A sötét energia rejtélyes gyengülését mérték: Végül összeomlik az egész univerzum?

A sötét energia, az univerzum tágulását gyorsító titokzatos erő, lehet, hogy nem olyan állandó, mint korábban hittük. A Dark Energy Spectros...

Az univerzum 27 milliárd éves és nem létezik sötét anyag, állítja egy új tanulmány

Elkészítették az univerzum legnagyobb 3D-s térképét, ami egy eddig ismeretlen fizikára utal

Egy új tanulmányban a tudósok meghökkentő állítást tettek: a sötét anyag valójában egy alternatív árnyék-univerzum

A sötét energia, az univerzum tágulását gyorsító titokzatos erő, lehet, hogy nem olyan állandó, mint korábban hittük. A Dark Energy Spectroscopic Instrument (Desi) által végzett legújabb felmérés arra utal, hogy a sötét energia gyengül - egy olyan felfedezés, amely drasztikusan megváltoztathatja az univerzum jövőjéről alkotott képünket.

Ha ez a megfigyelés megerősítést nyer, felválthatja az univerzum folyamatos tágulásának elméletét egy olyan forgatókönyvre, amelyben a világegyetem végül összeomlik önmagába - "Nagy Reccs" lehetőségére.

Ez a felismerés évtizedes kozmológiai elméleteket kérdőjelez meg, és egyszerre váltott ki izgatottságot és zavart a tudósok körében. Vajon az univerzum alapvető erői változóban vannak? Vagy mindig is hiányzott egy kulcsfontosságú darab a kozmikus kirakósból?

A felfedezés, amely megrengette a kozmológiát

A sötét energia fogalmát először az 1990-es évek végén vezették be, amikor csillagászok távoli szupernóvákat tanulmányozva egy váratlan felfedezést tettek. Megfigyelték, hogy az univerzum tágulása nem lassul a gravitáció hatására, hanem éppen ellenkezőleg, gyorsul. Ez arra utalt, hogy létezik egy láthatatlan erő, amely ellensúlyozza a gravitációt - ezt nevezték el sötét energiának.

Évekig úgy gondolták, hogy ez egy állandó erő, amely végül a "Nagy Fagyhoz" vezetne, amikor a galaxisok annyira eltávolodnak egymástól, hogy még a fény sem képes áthidalni a közöttük lévő távolságot.

Azonban a Desi 5000 optikai szálas érzékelőjének új adatai megkérdőjelezik ezt a feltételezést. Az eszköz 15 millió galaxist térképezett fel az univerzum 11 milliárd éves történetében, és elkészítette a világegyetem eddigi legrészletesebb háromdimenziós térképét. Az adatok arra utalnak, hogy a sötét energia ereje akkor érte el csúcspontját, amikor az univerzum körülbelül a jelenlegi korának 70%-ánál járt, és azóta mintegy 10%-kal csökkent.

Ez azt sugallja, hogy bár az univerzum továbbra is tágul, a galaxisokat széthúzó erő fokozatosan veszít erejéből - ha ez a megállapítás beigazolódik, alapjaiban írhatja át a kozmikus fejlődésről alkotott képünket.

Tudósok reakciója: Paradigmaváltás a láthatáron?

A lehetőség, hogy a sötét energia változik, izgalmat és vitát váltott ki a tudományos közösségben. Alexie Leauthaud-Harnett professzor, a Desi társszóvivője "rendkívül izgalmasnak" nevezte az eredményeket, és megjegyezte, hogy ezek fordulópontot jelenthetnek az univerzum megértésében.

Hasonlóképpen, Carlos Frenk, a Durhami Egyetem kutatója kijelentette: "Azt tapasztaljuk, hogy igen, van valami, ami távolabb tolja a galaxisokat egymástól, de ez nem állandó. Gyengül." Ez jelentős eltérést mutat az eddig uralkodó nézettől, amely a sötét energiát állandó erőként kezelte.

Azonban nem minden tudós van meggyőződve erről. Bár az eredmények figyelemre méltóak, még nem érik el az úgynevezett "öt szigma" küszöböt - a tudományos bizonyítékok aranyszabványát. George Efstathiou, a Cambridge-i Egyetem kutatója szkeptikusan nyilatkozott, és hangsúlyozta, hogy további adatok szükségesek a végső következtetések levonásához.

Mások viszont már most nagy tétet tennének a felfedezés helyességére. John Peacock, az Edinburgh-i Egyetem kozmológusa így fogalmazott: "Extrém állításokhoz extrém bizonyítékok szükségesek. A tudományban szinte semmire nem fogadnék a házammal, de erre az eredményre feltennék 1000 fontot."

Mit jelent ez az univerzum jövőjére nézve?

Ha a sötét energia tovább gyengül, megnyílhat az út egy "Nagy Reccs" forgatókönyv felé - az ősrobbanással ellentétes irányba. Az univerzum végtelen tágulása helyett a folyamat lelassulhat, majd megállhat, és végül összehúzódásba fordulhat, végül egy sűrű szingularitásba omolhat. Ez az elmélet drasztikusan megváltoztatná a kozmikus sorsról alkotott képünket.

A felfedezés egyik legrejtélyesebb aspektusa az, hogy miért változik egyáltalán a sötét energia. A tudósok úgy becsülték, hogy a világegyetem körülbelül 70%-át sötét energia alkotja, míg a maradékot sötét anyag és normál anyag teszi ki. Ha a sötét energia nem állandó erő, az arra utalhat, hogy a fizika alapvető törvényei változnak, vagy hogy még mindig hiányzik egy létfontosságú elem a kozmosz megértéséhez.

Ofer Lahav, a University College London kutatója egyszerre fejezte ki frusztrációját és izgatottságát az új fejlemények kapcsán: "Őszintén szólva fogalmunk sincs, mi a sötét anyag vagy a sötét energia. Már az is kihívást jelentett, hogy a sötét energiát állandónak tekintsük. Most pedig még több kérdésünk van."

A bizonytalanság ellenére sok fizikus lehetőségként tekint erre a helyzetre. A sötét energia évtizedek óta az egyik legnagyobb rejtély a fizikában. Most, hogy felmerült a változás lehetősége, a tudósok új irányba indulhatnak el - egy olyan úton, amely forradalmi felfedezésekhez vezethet az univerzum természetéről. (1)

(1) - https://www.theguardian.com/science/2025/