Chris Hemsworth is támogatja a kihalt fajok feltámasztását, ami 2028-ra valósággá válhat

A tudósok szerint 2028-ra akár olyan régóta kihalt fajokat is feltámaszthatnak, mint a gyapjas mamut, a dodó és a tasmán tigris. Különösen é...

A tudósok szerint 2028-ra akár olyan régóta kihalt fajokat is feltámaszthatnak, mint a gyapjas mamut, a dodó és a tasmán tigris. Különösen érdekes, hogy a projektet olyan hírességek támogatják, mint Chris Hemsworth és Paris Hilton.

Ennek tudományos háttere genetikai alapokon nyugszik. A kutatók azonosítják azokat a "mag" géneket, amelyek meghatározzák a kihalt állatokat, majd ezeket a géneket reprodukálják a legközelebbi élő rokon DNS-ével. Ebben a texasi Colossal Biosciences biotechnológiai startup játszik kulcsszerepet, amely úttörő génszerkesztési technológiát alkalmaz a kihalt állatok újjáélesztésére.

A Colossal Biosciences és híres támogatói

A Colossal Biosciences 2021-ben alakult Ben Lamm technológiai vállalkozó és George Church, a Harvard Egyetem genetikusának közreműködésével. A vállalat eddig 235 millió dollárt gyűjtött össze, és támogatói között olyan hírességek szerepelnek, mint Chris Hemsworth, Paris Hilton és Tony Robbins. Ez a figyelem segítette, hogy a projekt elérhetővé váljon, ami korábban csupán tudományos fantasztikumnak tűnt.

Míg a gyapjas mamut legközelebbi rokona, az ázsiai elefánt DNS-ének 99,5%-a egyezik a mamutéval, a hosszú vemhességi idő - körülbelül 22 hónap - miatt a mamut feltámasztása tovább tarthat. A Colossal Biosciences célja, hogy a mamut visszatérjen 2028 végére, és a vállalat jelenleg is ezt a határidőt tartja reálisnak.

Ezzel szemben a tasmán tigris és a dodó feltámasztása ennél is gyorsabban megtörténhet. A tasmán tigris, amelyet 1982-ben nyilvánítottak hivatalosan kihaltnak, rendkívül rövid, csupán néhány hetes vemhességi idővel rendelkezik, így nagy esély van arra, hogy előbb láthatjuk újra. Hasonlóképpen, a dodó - egy nagy, röpképtelen madár, amely a 17. században halt ki - körülbelül egy hónapos vemhességi idővel rendelkezik.

Ben Lamm azonban óvatosan nyilatkozott arról, melyik faj lesz az első, amelyet feltámasztanak. Elmondása szerint "még nem jelentjük be, hogy melyik faj lesz az első, de nagyon valószínűnek tartom, hogy 2028 előtt lesz egy faj, és ez az egyik a három közül".

Génszerkesztés és fajmegőrzés: Többről van szó, mint a kihalás megfordításáról

A Colossal Biosciences küldetése nem csupán a kihalt fajok feltámasztására korlátozódik. A vállalat a veszélyeztetett fajok megőrzésére is összpontosít, és ugyanazokat a génszerkesztési technológiákat használja ennek érdekében.

A Colossal Foundation nevű nonprofit szervezet, amely a vállalat egyik ága, további 50 millió dollárt gyűjtött erre a célra. A szervezet célja, hogy segítséget nyújtson a kihalás szélén álló fajoknak, például a vaquitának, egy kritikusan veszélyeztetett tengeri delfinnek, az északi fehér orrszarvúnak, és a rózsás galambnak, amely Mauritiuson őshonos ritka faj.

Lamm hangsúlyozta a fajmegőrzés fontosságát: "Az emberek imádnak beszélni a mamut, a tasmán tigris és a dodó kihalásának megfordításáról, de emellett sok fajmegőrzési és fajvédelmi munkát is végzünk. Minden technológiát, amelyet a kihalás megfordításának útján fejlesztünk, elérhetővé teszünk a fajvédelmi csoportok számára."

A Colossal Biosciences egyik fő előnye, hogy a géntechnológiai fejlesztéseit alkalmazni tudja a veszélyeztetett fajok megmentésére is, hogy biztosítsák a fennmaradásukat. Lamm szerint jelenleg nem áramlik elég pénz a fajmegőrzésbe és kutatás-fejlesztésbe ezen a területen, és a Colossal Biosciences célja, hogy ezen változtasson.

Mit hozhat 2028?

Az a lehetőség, hogy kihalt fajokat életre keltenek, izgalmat és etikai kérdéseket egyaránt felvet. Miközben sokakat lenyűgöz a gondolat, hogy élőben láthatják a gyapjas mamutokat vagy a dodókat, mások aggódnak az ilyen törekvések ökológiai és erkölcsi vonatkozásai miatt.

Mindenesetre, a milliós támogatásokkal, a hírességek felkarolásával és a legkorszerűbb genetikai kutatásokkal a Colossal Biosciences előtt nyitva áll az út, hogy történelmet írjon. Akár a gyapjas mamut, a dodó, akár a tasmán tigris lesz az első feltámasztott faj, az ilyen tudományos és környezeti erőfeszítések hatása mindenképpen mélyreható lesz.

Ez a lenyűgöző projekt egyesíti a múltat és a jövőt, miközben a jelen élővilágának megóvását is szem előtt tartja. Az elkövetkező évek kérdése, hogy valóban sikerül-e újra életre hívni ezeket a kihalt fajokat, és hogy ez milyen változásokat hoz majd a tudomány és a természetvédelem területén. (1)

(1) - https://www.independent.co.uk/news/science/dodo