Miért vonzódnak a nők a true crime történetekhez? – A félelem és túlélés pszichológiája

Az elmúlt évtizedben a true crime – a valós bűnügyeket feldolgozó könyvek, podcastok, dokumentumfilmek és sorozatok műfaja – látványos kultu...

Az elmúlt évtizedben a true crime – a valós bűnügyeket feldolgozó könyvek, podcastok, dokumentumfilmek és sorozatok műfaja – látványos kulturális robbanáson ment keresztül.

Milliók hallgatják heti rendszerességgel idegenek tragédiáit, gyilkosságok részleteit, eltűnések és árulások történeteit. A jelenség azonban egy régóta ismert, mégis gyakran félreértett mintázatot mutat: a true crime közönségében a nők messze felülreprezentáltak.

A kérdés kézenfekvő, mégis zavarba ejtő: miért vonzódnak a nők különösen erősen ezekhez a sötét, gyakran nyomasztó történetekhez? Morbid kíváncsiság? Empátia az áldozatok iránt? Vagy egyszerű marketingtrükk? Egy friss, lektorált tanulmány – amely a British Journal of Psychology hasábjain jelent meg, és a Grazi Egyetem kutatóinak munkája – ennél sokkal összetettebb, tudományosan megalapozott választ ad.

Több mint szórakozás: pszichológiai stratégia

A kutatás több mint 570 résztvevő adatait elemezte, és az egyik legátfogóbb empirikus vizsgálat eddig arról, hogy az emberek miért fogyasztanak true crime tartalmakat, és milyen pszichológiai jellemzők kapcsolódnak ehhez. Az eredmények egyértelmű nemi különbségeket mutattak ki – nemcsak abban, hogy mennyit fogyasztanak az emberek ilyen médiából, hanem abban is, miért.

A kulcsfogalom, amely köré az egész értelmezés szerveződik, az úgynevezett "defenzív éberség". Ez nem mást jelent, mint azt a motivációt, hogy valaki a veszélyek jobb megértése érdekében keresi a fenyegetésekről szóló információkat – azért, hogy a valós életben felkészültebb legyen, és elkerülje az áldozattá válást.

A kutatás szerint a nők sokkal erősebben mutatták ezt a motivációt, mint a férfiak. Számukra a true crime nem pusztán izgalmas narratíva, hanem egyfajta "túlélési kézikönyv".

A számok mögötti különbség

A nemek közötti eltérés régóta látható. A Pew Research Center 2023-as adatai szerint a nők közel kétszer akkora arányban hallgatnak rendszeresen true crime podcastokat, mint a férfiak. Sokáig ezt kulturális okokkal próbálták magyarázni: a nők empatikusabbak, jobban rezonálnak az áldozatok történeteire, vagy egyszerűen ügyesebben célozza meg őket a médiaipar.

A grazi kutatás azonban cáfolja ezeket az egyszerűsítő magyarázatokat. A szerzők hangsúlyozzák: nem általános médiakülönbségről van szó. A férfiak például összességében több podcastot és hírt fogyasztanak – a true crime esetében mégis a nők dominálnak. Ez azt jelzi, hogy a különbség nem a szokásokban, hanem a motivációkban gyökerezik.

Miért érzik magukat a nők veszélyeztetettebbnek?

A tanulmány fontos pszichológiai összefüggésre mutat rá: a nők – statisztikailag igazolhatóan – magasabbnak érzékelik az áldozattá válás kockázatát, mint a férfiak, függetlenül a tényleges bűnözési adatoktól. Ez az észlelt fenyegetettség fokozott információkereséshez vezet.

A true crime történetek tele vannak figyelmeztető jelekkel: gyanús viselkedés, rossz döntések, manipulációs technikák, a veszély fokozatos felismerése. Ezek a narratívák – még ha dramatizáltak is – mintákat kínálnak arra, hogyan nem érdemes cselekedni, és mire kell figyelni.

