A varázslat pszichológiája: Hogyan csapja be az agyunk saját magát?

A varázslat évszázadok óta lenyűgözi az embereket. Egy kártyatrükk, egy eltűnő tárgy vagy egy lebegő tárgy látványa egyszerre vált ki csodál...

A varázslat évszázadok óta lenyűgözi az embereket. Egy kártyatrükk, egy eltűnő tárgy vagy egy lebegő tárgy látványa egyszerre vált ki csodálatot és kíváncsiságot. Azonban a bűvészek nemcsak szórakoztatnak: trükkjeik az emberi elme működésének mélyebb megértéséhez is kulcsot nyújtanak.

Gustav Kuhn, aki ma már pszichológus és gyakorló bűvész, 13 éves korában találkozott először egy trükkel, amely örökre megváltoztatta az életét. Egy barátja egy habszivacs tojást "varázsolt" elő a füléből, és bár Kuhn hamar rájött a trükk titkára, a csoda iránti lelkesedése nem csökkent. "Teljesen el voltam ragadtatva a tojásoktól," - meséli. Ez a pillanat egy életre szóló szenvedélyt indított el, amely a varázslat tudományának megalapozásához vezetett.

Kuhn ma a kognitív pszichológia és a varázslat metszéspontján dolgozik, hogy megértse, hogyan lehet az emberi agyat becsapni, és mit árulnak el ezek a trükkök az észlelésről és a döntéshozatalról. Az általa kezdeményezett "varázslat tudománya" terület az utóbbi másfél évtizedben több mint 150 tudományos publikációt eredményezett, amelyek az emberi elme működését vizsgálják a bűvésztrükkökön keresztül. Ezek a kutatások azt mutatják, hogy az agyunk nem passzív megfigyelője a világnak, hanem aktív alkotója annak, amit valóságként érzékelünk.

Az észlelés trükkjei: A prediktív feldolgozás

A varázslat tudományában az egyik legismertebb az "eltűnő labda illúziója" néven ismert trükk. Ebben a bűvész többször feldob és elkap egy labdát, majd egy ponton úgy tesz, mintha feldobná, de valójában a zsebében vagy a kezében rejti el. Meglepő módon a nézők többsége azt állítja, hogy látja a labdát a levegőben felemelkedni, mielőtt az "eltűnik".

Ez az illúzió a prediktív feldolgozás elméletén alapul, amely szerint az agy folyamatosan előrejelzéseket készít a világról, hogy értelmezze az érzékszerveinktől érkező hiányos adatokat. Ezek az előrejelzések általában pontosak, de néha tévednek, és ilyenkor az agyunk "lát" valamit, ami valójában nem létezik.

"Nem a világ pontos képét látjuk," - magyarázza Cyril Thomas, a francia Marie és Louis Pasteur Egyetem kognitív pszichológusa. "Az agyunk egy kis előretekintéssel egészíti ki az észlelést." Az eltűnő labda illúzióban az agyunk azt várja, hogy a labda felemelkedik, és ez az elvárás olyan erős, hogy egy pillanatra valóban "látjuk" a labdát a levegőben, mielőtt az agyunk korrigálná a hibát.

Kuhn kutatásai szerint az illúzió működéséhez nem is kell hosszú előkészítés: az emberek harmada már egyetlen hamis dobás után is átéli az illúziót, anélkül hogy előtte többször látná a labda dobálását. Ez azt mutatja, milyen könnyen manipulálható az agyunk prediktív modellje.

A nem létező tárgy illúziója

A varázslat tudománya még ennél is tovább megy. Matthew Tompkins, a svéd Lund Egyetem kognitív tudósa egy olyan trükköt fejlesztett ki, amelyben egy teljesen nem létező tárgy illúzióját kelti. A "fantom eltűnési trükkben" Tompkins úgy tesz, mintha kivenne egy tárgyat egy pohárból, majd a zárt öklébe helyezi, végül pedig kinyitja a kezét, hogy megmutassa, üres. A 420 résztvevő közül 136-an - körülbelül 32% - arról számolt be, hogy vizuális benyomásuk volt a nem létező tárgyról. Egyesek még a tárgy alakját és színét is leírták, annak ellenére, hogy valójában semmit sem láttak.

