenyérbe, amelynek legfőbb összetevője több mint ötezer éve pihent a jég fogságában.

Ami elsőre egy bizarr sci-fi alapötletének tűnik, az ma a valóság: kutatók sikeresen keltettek életre olyan élesztőgombákat, amelyeket a híres jégember, Ötzi gyomrából és szöveteiből izoláltak. A gasztronómiai kísérlet mögött azonban a tudomány eddigi egyik legmeglepőbb felfedezése áll, amely alapjaiban változtatja meg azt, amit a múmiákról és az ősi mikrobiomról gondoltunk.

Ötzi, a jégember több mint 5300 évvel ezelőtt – még az egyiptomi piramisok építése előtt – sétált az Alpokban, Ausztria és Olaszország határán, amikor egy hátába fúródó nyílvessző kioltotta az életét. Testét szinte azonnal magába zárta a jég, és ott is maradt egészen 1991-ig, amikor két német turista rábukkant a dél-tiroli hegyekben. A múmiát azóta is szigorúan mínusz hat Celsius-fokon őrzik, pontosan olyan körülmények között, mint amilyeneket az alpesi gleccser biztosított számára évezredeken át. Ez a rendkívüli tartósítás tette lehetővé a tudósok számára, hogy bepillantást nyerjenek a rézkori ember mindennapjaiba.

A Microbiome című szakfolyóiratban megjelent legfrissebb kutatás azonban valami egészen megdöbbentőt tárt fel. (1) Egy olaszországi kutatócsoport bizonyítékot talált arra, hogy a fagyott testben mind az ősi, mind a modern mikrobiális élet aktív maradt. Mohamed Sarhan, a bolzanói Eurac Kutatóintézet munkatársa és a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a legkevésbé sem számítottak élő élesztőgombák jelenlétére.

Ötzi teste ugyanis nem egy statikus, biológiailag halott időkapszula, hanem egy működő ökoszisztéma. A hideghez alkalmazkodott élesztőgombák folyamatosan növekednek, bizonyos baktériumok pedig évtizedek óta kolonizálják a szöveteit. A múmia tulajdonképpen egy élő biológiai interfész, ahol a hatezer évvel ezelőtti mikroorganizmusok együttélnek a közelmúltban érkezett élőlényekkel.

A tudósok négy különböző, a fagyos körülményeket jól toleráló élesztőgombát azonosítottak Ötzi gyomrában, a bőrén, valamint abban a barnás vízben, amely a múmia részleges felengedése során olvadt le róla. Mivel az ilyen típusú gombák csak rendkívül hideg környezetben, például az Antarktiszon képesek életben maradni, a kutatók úgy vélik, hogy nem sokkal Ötzi halála után kerülhettek a szervezetbe.

A genetikai elemzések megerősítették, hogy a gombák DNS-károsodásának mértéke megegyezik a jégember eredeti mikrobáinak állapotával, ami azt jelenti, hogy ezek a parányi élőlények hűségesen kísérték végig Ötzit az évezredeken át tartó fagyos utazásán.

Amikor a laboratóriumban, hűtőszekrényben sikeresen elszaporították az élesztőt, szinte azonnal felmerült a kérdés: lehet-e ebből kenyeret sütni? Sarhan és csapata nekilátott a munkának. Bár az első próbálkozások kudarcba fulladtak, három hónapnyi kitartó kísérletezés után végül egy kiváló minőségű, tökéletesen megkelt kovászos kenyeret kaptak. Arra a kérdésre, hogy terveznek-e sört is főzni az ősi alapanyagból, a mikrobiológus nevetve annyit válaszolt: "Már rajta van a listán."

A felfedezésnek a gasztronómiai érdekességeken túl komoly gyakorlati haszna is lehet. Amikor Ötzit 1991-ben megtalálták, kezdetben hagyományos tetemként kezelték, és fenol nevű vegyszerrel vonták be, hogy megakadályozzák a gombásodást. A most azonosított különleges élesztőgomba azonban képes volt lebontani és táplálékként felhasználni ezt a mérgező vegyületet. Ez a jövőben hatalmas segítséget jelenthet a környezetszennyezés felszámolásában, különösen a fenollal szennyezett területek megtisztításánál.

A jégember belső világának vizsgálata más meglepetéseket is tartogatott. A mikrobiom elemzése során olyan bélbaktériumot találtak, amely a modern, iparosodott világban élő emberek szervezetéből szinte teljesen eltűnt. Érdekes módon ez a baktériumtípus ma még megtalálható néhány elszigetelt afrikai és dél-amerikai törzsnél, valamint felbukkant egy ausztriai sóbányában megőrződött, 3000 éves székletmintában is.

Ez a különbség egyértelműen az étrendre vezethető vissza. Ötzi és a bronzkori bányászok lényegesen több rostot és teljes kiőrlésű gabonát fogyasztottak, mint a mai kor embere. Korábbi vizsgálatokból már tudjuk, hogy a jégember utolsó vacsorája szarvas- és kőszáli kecskehúsból, valamint tönkölybúzából állt.

Természetesen a tudományos világban a szenzációs bejelentéseket mindig egészséges szkepticizmus fogadja. Nikolay Oskolkov, a Lett Szerves Szintézis Intézet kutatója – aki korábban maga is talált ősi gombákat a múmiában – arra figyelmeztet, hogy a mintákat csupán 2010-ben és 2019-ben vették. Szerinte ez kevés bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a gombák valóban évezredek óta szaporodnak a testben; valószínűbbnek tartja, hogy a múmia viszonylag újkeletű "lakóiról" van szó.

Akár ősi potyautasokról, akár makacs modern kolonizálókról beszélünk, Ötzi továbbra is ámulatba ejti a világot. A technológia fejlődésével folyamatosan új arcát mutatja meg: 2023-ban például kiderült, hogy genetikai vonala a mai Törökország területén élt korai földművesekhez köthető, a feje kopaszabb, a bőre pedig jóval sötétebb volt, mint ahogy azt a korábbi rekonstrukciók mutatták.

A 45 évesen, rézbárddal, íjjal és nyilakkal felszerelt harcosként elhunyt jégember ma is a múlt egyedülálló hírnöke, aki most már nemcsak a történelemkönyveket, hanem a tudósok asztalát is gazdagítja. (2)

(1) - https://link.springer.com/article/10.1186/
(2) - https://www.cbsnews.com/news/oetzi