3600 éves sajtot találtak a Tarim-medencei múmiák mellett, ami meglepő titkokat rejtett

Először sikerült tudósoknak DNS-t kivonni és elemezni azon ősi sajt mintákból, amelyeket a 3600 éves Tarim-medencei múmiák mellett találtak ...

Először sikerült tudósoknak DNS-t kivonni és elemezni azon ősi sajt mintákból, amelyeket a 3600 éves Tarim-medencei múmiák mellett találtak Kínában. Ez a figyelemre méltó felfedezés új megvilágításba helyezi a kefir sajt eredetét, és értékes betekintést nyújt a probiotikus baktériumok evolúciójába.

A kutatás átalakíthatja az ősi élelmiszertermelésről és a korai civilizációk mikrobiális fermentációs gyakorlatáról alkotott ismereteinket is.

A kínai tudományos akadémia kutatója és a tanulmány vezetője, Qiaomei Fu szerint ez "a világon valaha felfedezett legrégebbi sajtminta." A felfedezés rávilágít arra, hogyan léptek interakcióba az ősi emberek a probiotikus baktériumokkal, és miként alkalmazkodtak azokhoz az étrendjükben.

A legrégebbi ismert sajt

A sajt, különösen az erjesztett fajták, mint a kefir sajt, rendkívül nehezen megőrizhető több ezer éven keresztül, így ez a felfedezés rendkívül ritka és értékes. A Tarim-medencében talált ősi sajt egyedülálló bepillantást nyújt az ősi emberek táplálkozási szokásaiba és abba, hogyan használták a mikrobiális fermentációs technikákat élelmiszerük előállításában.

Ősi mikrobák feltárása

A kutatás legnagyobb áttörése az ősi mikrobiális DNS elemzése. Fu és kollégái sikeresen kinyerték a mikrobiális DNS-t az ősi tejtermék mintákból, megerősítve, hogy a titokzatos fehér anyag kefir sajt volt.

A mintákban olyan probiotikus baktériumokat és élesztőgombákat találtak, mint a Lactobacillus kefiranofaciens és a Pichia kudriavzevii, amelyek a mai kefir szemcsékben is megtalálhatók. A kefir szemcsék, hasonlóan a kovászos kenyér indítókultúráihoz, baktériumok és élesztők szimbiotikus kultúrái, amelyek tejet erjesztenek kefir sajttá.

A kutatócsoport fejlett szekvenálási technikákat alkalmazva bioinformatikai és genetikai elemzéseket végzett, például a Lactobacillus kefiranofaciens törzsek közötti filogenetikai kapcsolatokat és a funkcionális profilok összehasonlítását az ősi és modern változatok között.

A baktériumok evolúciójának nyomon követése

A kutatók képesek voltak az ősi kefir sajtban található baktériumok génjeit szekvenálni, ami lehetővé tette számukra a probiotikus baktériumok evolúciós útjának nyomon követését az elmúlt 3600 év során. A kutatócsoport különösen az ősi Lactobacillus kefiranofaciens törzseket hasonlította össze a mai változatokkal, és megvizsgálta, hogyan változtak ezek a probiotikus baktériumok az évezredek alatt, valamint hogyan fejlődtek együtt az emberekkel.

A mai modern Lactobacillus törzsek két fő csoportra oszthatók: az egyik Oroszországból, a másik Tibetből származik. Az orosz törzs a legszélesebb körben használt probiotikum világszerte, és az Egyesült Államokban, Japánban és Európában is gyakran alkalmazzák joghurt- és sajtkészítésre.

Az ősi baktériumok azonban, amelyeket a Tarim-medencében találtak, sokkal közelebbi rokonságban állnak a tibeti csoporttal. Ez megkérdőjelezi azt a régóta fennálló hitet, hogy a kefir kizárólag az Észak-Kaukázus térségéből, a mai Oroszországból származik.

Ezenkívül a tanulmány kimutatta, hogy a Lactobacillus kefiranofaciens az idők során genetikai cseréken ment keresztül más hasonló törzsekkel, ami javította a baktérium tejfermentáló képességét. Ezek a genetikai változások hozzájárultak ahhoz is, hogy a modern Lactobacillus törzsek kevésbé valószínű, hogy immunválaszt váltanak ki az emberi bélben, ami arra utal, hogy ezek a baktériumok alkalmazkodtak az emberekhez az évszázadok során.

Bepillantás az ősi élelmiszerkultúrákba

Ez a kutatás egyedülálló bepillantást nyújt az ősi világba, bemutatva, hogyan használták a korai emberek a mikrobiális fermentációt az élelmiszerek tartósítására és táplálkozásuk javítására. A világ legrégebbi sajtjának felfedezése és az ősi baktériumok genetikai elemzése révén egyre jobban megértjük, hogyan éltek, ettek és léptek kölcsönhatásba az ősi civilizációk a környezetükkel.

A tudósok ezen ősi sajtminták tanulmányozásával egyre teljesebb képet kapnak az ősi élelmiszertermelésről és a probiotikumok hosszú történetéről az emberi étrendben. A felfedezések akár a jövő élelmiszertudományi és probiotikus kutatásainak alapjait is megteremthetik, felhasználva azt a tudást, amelyet több ezer éven keresztül megőriztek.

Ezek az eredmények új megvilágításba helyezik az emberi táplálkozás és a mikrobiális együttélés evolúcióját, és emlékeztetnek arra, hogy az ősi emberek sokkal fejlettebb élelmiszer-termelési technikákkal rendelkeztek, mint korábban gondoltuk. (1)

(1) - https://interestingengineering.com/science/