Egy 1700 éves tyúktojást találtak Aylesburyben, aminek még mindig folyékony a sárgája és a fehérjéje

Egy római időkből származó pettyes tyúktojást találtak a régészek, melynek folyékony sárgája és fehérjéje még mindig sértetlen, egy új elemz...

Egy római időkből származó pettyes tyúktojást találtak a régészek, melynek folyékony sárgája és fehérjéje még mindig sértetlen, egy új elemzés szerint.

A ritka és izgalmas műtárgyat, amely 1700 évre nyúlik vissza, Berryfields-ben találták Aylesburytől északnyugatra, Buckinghamshire-ben.

A tojás körülbelül 4 cm széles, és egy vízzel elárasztott gödörben volt, amelyről úgy gondolják, hogy segített a tojás hihetetlen megőrzésében.

Dana Goodburn-Brown, a DGB Conservation régésze mikro CT-vizsgálatot végzett a tojáson, amely megerősítette, hogy még mindig tele van folyadékkal és légbuborék található benne.

"Izgalmas pillanat volt, amikor először láttuk a légbuborékot belül, majd úgy döntöttünk, hogy megfordítjuk a tojást, és újra megnézzük, hogy a buborék mozog-e, ami meg is történt," - mondta.

"Úgy döntöttünk, hogy a legjobb, ha nem vállalkozunk semmilyen invazív kezelésre, mert annyira ritka, és tartalma valószínűleg hatalmas tudományos értékkel bír."

"A tojáshéj porózus, és bármi, ami a tojáshéj felületére kerül, szennyezheti a belső tartalmat is."

Tojáshéjakat már találtak más brit római lelőhelyeken, de soha nem egy teljes tojást, nem is beszélve arról, amelyben folyadék maradt fenn.

A tojás egyike volt annak a négy tojásnak, amelyet a 2007 és 2016 közötti Berryfields-i ásatások során fedeztek fel egy új lakótelep előtt.

Ezek egy "rendkívüli" gyűjtemény részét képezték, amely szőtt kosarat, kerámiaedényeket, érméket, bőrcipőket és állati csontot is tartalmazott.

Három tojás azonban eltört, és "rothadt tojás erős bűzét" bocsátotta ki, amelyet a jelenlévők "felejthetetlennek" és "hihetetlenül kénesnek" neveztek.

Mrs. Goodburn-Brown szerint a tojás valószínűleg azért őrződött meg, mert vizes gödörbe helyezték.

"A szerves anyagok és folyadékok általában nem élik túl az idő múlását, kivéve, ha különleges körülmények között vannak, például agyaggal vagy sárral lezárják őket, és nem kering oxigén," - mondta.

"A buckinghamshire-i régészeti lelőhelyen víz borította a tojásokat, valamint egy törékeny fakosár közeli maradványai."

Az Oxford Archaeology, amely felügyelte az ásatásokat, azt mondta, hogy valaki a tojásokat a kosárba és egy római kútba helyezhette a jó szerencse érdekében, hasonlóan a mai kívánságkutakhoz.

A római társadalomban a tojás a termékenységet és az újjászületést szimbolizálta, így valamilyen módon kapcsolódhatott egy másik, ugyanabban az időben elhelyezett tárgyhoz.

A tojást nemrég a londoni Természettudományi Múzeumba vitték, hogy szakértői véleményt kapjanak Douglas Russelltől, a múzeum madártojásokkal és fészkekkel foglalkozó vezető kurátorától.

Russell szerint a "lenyűgöző" és "valószínűleg egyedi" tárgyat "akaratlanul őrizték meg a talajviszonyok, amelyek között megtalálták".

"Vannak régebbi tojások tartalommal - például a Természettudományi Múzeumak van egy sor mumifikált madártojása, amelyeket valószínűleg Sir Flinders Petrie tárt fel a szent állatok katakombáiban Denderában, Felső-Egyiptomban 1898-ban, amelyek idősebbek lehetnek."

"Ez azonban a legrégebbi véletlenül megőrződött madártojás, amit valaha láttam. Ez lenyűgözővé teszi."

"A jövőben nagyon izgalmas lesz látni, hogy használhatjuk-e a múzeumban rendelkezésre álló modern képalkotó és elemző technikák bármelyikét, hogy további fényt derítsünk arra, hogy pontosan melyik fajtól származik a tojás, és milyen potenciális régészeti jelentőséggel bír."

A tojást jelenleg az Aylesbury-i Discover Bucks Múzeumban helyezik el.

A kutatók most arra törekszenek, hogy kivonják a folyadék tartalmát a tojásból anélkül, hogy feltörnék a héjat, bár hogy ez pontosan hogyan fog történni, az egy másik kérdés.

Az egyik lehetőség egy finom metszés a héjon a tartalom leeresztéséhez, bár ez okozhat károsodást.

"Kicsit olyan, mint egy tojás kifújása - de nyilvánvalóan sokkal finomabb folyamat," - mondta Edward Biddulph, az Oxford Archaeology vezető projektmenedzsere.

"Hatalmas lehetőségek rejlenek a további tudományos kutatásokban, és ez a következő szakasz ennek a figyelemre méltó tojásnak az életében." (1)

(1) - https://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article