A járás sokat elárul az egészségről és az öregedésről, ezeket kell figyelned

A gyalogláshoz rengeteg jelre van szükség az agyad és a karod, mellkasod, hátad, hasad, medencéd és lábad izmai között. Valami, ami viszonyl...

A gyalogláshoz rengeteg jelre van szükség az agyad és a karod, mellkasod, hátad, hasad, medencéd és lábad izmai között.

Valami, ami viszonylag egyszerűnek tűnik, valójában hihetetlenül összetett. A séta üteme és simasága pedig jelezheti egészségi állapotodat és azt, hogy mennyire öregszel.

Ahogy a test öregszik, az izmok elveszítik tömegüket, erejüket és minőségüket. Ezt a folyamatot szarkopéniának nevezik, és a negyvenes évek körül kezdődik.

Ezzel párhuzamosan az idegrendszer "sorvadáson" megy keresztül, melynek következtében az idegek a testben már nem működnek olyan hatékonyan, és az idegek száma is csökken.

Úgy gondolják, hogy 20 és 60 éves kor között minden évben az idegsejtek 0,1%-át veszítjük el, majd a veszteség felgyorsul.

Ha 90 éves korodig élsz, az agyad 150 g szövetet veszít 50 éves korodhoz képest.

Tanulmányok kimutatták, hogy a járási sebesség 45 évesen erős előrejelzője fizikai és mentális egészségünknek későbbi életünkben. És észrevehetően csökken a gyaloglás sebessége, mire elérjük a 60-at.

A séta sebességének és simaságának csökkenése a neurodegeneratív állapotok, például a Parkinson-kór korai mutatója lehet.

A Parkinson-kór megzavarja az agy mozgásszervi rendszernek küldött üzeneteit, aminek következtében a személy járása lassabb, kevésbé szimmetrikus és egyenetlenebb lesz. Ez finom, de a betegség korai szakaszában kimutatható.

A kognitív hanyatlás esetén a lépés hossza járás közben lényegesen rövidebbé válik, és a lépés befejezéséhez szükséges idő növekszik.

A gyaloglás összetett feladatának az is célja, hogy megakadályozza, hogy megbotoljunk a saját lábunkban. A lábszár elülső részén lévő izmokat úgy tervezték, hogy felfelé húzzák a lábat, amikor előre lendül. Néhány embernél ez nem működik, és megbotlanak.

Ezt "láb-esésnek" nevezik, amikor a lábfej leesik, így a lábujjak a talajhoz érnek, ami botlásveszélyt okoz. Ezt okozhatja a cukorbetegség okozta idegkárosodás, valamint a keresztbe tett lábbal vagy bizonyos jógapozíciókban hosszabb ideig tartó ülés.

Az artériák szűkülete

Ha járás közben valaki fájdalmat érez a farizmokban és a lábszár hátsó részén, sőt a vádlijában is, és eltűnik, amikor abbahagyja a mozgást, perifériás artériás betegsége lehet.

A mozgáshoz vagy pihenéshez viszonyított fájdalom jelenlétét, majd hiányát klaudikációnak nevezzük. Ez azért történik, mert beszűkülnek a lábat vérrel ellátó artériák. Séta közben megnövekszik az oxigénigény a lábak izmaiban.

A szűkület következtében a lábakba áramló artériás vér nem tudja kielégíteni az oxigénigényt, és az izmok anaerobokká válnak (oxigénhiány), ami tejsav felszabadulását okozza. A tejsav görcsérzetet okoz. De amikor abbahagyjuk a mozgást, az izmoknak minimális oxigénre van szükségük, így a fájdalom eltűnik.

A perifériás artériás betegség kockázati tényezői közé tartozik a dohányzás, a magas koleszterinszint, a magas vérnyomás és a cukorbetegség. Az érrendszeri betegségek családi kórtörténete szintén kockázati tényező.

Tántorgás

Az egyensúlyproblémákkal járó tántorgó járás gyakran társul túlzott alkoholfogyasztással, de utalhat a B12-vitamin hiányára is.

A tünetek megnyilvánulása felnőtteknél hónapokat, akár éveket is igénybe vehet, de gyermekeknél sokkal rövidebb idő alatt jelentkezhet az idegrendszer érése és a B12-vitamin kulcsfontosságú szerepe miatt az idegrendszer betegségektől való védelmében.

Szerencsére a B12-vitaminhiány injekcióval történő kezelése viszonylag egyszerű és a legtöbb esetben jól tolerálható. Bizonyos esetekben a B12-ben gazdag ételek hozzáadása az étrendhez - például hús, hal, tojás és tejtermékek - elegendő lehet a tünetek megszüntetéséhez.

A belső fül problémái, mint például a labirintitisz, rövid távú okai lehetnek az egyensúly és a járás problémáinak. Általában önállóan, kezelés nélkül megoldódnak.

A belső fül fertőzése a folyadék abnormális mozgását eredményezi a fül azon részén, ami megnehezíti a fülből az agyba irányuló idegi jelek értelmezését. Ez azt eredményezi, hogy a test nem integrálja teljes mértékben ezt az információt a vizuális és helyzeti információkkal.

Az öregedéssel a gyaloglás elkerülhetetlenül kevésbé lesz sima és könnyed. Ha azonban azt észleled, hogy növekszik a botlás, a tántorgás és az esés - vagy a járás rövid idő alatt nehezebbé vált -, érdemes orvoshoz fordulni ezzel kapcsolatban. (1)

(1) - https://theconversation.com/what-your