Az evolúció ára: Miért nehéz szülni, és miért fájnak a lábaink?

"A legalkalmasabbak túlélése" kifejezés gyakran a haladás, az erő és az egészség képeit idézi, azt sugallva, hogy a természetes sz...

"A legalkalmasabbak túlélése" kifejezés gyakran a haladás, az erő és az egészség képeit idézi, azt sugallva, hogy a természetes szelekció elkerülhetetlenül erősebbé és egészségesebbé teszi az embert. Az evolúció valósága azonban sokkal árnyaltabb és bonyolultabb.

Az evolúciós biológiában az alkalmasság nem az erőt vagy a gyorsaságot jelenti, hanem a szaporodási sikerességet. Ahogy Karen Rosenberg paleoantropológus fogalmaz: "Az alkalmasság azt jelenti, hogy szaporodásilag sikeres vagy," vagyis elég hosszú ideig életben maradsz ahhoz, hogy továbbadd a génjeidet a következő generációnak.

E szaporodási siker eléréséhez az evolúció gyakran kompromisszumokat köt. Ezek a kompromisszumok olyan tulajdonságokat hagytak az emberben, amelyek a múltban előnyt jelentettek a túlélés szempontjából, de ma már különleges kihívásokat jelentenek az egészségünkre nézve. A hátfájástól a nehéz szülésig az alábbiakban hat evolúciós kompromisszumot mutatunk be, amelyek az emberi lét árnyoldalait tárják fel.

Hátfájás: Az egyenes járás ára

Az egyenes járás (bipedalizmus) fejlődése az emberi evolúció egyik mérföldköve volt. Lehetővé tette a nagyobb távolságok megtételét és a kezek felszabadítását. Azonban ennek komoly ára volt.

A négylábú állatok, például a csimpánzok gerincoszlopa stabil függőhídhoz hasonlítható. Amikor ez a vízszintes szerkezet függőleges helyzetbe került, elvesztette stabilitását. Jeremy DeSilva szerint az emberi gerinc ezért alakult ki "görbe káoszként," amely lehetővé teszi a nagy agyú csecsemők megszületését, de hajlamos a hátfájásra, porckorongsérvre és csigolyaösszeroppanásra.

A lábaink nem tökéletesek a járáshoz

A lábaink, amelyeket majomszerű őseinktől örököltünk, szintén tökéletlenül alkalmazkodtak a két lábon járáshoz. Bár elég jól működnek ahhoz, hogy sétálni tudjunk, számos problémára hajlamosak, például bokaficamra, sípcsontgyulladásra, talpi bőnye gyulladásra és boltozat süllyedésre.

A modern lábprotézisek, amelyek gyakran olyan állatok, mint a strucc lábszerkezetét utánozzák, jól mutatják, hogy az emberi láb mennyire nem hatékony. DeSilva szerint az evolúció "drótokkal és ragasztószalaggal" oldotta meg a láb módosítását. Ez az alkalmazkodás elegendő volt a túléléshez, de messze nem tökéletes, ami ma egy milliárd dolláros lábgyógyászati ipart tart fenn.

Nehéz szülés

Az emberek szülése egyedülállóan bonyolult az élővilágban. Az emberi medence formája, amely a hatékony két lábon járáshoz alakult ki, szűk ahhoz, hogy könnyen áthaladjanak rajta a nagy fejű és széles vállú emberi csecsemők. Ez a biológiai kompromisszum hosszú és fájdalmas vajúdást eredményez.

Az emberek kulturális megoldással válaszoltak erre a kihívásra. Míg a legtöbb emlős egyedül hozza világra utódját, az emberi anyák szinte mindig segítséget keresnek - családtagoktól, bábáktól vagy orvosoktól. Rosenberg és Wenda Trevathan szerint ez a viselkedés - amelyet félelem, fájdalom és szorongás motiválhatott - természetes szelekcióval alakult ki, mivel csökkentette az anyák és újszülöttek halálozási arányát.

Édesség utáni vágyunk

Őseink édességek és magas kalóriatartalmú ételek iránti vágya egykor a túlélés záloga volt. Az édesség gyors energiaforrásként szolgált, a zsír pedig segített átvészelni az ínséges időszakokat. A modern korban azonban, amikor az élelmiszer könnyen elérhető, ez az evolúciós előny terhet jelent. Az eredmény az elhízás járványa, valamint olyan betegségek elterjedése, mint a cukorbetegség és a magas vérnyomás.

Ahogy Daniel Lieberman, a Harvard evolúciós biológusa megfogalmazta, az emberek továbbra is "kőkorszaki testtel" rendelkeznek az "űrkorszak világában," ahol az édesség és a magas kalóriatartalmú ételek olcsók és könnyen hozzáférhetők. Ez a biológia és a modern életmód közötti eltérés jól mutatja, miért olyan nehéz ellenállni az édesség utáni vágynak.

A mentális betegségek tovább élnek

Az evolúció nem szüntette meg a mentális egészségi problémákat, például a depressziót és a skizofréniát, annak ellenére, hogy ezek a feltételek gyakran akadályozzák a szaporodási sikert. Egyes tudósok azt feltételezik, hogy a mentális betegséggel nem rendelkező testvérek, akik hordozzák a genetikai mutációkat, átadhatják ezeket a következő generációnak, így ezek a betegségek a génállományban maradnak.

Más kutatók azt vizsgálták, hogy bizonyos mentális betegségek tulajdonságai hogyan járulhatnak hozzá evolúciós előnyökhöz. Például a depresszió néhány tünete, bár bénító lehet, elősegítheti az analitikus gondolkodást és a problémamegoldást. Egyes kutatások szerint a skizofréniával kapcsolatos gének hozzájárulhattak az emberi agy komplex gondolkodási képességeinek kialakulásához.

A bölcsességfogak problémája

Ahogy az emberi agy egyre nagyobb lett, a koponya és az állkapocs alakja is megváltozott. A szűkebb állkapocs azonban gyakran nem biztosít helyet a bölcsességfogaknak, amelyek egykor fontos szerepet játszottak az étel megrágásában. Manapság ezek a fogak gyakran beszorulnak, fájdalmat és fertőzéseket okozva, ami miatt gyakran szükséges az eltávolításuk.

Érdekes módon az evolúció még mindig dolgozik ezen a problémán. Egy genetikai mutáció, amely megakadályozza a bölcsességfogak kifejlődését, terjedőben van, és egyre több ember születik harmadik őrlőfog nélkül.

Az evolúció tökéletlen öröksége

A természetes szelekció úgy alakítja a tulajdonságokat, hogy azok javítsák a túlélési és szaporodási esélyeket, de ezt gyakran kompromisszumokkal éri el. Az emberiség számos mai kihívása - a krónikus fájdalom, a nehéz szülés, az egészségtelen vágyak és még a mentális betegségek is - ezekre az evolúciós kompromisszumokra vezethetők vissza. Ezen tökéletlenségek ellenére az alkalmazkodások lehetővé tették az emberek számára, hogy fejlődjenek és olyan módon innováljanak, ahogy más fajok nem.

Ezeknek az evolúciós "furcsaságoknak" a megértése segít, hogy jobban értékeljük az emberi test egyszerre zseniális és tökéletlen működését. Ahelyett, hogy egy mitikus tökéletességre törekednénk, talán az a legjobb út, ha elfogadjuk evolúciós örökségünket, és tudományos, kulturális eszközökkel próbáljuk orvosolni annak hibáit. (1)

(1) - https://www.mentalfloss.com/article/88165/