Ez a jelenség azt mutatja, hogy az agyunk képes "kitölteni" az észlelés hiányosságait, hasonlóan ahhoz, ahogy egy hiányos mondatból is kitaláljuk a hiányzó szót. "A varázslat az egyébként adaptív folyamatokat használja ki," - mondja Tompkins. Az ilyen illúziók arra utalnak, hogy az agyunk folyamatosan "hallucinál" kisebb-nagyobb mértékben, hogy koherens képet alkosson a valóságról.

A szabad akarat illúziója

A varázslat tudománya nem csak az észlelést vizsgálja, hanem a döntéshozatal és a szabad akarat kérdését is. Egy egyszerű kártyatrükk például megmutathatja, mennyire könnyen manipulálható az, amit szabad választásnak hiszünk. Egy tipikus trükkben a bűvész arra kéri a résztvevőt, hogy válasszon egy kártyát egy pakliból, majd megdöbbentő módon kitalálja a kártya színét és számát, mielőtt az megfordulna. A titok az úgynevezett "kényszerítés" technikában rejlik, amely biztosítja, hogy a résztvevő a bűvész által előre meghatározott kártyát válassza.

Például, ha négy kártyát tesznek a résztvevő elé, a jobbkezes emberek körülbelül 60%-a a balról számított harmadik kártyát választja, mert az a legkönnyebben elérhető. Más technikák, például Derren Brown bűvész híres manipulációi, finom nonverbális jelekkel irányítják a választást. Alice Pailhès, Kuhn kollégája egy kísérletben videón keresztül próbálta a résztvevőket a Káró Hármas kártya kiválasztására ösztönözni. Bár a szavai semmit sem árultak el a kártyáról, a kézmozdulatai - például egy gyémánt alakú gesztus vagy a 3-as szám megrajzolása a levegőben - jelentősen növelték a helyes kártya kiválasztásának valószínűségét. A véletlenszerű választás esélye 1,9% lett volna, de a résztvevők 17,8%-a a Káró Hármast választotta.

A legmegdöbbentőbb, hogy a résztvevők nem voltak tudatában annak, hogy manipulálták őket. "Úgy hitték, a választásuk teljesen szabad volt," - mondja Kuhn. Ez a "működés illúziója” különösen erőteljes a "szójáték kényszerítés" technikában, ahol a bűvész homályos utasításokkal irányítja a választást, miközben a résztvevő úgy érzi, ő döntött.

Kritikák és lehetőségek

A varázslat tudománya nem mentes a kritikáktól. Egyes tudósok, mint Geoff Cole, az Essexi Egyetem kutatója, úgy vélik, hogy a területen időnként hiányzik a tudományos szigor, például a zavaró tényezők megfelelő kontrollálása. Mások, például Richard Wiseman, a Hertfordshire-i Egyetem pszichológusa, azt kérdőjelezik meg, hogy a kutatások valóban újat hoznak-e a pszichológia számára, vagy csupán ismert jelenségek új alkalmazásai.

Kuhn azonban úgy véli, hogy a varázslat tudománya új perspektívákat nyit meg. Például Amory Danek, a Heidelbergi Egyetem elméleti pszichológusa azt találta, hogy a bűvésztrükkök megoldása erősebb "ahaélményt" nyújt, mint a hagyományos rejtvények, ami javíthatja a memóriát és az oktatási módszereket. Kuhn maga is új területeken alkalmazza a varázslat tudományát, például a neuroképalkotás segítségével vizsgálja, hogyan befolyásolhatják a trükkök a kreativitást.

A varázslat jövője

A varázslat tudománya nem veszi el a bűvészet varázsát - éppen ellenkezőleg, még nagyobb csodálatot kelt. "Szeretem a varázslatot, és hiszem, hogy csak gazdagítjuk ezt a művészetet," - mondja Kuhn.

A trükkök megértése nem csökkenti az élményt, hanem mélyebb megértést nyújt az emberi elme lenyűgöző komplexitásáról. A varázslat tudománya nemcsak szórakoztat, hanem segít megérteni, hogyan alkotjuk meg a valóságot, és hogyan manipulálható az, amit szabad akaratnak hiszünk.

Ez az új tudományág a bűvészet és a pszichológia izgalmas metszéspontján arra emlékeztet bennünket, hogy a világ, amit látunk, nem mindig az, aminek hisszük. (1)

(1) - https://www.newscientist.com/article/