Öt jele annak, hogy jobboldali vagy

Európa várhatóan éles jobboldali fordulatot vesz az idei európai parlamenti választásokon. Az elmúlt évtizedben India már jobbra tolódott, é...

Európa várhatóan éles jobboldali fordulatot vesz az idei európai parlamenti választásokon. Az elmúlt évtizedben India már jobbra tolódott, és az Egyesült Államokban 50 éve a legnagyobb szakadék alakult ki a bal- és a jobboldal között. Ezeknek a globális trendeknek a fényében kulcsfontosságú megérteni, hogy mit jelent valójában "jobboldalinak" lenni, ahelyett, hogy egyszerűen sértésként használnánk a kifejezést.

A "jobboldal" gondolata az 1789-es francia nemzetgyűlésből származik. Ott azokat jelentette, akik támogatták, hogy vétójogot adjanak a királynak (akiknek a közgyűlési terem jobb oldalán kellett összegyűlniük). Ma azonban a "jobboldal" a politikai álláspontok széles skáláját fedi le.

Néhány közülük mainstream, mint például a konzervativizmus (a hagyományra és a rendre összpontosítva), a nacionalizmus (a nemzeti szuverenitás és identitás előmozdítása) és a neoliberalizmus (a szabad piacok és a kis kormányzat támogatása). Mások radikálisabbak, köztük a szélsőjobb, az alt-right és a mély jobboldal. Folyamatosan jelennek meg új változatok, mint például a nemzeti konzervativizmus és a posztliberalizmus formái.

Ez a sokszínűség megnehezíti annak meghatározását, hogy mit jelent jobboldalinak lenni. Mégis, egy nemrégiben készült tanulmány, amely több mint 5000 embert kérdezett meg az Egyesült Államokban, új megvilágításba helyezte a kérdést.

Az öt jel

Ez a tanulmány, amely robusztusabb megközelítést alkalmazott, mint sok korábbi kutatás, megállapította, hogy minél erősebben azonosítja valaki konzervatívnak vagy jobboldalinak magát, annál valószínűbb, hogy egyetért öt konkrét nézőponttal:

1. A hierarchiába vetett hit

A politikai jobboldalon való létezés leginkább azt jelzi, hogy valaki a világot természetesen hierarchikusnak látja. Ez azt jelenti, hogy hisz abban, hogy az emberektől az állatokig és tárgyakig mindent fontosságuk, minőségük vagy értékük alapján lehet rangsorolni. Nem arról van szó, hogy a jobboldali emberek azt akarják, hogy a világ ilyen legyen, csak azt hiszik, hogy természetes módon ilyen.

2. Az érzés, hogy az univerzumnak célja van

A jobboldali emberek hajlamosak azt hinni, hogy az univerzum többről szól, mint a molekulák mechanikus mozgásáról. Úgy hiszik, hogy bizonyos értelemben él, és úgy érzik, hogy mélyebb ok vagy cél van az események mögött.

3. A status quo elfogadása

Ahelyett, hogy a világ folyamatos javítására törekednének, a jobboldaliak inkább hajlanak arra, hogy elfogadják a dolgokat úgy, ahogy vannak. Nem feltétlenül úgy látják a világot, mint amit mindig meg kell javítani vagy meg kell változtatni.

4. Az új tapasztalatokkal szembeni ellenállás

A jobboldaliság bizonyos vonakodással jár az új dolgok kipróbálása iránt. Ez a gondolkodásmód ellenzi azt az elképzelést, hogy mindent érdemes legalább egyszer kipróbálni vagy megtenni.

5. Hit egy igazságos világban

A jobboldaliak hajlamosak azt hinni, hogy a világ egy olyan hely, ahol a kemény munka és a kedvesség kifizetődik. Egy ilyen világban az emberek azt kapják, amit megérdemelnek.

Könnyű belátni, hogy ebből az öt meggyőződésből milyen általános jobboldali preferenciák következnek, mint például a hagyomány, a vallás, a tekintély, a személyes felelősség, a család és az ország értékelése.

Miért válnak az emberek jobboldalivá?

A közhiedelemmel ellentétben az emberek nem egyszerűen konzervatívabbá válnak, ahogy öregszenek. Politikai nézeteink egész életünk során meglehetősen következetesek maradnak. Ehelyett számos tényező befolyásolja a jobboldali hiedelmek kialakulását.

A gének finoman formálják politikai nézeteinket. Az emberek politikai meggyőződése közötti különbség mintegy 40%-a genetikai felépítésükhöz köthető.

