Egy régészcsapat egy 7000 éves települést fedezett fel Szerbiában

Az újvidéki Vajdasági Múzeum, a Zrenjanin Nemzeti Múzeum és a Pancsovai Nemzeti Múzeum együttműködő partnereivel együtt a ROOTS Kiválósági K...

Az újvidéki Vajdasági Múzeum, a Zrenjanin Nemzeti Múzeum és a Pancsovai Nemzeti Múzeum együttműködő partnereivel együtt a ROOTS Kiválósági Klaszter csapata egy korábban ismeretlen késő neolitikumi települést fedezett fel a Temes folyó közelében, Északkelet-Szerbiában.

"Ez a felfedezés rendkívül fontos, mivel alig ismert nagyobb késő neolitikumi település a szerb bánáti régióban," - mondta Dr. Martin Furholt, a csapat vezetője, a Kieli Egyetem Őskori és Prototörténeti Régészeti Intézetének professzora.

A geofizika 13 hektáros településszerkezetet tárt fel

Az újonnan felfedezett település a mai Árkod falu közelében található, Vajdaság tartományban. Geofizikai módszerek segítségével a csapat idén márciusban teljesen fel tudta térképezni annak kiterjedését. Területe 11-13 hektár, és négy-hat árok veszi körül.

"Egy ekkora település látványos. A geofizikai adatok világos képet adnak a helyszín 7000 évvel ezelőtti szerkezetéről is," - mondta Fynn Wilkes, a ROOTS doktorandusza és társcsoportvezetője.

A geofizikai vizsgálatokkal párhuzamosan a német-szerb kutatócsoport szisztematikusan felmérte a környező terület felszínét is leletek után kutatva. Ez a felszíni anyag azt jelzi, hogy a település a Vinča-kultúra lakóterületét képviseli, amely i.e. 5400 és 4400 között keletkezett.

Ugyanakkor erős hatások érték a helyi bánáti kultúrát is. "Ez azért is figyelemre méltó, mert a mai Szerbia területéről csak néhány olyan település ismert, amely a bánáti kultúrából származó anyaggal rendelkezik," - magyarázza Wilkes.

Kör alakú struktúrák vizsgálata Magyarországon

Ugyanezen kéthetes kutatási kampány során a ROOTS csapata a pécsi Janus Pannonius Múzeummal közösen több magyarországi késő neolitikumi körkörös szerkezetet is vizsgált. Ezeket az úgynevezett "rondeleket" a lengyeli kultúrának tulajdonítják (i. e. 5000/4900 - 4500/4400). A kutatók geofizikai technológiákat és szisztematikus gyalogos felméréseket is alkalmaztak a környéken.

A két módszer kombinációjának köszönhetően a kutatók a korábbinál világosabban meg tudták különböztetni az egyes helyszíneken képviselt korszakokat.

"Ez lehetővé tette számunkra, hogy újraértékeljünk néhány, már ismert magyarországi helyszínt. Például azok a lelőhelyek, amelyeket korábban késő neolitikumi körárkok közé soroltak, sokkal fiatalabb építményeknek bizonyultak," - magyarázta Kata Furholt (Szilágyi), a Kieli Egyetem Őskori és Prototörténelmi Régészeti Intézetének munkatársa.

Új betekintés a vagyon és a tudás eloszlásába a neolitikumban

A rövid, de intenzív magyarországi terepmunka csúcspontjai közé tartozott egy korábban a késő neolitikumra datált település újraértékelése, amely nagy valószínűséggel a késő rézkori és kora bronzkori vučedoli kultúrához (i. e. 3000/2900–2500/2400) tartozik, valamint egy késő neolitikus körárok teljes dokumentálása Vokány faluban.

"Délkelet-Európa nagyon fontos régió annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy a tudás és a technológiák hogyan terjedtek az emberi történelem korai időszakaiban, és hogyan kapcsolódott ez a társadalmi egyenlőtlenségekhez. Itt jelentek meg először Európában az új technológiák és ismeretek, mint például a fémmegmunkálás. Az újonnan felfedezett és átsorolt helyszínekkel fontos adatokat gyűjtünk a társadalmi egyenlőtlenségek és a tudástranszfer jobb megértéséhez," - mondta Martin Furholt professzor. (1)

(1) - https://www.uni-kiel.de/en/details/news/