A kutatók szerint ez a viselkedés evolúciós szempontból is érthető. A fizikai vagy nemi erőszak a nők számára történelmileg súlyos mentális, társadalmi és reproduktív következményekkel járt. Ebben a kontextusban a fokozott éberség nem irracionális félelem, hanem adaptív stratégia.

Ahogy a tanulmány fogalmaz: nem indokolt automatikusan rosszul alkalmazkodónak bélyegezni a bűnözéstől való fokozott félelmet, tekintettel arra, milyen súlyos következményekkel járhat az áldozattá válás.

Félelmet kelt vagy felkészít?

A true crime egyik leggyakoribb kritikája, hogy felerősíti a félelmet, torzítja a valóságérzékelést, és veszélyesebbnek mutatja a világot, mint amilyen valójában. A kutatás eredményei azonban árnyaltabb képet festenek.

Való igaz: azok, akik kevésbé érzik magukat biztonságban, hajlamosabbak true crime tartalmakat fogyasztani. A kapcsolat különösen erős volt a hírműsorok és az olyan motivációk esetében, mint a defenzív éberség vagy az érzelemszabályozás.

Ugyanakkor a félelem komponense kettős: egyszerre jelenti azt, hogy valaki kevésbé érzi magát biztonságban, és azt, hogy felkészültebbnek érzi magát az áldozattá válás elkerülésére. Vagyis a true crime nemcsak növelheti a veszélyérzetet, hanem az önhatékonyság érzését is.

A kutatók hangsúlyozzák: egyelőre nyitott kérdés, hogy hosszú távon a true crime fogyasztása csökkenti vagy növeli-e a félelmet. Az azonban világos, hogy sokak számára a kettő egyszerre van jelen – és éppen ez a feszültség teszi a műfajt olyan vonzóvá.

Meglepően kevés negatív hatás

Talán a legmeglepőbb eredmény az, hogy a kutatás nem talált erős kapcsolatot a true crime fogyasztása és a rossz mentális közérzet között. Nem mutatkozott szignifikáns összefüggés a negatív érzelmi állapotokkal vagy a mentális problémákkal, a stresszhez és szorongáshoz fűződő kapcsolatok pedig kifejezetten gyengék voltak.

Sőt, bizonyos pozitív mintázatok is kirajzolódtak. A true crime fogyasztása együtt járt az adaptív érzelemszabályozással és az úgynevezett affektív kreativitással – azzal a képességgel, hogy valaki rugalmasan gondolkodjon érzelmileg megterhelő helyzetekben.

Ez összhangban van más kutatásokkal, amelyek szerint a horrorhoz és fenyegetéshez kapcsolódó médiumok egyfajta "érzelmi edzőpályaként" működhetnek: kontrollált környezetben gyakorolhatjuk a félelem kezelését.

Mit árul el mindez rólunk?

A tanulmány szerzői óvatosak: nem állítanak oksági összefüggéseket, és hangsúlyozzák, hogy a true crime pszichológiája még mindig alulkutatott terület. Mégis, eredményeik fontos lépést jelentenek afelé, hogy a műfajt ne pusztán szenzációhajhászásként vagy morbid időtöltésként értelmezzük.

A true crime – különösen a nők számára – egyfajta fenyegetésszimuláció, érzelmi feldolgozás és bizonytalanságcsökkentés. Olyan narratív forma, amely segít eligazodni egy olyan világban, ahol a veszély lehetősége folyamatosan jelen van, még ha ritkán realizálódik is.

Talán éppen ezért nem csökken a műfaj népszerűsége. A true crime nem azért vonz bennünket, mert szeretjük az erőszakot, hanem mert meg akarjuk érteni – és ha lehet, el akarjuk kerülni. A grazi kutatás pedig arra emlékeztet, hogy ami első pillantásra sötét szórakozásnak tűnik, az mélyebb pszichológiai szükségleteket is kielégíthet.

A true crime történetek hallgatása így nem gyengeség vagy bizarr vonzalom jele, hanem sok esetben a tudatos felkészülés egyik modern, narratív formája. (2)

(1) - https://bpspsychub.onlinelibrary.wiley.com/
(2) - https://thedebrief.org/why-women-are-the