Többször ellenőrzöd a zárakat, a gázt vagy a villanykapcsolókat? Nem az agyad a hibás!

A kényszerbetegség, vagyis az OCD (obszesszív-kompulzív zavar) a világ népességének akár 3%-át is érintheti, és az egyik legnagyobb kihívást...

A kényszerbetegség, vagyis az OCD (obszesszív-kompulzív zavar) a világ népességének akár 3%-át is érintheti, és az egyik legnagyobb kihívást jelentő mentális egészségügyi állapot, amelynek kezelése gyakran nehézségekbe ütközik.

Éppen ezért minden új kutatási eredmény, amely az OCD okaira világít rá, rendkívül értékes. Egy friss kínai tanulmány meglepő gyanúsítottra mutat: a bélrendszerünkben élő baktériumokra. (1)

A bél-agy kapcsolat új fejezete

Egyre több kutatás mutatja, hogy a bélrendszer és az agy szoros kapcsolatban áll egymással, de ez az első olyan tanulmány, amely meggyőző bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a bélmikrobióta - vagyis az emésztőrendszerben élő baktériumok közössége - közvetlenül hozzájárulhat az OCD kialakulásához. A kínai Chongqing Orvosi Egyetem kutatói genetikai adatok elemzésével tárták fel, hogy bizonyos baktériumtípusok összefüggésben állhatnak a kényszerbetegséggel.

A kutatók szerint: "Korábbi tanulmányok már utaltak a bélmikrobióta és az OCD közötti lehetséges kapcsolatra, de a pontos ok-okozati viszony mindeddig bizonytalan maradt." Az új kutatás azonban hat olyan baktériumtípust azonosított, amelyek szerepet játszhatnak az OCD kialakulásában, és genetikai módszerekkel erősítette meg az ok-okozati kapcsolatot.

Hogyan vizsgálták a kapcsolatot?

A kutatók egy úgynevezett Mendeli randomizáció nevű genetikai megközelítést alkalmaztak, amely lehetővé teszi, hogy a tudósok az OCD és a bélbaktériumok közötti kapcsolatot genetikai változatok elemzésével vizsgálják. Ehhez két különálló adathalmazt használtak: az egyikben 18 340 ember bélbaktériumokkal kapcsolatos genetikai adatait, a másikban 199 169 ember OCD-vel kapcsolatos genetikai adatait elemezték.

Mivel génjeink születésünkkor rögzülnek, és nem befolyásolja őket sem a környezet, sem az életmód, ez a módszer segít abban, hogy megkülönböztessük, vajon a bélbaktériumok valóban okozzák-e az OCD-t, vagy csupán annak következményei. Az eredmények azt mutatták, hogy három baktériumtípus - a Proteobacteria, a Ruminococcaceae és a Bilophila - védő hatású lehet az OCD ellen, míg három másik - a Bacillales, az Eubacterium és a Lachnospiraceae UCG001 - növelheti a kialakulásának kockázatát.

A bél-agy tengely titkai

Érdekes módon sok ezek közül a baktériumok közül már korábban is kapcsolatba hozható volt az agy működésével. Például a Ruminococcaceae alacsony szintjét korábban a depresszióval hozták összefüggésbe. Ez a kutatás tovább bővíti ismereteinket a bél-agy tengelyről, amely azt vizsgálja, hogyan befolyásolhatja a bélrendszer állapota mentális egészségünket.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy további vizsgálatokra van szükség a kapcsolat megerősítéséhez, például hosszabb távú kutatásokra és különböző populációk bevonására. Emellett a baktériumok és anyagcseretermékeik részletesebb vizsgálata is szükséges ahhoz, hogy pontosan megértsük, miként játszanak szerepet az OCD-ben.

Új remény az OCD kezelésében

Az OCD kezelése jelenleg főként kognitív viselkedésterápiára és szelektív szerotonin-visszavétel gátlókra (SSRI-k) épül, ám a betegek 25-40%-a nem reagál megfelelően ezekre a kezelésekre. Ráadásul az OCD jelentős személyes és társadalmi terhet ró az érintettekre és környezetükre.

A kutatók szerint a bélmikrobióta szabályozása új lehetőségeket nyithat meg a kényszerbetegség kezelésében vagy akár megelőzésében. Bár az új kezelési módszerek kidolgozása még időt igényel, a kutatás eredményei reményt adnak az érintetteknek, valamint a családjuknak, barátaiknak és a kezelőorvosoknak egy hatékonyabb jövőbeli terápia lehetőségére. (2)

(1) - https://www.sciencedirect.com/science/
(2) - https://www.sciencealert.com/ocds-orig