Néhány, de nem minden kutató úgy gondolja, hogy ez azért van, mert a gének befolyásolják a személyiség aspektusait, például a tapasztalatokra való nyitottságot, amelyek politikai nézeteinket alakítják. A gének érzékenyebbé tehetik az embereket a változó körülményekből eredő fenyegetésekkel szemben, ösztönözve a jobboldali hiedelmeket.

Felmerülhet a kérdés, hogy milyenek voltak a jobboldali felnőttek gyerekkorukban. Egy tanulmány megállapította, hogy a fiatal konzervatív felnőttek gyakran óvodás korukban úgy érezték, hogy "könnyen áldozattá váltak, könnyen megsértődtek, határozatlanok voltak, féltek, merevnek, gátlásosnak, viszonylag túlkontrolláltnak és sebezhetőnek érezték magukat".

Ez a szülői nevelés eredménye lehetett, amely az emberek politikai nézeteit is alakíthatja. A kutatások azt találták, hogy a fiatal jobboldali felnőtteknek nagyobb valószínűséggel voltak autoriter szüleik gyerekkorukban.

Mindez jobboldali agyat hoz létre. Például a fiatal jobboldali felnőttek általában olyan amygdalával - az agy azon része, amely a félelemhez és a bizonytalansághoz kapcsolódik - rendelkezik, amely nagyobb és aktívabb a fenyegetéssel szemben.

Ugyanakkor a társadalom állapota is befolyásolja, hogy mennyire általánosak a jobboldali hiedelmek. Minél több fenyegetéssel néz szembe egy ország, mint például a magas munkanélküliség, az infláció és a gyilkossági ráta, annál gyakoribbak a jobboldali hiedelmek.

Jobboldaliként élni

Az ilyen kutatások arra engednek következtetni, hogy az emberek egyszerűen azért vallanak jobboldali nézeteket, mert félnek és nem túl kalandvágyóak. A jobboldal azzal az előítélettel szembesül, hogy hitük abból ered, hogy "mentálisan zavarosak," ostobák vagy erkölcstelenek.

Ez kevés teret hagy annak az alternatív elképzelésnek, hogy az emberek azért vallanak jobboldali meggyőződést, mert alaposan átgondolták az emberek és a világ természetét. A különböző politikai meggyőződéssel rendelkezők nem értenek egyet a jobboldal következtetéseivel. Mégis mindig könnyebb befeketíteni a jobboldali emberek jellemét, mint értékelni a jobboldali eszmék érvényességét.

Valójában az, hogy a jobb oldalon áll valaki, nem jelent rossz pszichológiai egészséget. A jobboldali nézet nem kapcsolódik a boldogtalansághoz, az alacsony önbecsüléshez vagy az élettel való alacsonyabb elégedettséghez.

Az egész jobboldalt sem lehet erkölcstelennek bélyegezni. A jobboldalnak egyszerűen más erkölcsi alapjai vannak, mint a baloldalnak. A baloldali erkölcs a károk megelőzésére és a méltányosságra összpontosít. Míg ezek a kérdések a jobboldal számára is fontosak, a jobboldali erkölcs emellett hangsúlyozza a tekintély, a tisztaság és a lojalitás tiszteletét.

Ez azt a baloldali felfogást kelti bennünk, hogy a jobboldali emberek inkább ostobák, mint gonoszak. Itt a dolgok bonyolulttá válnak. A rosszabb gondolkodási képességekkel rendelkező emberek nagyobb valószínűséggel támogatják a jobboldali nézeteket. A konzervatív politikai meggyőződés összefügg azzal, hogy kevésbé képes szem előtt tartani az információkat, tervezni és alkalmazkodni a változó helyzetekhez.

Előfordulhat azonban, hogy a jobboldali emberek egyszerűen kevésbé motiváltak, hogy jól teljesítsenek az ilyen feladatokban. Továbbá a jobboldali közgazdasági nézetek a jobb gondolkodási készségekhez, míg a baloldali tekintélyelvűség a gyengébb gondolkodási készségekhez köthetők.

Döntő fontosságú, hogy mindez semmit sem mond nekünk a jobboldali ideológiák érvényességéről. Ezeket érdemeik alapján kell megítélni, nem pedig birtokosaik alapján.

Ahogy a társadalmak politikailag megosztottabbá válnak, a párbeszéd és a kölcsönös megértés elősegítéséhez elengedhetetlen a különböző nézetek értékelése. Amikor elérkezik a választások ideje, inkább ötletekkel kell vitáznunk, nem pedig címkékkel becsmérelni egymást. (1)

(1) - https://theconversation.com/five-signs