1816-ban Európában nem volt nyár, mert egy indonéz szigeten felrobbant egy vulkán

A nyarat általában zöld fák, kék ég és finom meleg jellemzi hosszú nappalokkal, de az északi féltekén élő emberek számára 1816-ban ezek a na...

A nyarat általában zöld fák, kék ég és finom meleg jellemzi hosszú nappalokkal, de az északi féltekén élő emberek számára 1816-ban ezek a napok soha nem jöttek el.

A "nyár nélküli év"

A nyár nélküli év nagyjából az volt, aminek hangzik; globális szinten a hőmérséklet körülbelül 2-7 Celsius-fokkal csökkent, és ennek eredményeként az időjárási minták világszerte megszakadtak.

Az Egyesült Államokban a nyári meleg helyett a keserűen hideg időjárás maradt. A május hónap normál körülmények között néha kissé hűvös lehet, de 1816-ban a fagy sok keleti államban fennmaradt. Júniusban havazott, és Pennsylvania folyói még júliusban is be voltak fagyva.

Az Atlanti-óceán túlpartján Európa özönvízszerű esőzéseknek volt kitéve, Írországban nyolc egymást követő héten esett az eső. John Quincy Adams amerikai elnök, aki akkoriban Nagy-Britannia nagykövete volt és Londonban élt, naplójában elpanaszolta a fagyos esőzéseket és mennydörgéseket, amelyek miatt július elején nem tudta elhagyni a házat.

A globális hőmérséklet-csökkenés hatásai még Ázsiára is kiterjedtek, ahol a szokásos monszun szezon megszakadt, ami aszályokhoz vezetett.

Mik voltak a következmények?

Az évszaknak nem megfelelő időjárás következtében a termés több régióban is tönkrement. Az Egyesült Államokban ez elsősorban a tavaszi fagyok miatt volt, ami az akkori naplóbejegyzések szerint a haszonállatok pusztulásához is vezetett, míg Írországban a heves esőzések okozta áradások elpusztították a burgonyatermést.

Ázsiában az esőhiány volt a termények problémája, a késleltetett monszun szezon okozta aszályokkal. Az északi félteke számos érintett területén a sikertelen betakarítás éhínséghez vezetett.

A növényekre gyakorolt hatás a feltételezések szerint egy hosszabb távú hatást is eredményezett, a farmerek jelentős migrációját az Egyesült Államok keleti részéből Közép-Nyugatra, ahol a mai napig intenzív mezőgazdasági tevékenység folyik.

Mi okozta?

Ez a szokatlan időjárás megkívánja, hogy visszautazzunk egy évvel korábbra Sumbawa-ba, egy indonéziai szigetre, ahol 1815. április 5-én a Tambora-hegy sztratovulkánja heves kitörést produkált.

A vulkánkitörések hónapokig befolyásolhatják a bolygó klímáját. Ez akkor fordulhat elő, amikor apró, könnyű hamurészecskék maradnak a sztratoszférában, és végül elzárják a napfényt, ami lehűléshez vezet.

A hőmérséklet csökkenése a kén-dioxidot kilövellő kitörések eredménye is lehet. Ez a sztratoszférában lévő vízzel egyesülve kénsavat képez, ami viszont visszaveri a beérkező napsugárzást, amely egyébként felmelegítené a bolygót.

Tekintettel a Tambora-hegy kitörésének mértékére - ez volt az írott történelem legerősebb kitörése - gyanították, hogy az 1816-ban tapasztalt körülmények ennek következményei lehetnek, bár a szerepe nem volt teljesen világos.

Aztán 2019-ben Dr. Andrew Schurer geotudós és munkatársai klímamodellek segítségével kiderítették, milyen lehetett volna az időjárás a vulkán nélkül. Bár az eredmények azt sugallták, hogy 1816 még így is szokatlanul nedves volt Európában, a modell szerint a kitörés volt az, ami miatt a hőmérséklet ilyen hideg lett. (1)

"A vulkáni kényszer bevonása az éghajlati modellekbe magyarázhatja a lehűlést, és becsléseink szerint ez akár 100-szorosára is növeli a rendkívül hideg hőmérséklet valószínűségét," - mondta Schurer nyilatkozatában. "Vulkáni kényszer nélkül kevésbé valószínű, hogy olyan nedves lett volna, és nagyon valószínűtlen, hogy olyan hideg lett volna." (2)

(1) - https://iopscience.iop.org/article/10.1088/
(2) - https://www.iflscience.com/in-1816-the