Egy új tanulmányban a tudósok meghökkentő állítást tettek: a sötét anyag valójában egy alternatív árnyék-univerzum

A sötét anyag eddig megfoghatatlan fogalomnak bizonyult a tudósok számára, vannak, akik szerint nem is létezik. Egyes kutatók most úgy vélik...

Lehet, hogy a sötét energia nem is létezik, és valami sokkal bizarrabb dolog magyarázhatja az univerzumot

A James Webb űrteleszkóp lenyűgöző bizonyítékokat talált a gravitáció alternatív elméletére

Az univerzum 27 milliárd éves és nem létezik sötét anyag, állítja egy új tanulmány

A sötét anyag eddig megfoghatatlan fogalomnak bizonyult a tudósok számára, vannak, akik szerint nem is létezik. Egyes kutatók most úgy vélik, hogy a jelenség valójában egy alternatív univerzum része lehet.

A tudósok egy áttörést jelentő tanulmányt követően úgy vélik, hogy a sötét anyag alternatív univerzumnak tekinthető.

Dr. Arushi Bodas, a Chicagói Egyetem Enrico Fermi Intézetének posztdoktori ösztöndíjasa és kollégái új tanulmánya szerint a sötét anyagot egy torz alternatív univerzumnak kell tekinteni, és úgy kell felfogni, mint ami soha nem fejlődött ki teljesen. (1)

Annak ellenére, hogy az univerzumban az összes anyag több mint 80 százalékát teszi ki, a tudósok még soha nem figyelték meg a sötét anyagot. Létezésére azért lehet következtetni, mert a csillagok, bolygók és galaxisok viselkedése teljesen megmagyarázhatatlan lenne jelenléte nélkül.

A sötét anyagot nehéz megfigyelni; valójában teljesen észrevehetetlen. Nulla fényt vagy energiát bocsát ki, így a hagyományos érzékelők és detektorok nem érzékelik.

A tudósok úgy vélik, hogy összetétele kulcsfontosságú a természet titokzatosságának megértéséhez. A látható anyag, más néven barion anyag, szubatomi részecskékből, úgynevezett barionokból áll, amelyek protonokból, neutronokból és elektronokból állnak. A sötét anyag összetétele viszont eddig spekulatív maradt.

Potenciálisan állhat barionokból, de állhat nem barionos anyagból is, ami különböző típusú részecskékre utal. A tudósok körében elterjedt hiedelem, hogy a sötét anyag elsősorban nem barionos anyagból áll. Egy másik lehetséges jelölt a neutralinók, hipotetikus részecskék, amelyek nehezebbek és lassabbak, mint a neutrínók, bár ezeket még nem figyelték meg.

A steril neutrínókat a sötét anyag jelöltjeiként tartják számon. A neutrínók olyan részecskék, amelyek nem járulnak hozzá a normál anyaghoz. Míg neutrínók folyama árad ki a Napból, ritkán lépnek kölcsönhatásba a normál anyaggal, és áthaladnak a Földön és több milliárd lakosán.

A három ismert neutrínótípus közül a steril neutrínót javasolják potenciális sötét anyag jelöltnek. Csak a gravitáció révén lép kölcsönhatásba a szabályos anyaggal.

A legújabb hipotézis azt sugallja, hogy a sötét anyag egy torz párhuzamos univerzumban létezik a sajátunkon belül, ahol az atomok képtelenek egyesülni. A közönséges anyagok birodalmában a protonok és a neutronok szinte azonos tömeggel rendelkeznek, megteremtve a szükséges feltételeket a stabil atomok kialakulásához.

A közelmúltban megjelent tanulmány egy potenciális árnyék-univerzum létezését javasolja, ahol a protonok és neutronok tömege aszimmetrikus, ami a szubatomi részecskék kaotikus keverékét eredményezi, amelyek ritkán lépnek kölcsönhatásba.

Más szóval, a hagyományos anyag működésének sarkos ellentéte. Ez a jelenség azt is megmagyarázhatja, hogy a sötét anyag miért nem aggregálódik.

Amióta a csillagászok az 1930-as években gyanítani kezdték a sötét anyag jelenlétét, dúlnak a viták arról, hogy mi az (és mi nem). A megfigyelések azt mutatják, hogy 6:1 arányban felülmúlja a közönséges anyagot. A galaxisokat és galaxishalmazokat hatalmas gömbök veszik körül, amelyeket sötét anyagnak, vagy "halóknak" neveznek.

Ahhoz, hogy észrevétlen maradjon, a csillagászok elmélete szerint ennek a jelentős mennyiségű anyagnak olyan részecskékből kell állnia, amelyek minimális kölcsönhatásba lépnek a közönséges anyaggal vagy akár egymással is.

Elsődleges funkciójuk a világító anyag gravitációs keretének biztosítása. A csillagászok úgy vélik, hogy ezek a halók a kozmikus történelem korai szakaszában jöttek létre, és ezt követően vonzották magukhoz a hétköznapi anyagot, amely változatos viselkedési skálája miatt összetett struktúrákká fejlődött, míg a sötét anyag inert lévén változatlan maradt.

Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a sötét energia csak a kozmikus tágulás felgyorsítását szolgálja, és a meglévő bizonyítékok arra utalnak, hogy az univerzum fennállása során állandó maradt.

Bár a tudósok kisebb része elutasítja a sötét anyag gondolatát, ma már rengeteg bizonyíték támasztja alá létezését, és az egyik legegyszerűbb magyarázat a galaxisok forgására vonatkozik.

Dr. Don Lincoln, a Fermilab részecskefizikai laboratóriumának vezető tudósa megjegyezte, hogy a Nap felé irányuló gravitációs vonzás ellenére a bolygók sebessége csaknem körkörös pályát eredményez.

A sebesség és a gravitáció közötti egyensúly azt diktálja, hogy a Naptól távolabbi bolygók lassabb ütemben mozognak, mint a közelebbi bolygók. Hasonlóképpen, a galaxisokban a csillagok hasonló mintát követnek, és a fizika törvényei hasonló viselkedést jeleznek.

Pontosabban, a galaktikus központtól távolabb elhelyezkedő csillagoknak lassabb ütemben kellene mozogniuk, mint a hozzá közelebb lévőknek.

A csillagászok megfigyelései azonban azt mutatják, hogy a galaxisok külső tartományaiban lévő csillagok gyorsabban mozognak a vártnál. Ha a gravitáció és a mozgás törvényei igazak, az egyetlen elfogadható magyarázat egy további, láthatatlan anyag jelenléte, amely fokozza a gyorsan mozgó csillagok gravitációs erejét.

Dr. Bodas és munkatársai új tanulmánya a legújabb, amely megerősíti a sötét anyag létezésének tézisét. (2)

(1) - https://arxiv.org/abs/2401.12286
(2) - https://www.express.co.uk/news/science/