A félelem pszichológiája: Miért vonzódunk a kísértethistóriákhoz?

A tábortűz körüli rémisztő kísértethistóriák mesélése egy hagyományos táborozási rítus, amely minden korosztályban izgalmat és félelmet kelt...

A tábortűz körüli rémisztő kísértethistóriák mesélése egy hagyományos táborozási rítus, amely minden korosztályban izgalmat és félelmet kelt. Ezek a történetek, amelyek akár rémálmokat is okozhatnak, sokak számára ellenállhatatlan vonzerővel bírnak.

De mi az, ami évszázadokon keresztül magával ragadta az emberi képzeletet ezekben a kísértethistóriákban? Miért keresünk olyan történeteket, amelyek célja, hogy megijesszenek minket?

A kísértethistóriák vonzereje

Számos oka van annak, miért olyan vonzóak a kísértethistóriák. Az egyik legfőbb magyarázat az ismeretlentől való félelmünkben rejlik. Az emberiséget mindig is lenyűgözte a halál és az, hogy mi történik utána, ha egyáltalán történik valami.

Mivel a túlvilág rejtély marad, a kísértetekről szóló történetek - olyan lényekről, amelyek átlépték az élet és a halál határát - egyszerre ijesztenek meg és ébresztenek kíváncsiságot. Amikor ezeket a szellemeket gonosz, fenyegető alakokként ábrázolják, még inkább felkeltik az érdeklődésünket, mivel a halállal kapcsolatos mélyen gyökerező szorongásainkat érintik.

Bár a világ különböző kultúrái saját szellemábrázolásokkal rendelkeznek, a szellemek, amelyek embereket vagy helyeket kísértenek, főleg nyugati koncepció. Carie Hersh antropológus rámutat, hogy a kísértethistóriák a társadalom halállal kapcsolatos kényelmetlenségét tükrözhetik.

2023-ban a Northeastern Global News-nak adott interjúban elmagyarázta, hogy a halállal kapcsolatos rituálék gyakran arra szolgálnak, hogy bizonyos fokú kontrollt gyakoroljunk ezen rejtélyes esemény felett. A szellemek gondolata talán azért alakult ki, mert nehezen dolgozzuk fel a halált, és valami kézzelfoghatóvá tesszük, még ha az félelmetes is.

Az a hit, hogy a természetfeletti létezik, ahogy Clay Routledge egzisztenciális pszichológus 2022-ben a John Templeton Alapítványnak említette, szintén megnyugvást nyújthat. Bár a kóbor lélek gondolata talán nem vonzó, a kísértethistóriák magyarázatot adhatnak arra, mi történik a halál után. Ez csökkentheti a halállal kapcsolatos szorongásainkat, és megnyugtató lehetőségként szolgálhat - még ha ijesztő is.

A horrorfélelem tudománya: Miért visszük túlzásba?

A horror izgalma nemcsak a kísértethistóriákra korlátozódik. Sokan azért vonzódnak horrorregényekhez, filmekhez, mert érezni akarják a félelmet. Ahogy Haiyang Yang és Kuangjie Zhang a Harvard Business Review-ban kifejtették, valami félelmetes látványa egyszerre vált ki negatív érzelmeket, mint például a félelmet, és pozitív érzelmeket, mint az izgalom. Ez az egyensúly teszi a horrort annyira vonzóvá. A legintenzívebb félelem pillanatai gyakran nyújtják a legnagyobb megkönnyebbülést, és ezért sokan még többre vágynak.

A horror iránti vonzalom egy másik tényezője az adrenalin. Amikor félünk, testünk "küzdj vagy menekülj" üzemmódba kapcsol, ami energiát és érzékenységet fokozó lökést eredményez. Ez az izgalom sokak számára annyira élvezetes, hogy újra és újra keresik ezt az érzést.

A "védelmi keret" pszichológiai fogalma szintén magyarázza, miért élvezik egyesek a horrort, míg mások kerülik.

A védelmi keret három elemből áll: biztonság, eltávolodás és kontroll. A biztonsági keret azt jelenti, hogy tudatában vagyunk annak, hogy egy ijesztő történet vagy film nem árthat nekünk; az eltávolodás képessége pedig abban rejlik, hogy mentálisan el tudjuk választani magunkat a horror pillanatától, mert tudjuk, hogy nem valódi.

Végül pedig a kontroll arra vonatkozik, hogy képesek vagyunk irányítani a helyzetet - például lekapcsolhatjuk a filmet vagy kiléphetünk egy kísértetházból. A kontroll ezen lehetősége megnyugtatóbbá és kevésbé félelmetessé teszi az élményt.

Azok, akik képesek fenntartani ezt a védelmi keretet, izgalmasnak, de nem túlterhelőnek találják a horrort. Ezzel szemben azok, akikben nincs meg ez a pszichológiai védelem, úgy érezhetik, mintha valódi veszélyben lennének, amikor valami félelmeteset látnak, és nem akarják újra átélni ezt a kellemetlen érzést.

A félelem vonzereje

A kísértethistóriák és a horror iránti vonzalom tehát mélyen gyökerezik az emberi pszichében. Míg egyesek a rejtély és a természetfeletti megmagyarázhatatlansága miatt vonzódnak ezekhez a történetekhez, mások az izgalmat keresik, amit a félelem okozta adrenalinlöket nyújt. Azonban az, hogy élvezzük-e a horror élményét, nagyban függ attól, hogy mennyire vagyunk képesek mentálisan eltávolodni tőle és irányítani a félelmet.

Legyen szó egy szellemről, amely egy régi házat kísért, vagy egy hátborzongató történetről a tábortűznél, a félelem és az izgalom különleges keveréke az, ami évszázadokon át fenntartotta az emberek érdeklődését a kísértethistóriák iránt. Ezek a történetek lehetőséget kínálnak arra, hogy szembenézzünk a halál és az ismeretlen iránti félelmeinkkel, miközben átélhetjük a borzongás izgalmát biztonságos, irányított környezetben. (1)

(1) - https://www.mentalfloss.com/posts/