Szintetikusan előállított és genetikailag célzott csapások jelenthetik a hadviselés jövőjét

A RAND Corporation nemrégiben készített jelentésében, amelyet a Védelmi Miniszter Hivatala és a Nemzeti Védelmi Kutatóintézet finanszírozott...

Baba Vanga 2023-as előrejelzései az idegenek látogatásától a laboratóriumi babákig

Ha megszerzik az ember DNS-ét, olyan biológiai fegyvert képesek kifejleszteni, ami csak az adott személyt öli meg

Szintetikus biológia - Tudományos forradalom, amely hatással van az orvostudományra, az élelmiszerekre, az energiára és a hadviselésre

A RAND Corporation nemrégiben készített jelentésében, amelyet a Védelmi Miniszter Hivatala és a Nemzeti Védelmi Kutatóintézet finanszírozott, a kutatók feltárták annak lehetőségét, hogy a mesterséges kórokozók hadviselési eszközzé válhatnak.

Mostanra a fejlett és összetett biotechnológia elhagyta a sci-fi birodalmát, és valósággá vált, az elemzők és szakértők kezdik feltételezni, hogy a nemzetállamok és a nem állami csoportok számításba veszik ezeket a technológiákat tervezésükben és stratégiai előrejelzéseikben.

"A technológiai fejlesztések, beleértve a hírvivő ribonukleinsav (mRNS) vakcinákat, a CRISPR génszekvenciák géntechnológiai eszközként való használatát, valamint a BCI (agy-számítógép interfészek) fejlődését, megváltoztathatja a stratégiai számításokat," - állítja a jelentés. (1)

"Az egyre több fejlett biotechnológiai képességgel rendelkező ország megjelenése új, dinamikusabb jövőt teremt a háborúban álló biotechnológia számára."

Történelmileg a biológiai fegyvereket a nemzetállamok gyakran elutasították a saját erőik járulékos károsodásának nagy kockázata miatt. A kórokozóknak van egy csúnya szokásuk, hogy mozognak, és ellenségeket és szövetségeseket egyaránt célba vesznek.

Ráadásul a nemzetállamok általában tartózkodtak a nagyszabású biológiai fegyverektől, és munkájukat a pontosabb célzásra, például a gyilkosságokra összpontosították. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez nem egy kemény szabály.

Nem titok, hogy a 2000-es évek elején az al-Kaida nagyszabású lépfene fegyverek létrehozásával foglalkozott, de a nyugati beavatkozás, valamint a magas erőforrás költségek miatt a terrorista csoport inkább a hagyományosabb fegyverekre összpontosított.

A kép azonban változik. A biotechnológia fejlődése, különösen a mesterséges kórokozók területén, új stratégiai lehetőségeket és kihívásokat jelent a hadviselésben. Ahogy a mesterséges intelligencia tovább fejlődik, és a CRISPR technológia egyszerűbbé és költséghatékonyabbá válik, a jelentés megállapítja, hogy egy olyan mesterséges kórokozó létrehozásának ötlete, amely bizonyos genetikai markerekkel rendelkező konkrét személyeket céloz meg, gyorsan túlnőhet a képzelet birodalmán.

Emellett sokkal könnyebb elrejteni.

"A nem fertőző kórokozókhoz képest az átvihetőket eredendően nehéz egy szereplőnek vagy akár természetes vagy emberi okoknak tulajdonítani. És sokkal nagyobb eséllyel okoznak tömeges áldozatokat és társadalmi zavarokat," - áll a jelentésben.

Ez az attribúciós nehézség vonzóvá teszi az átvihető biofegyvereket a titkos műveletekhez, mivel eredetük könnyen elhomályosítható, ami megnehezíti a nemzetközi elszámoltathatóságot és reagálást.

A RAND-jelentés kifejti: "A betegségek átvitelének eredendő kétértelműsége stratégiai eszköz azon szereplők számára, akik konkrét célokat kívánnak elérni ... titokban." Ez a kétértelműség jelentős akadályt jelent a hatékony ellenintézkedések kidolgozása és az elkövetők felelősségre vonása előtt.

Van itt egy komoly figyelmeztetés, ami a hozzáférést illeti. Annak érdekében, hogy ilyen biotechnológiai fegyvereket hozzon létre, a szereplőnek vagy magának kell létrehoznia nagyon drága és magas szintű technológiával, vagy el kell lopnia azokat a rendkívül biztonságos laboratóriumi környezetből.

Míg sok nyugati ország, mint például az Egyesült Államok, vagy a közeli ellenfelek, mint Oroszország és Kína rendelkeznek erőforrásokkal, hogy ilyen fegyvereket készítsenek, a többi ország túlnyomó többsége nem.

"A fertőző biofegyver megvalósításának legegyszerűbb technikai módja az lenne, ha egy rosszindulatú szereplő hozzáférne egy olyan laboratóriumhoz, amely már képes a magas kockázatú kórokozók manipulálására," - áll a jelentésben. Egyszerűen fogalmazva: ellopják a technológiát.

Bár ez valószínűtlennek tűnik, az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy világszerte jelentősen megszaporodtak a veszélyes emberi és állati eredetű kórokozókkal foglalkozó biológiai biztonsági laboratóriumok.

Riasztó ütemben épülnek a BSL-4 laborok, amelyek a legveszélyesebb kórokozókat kezelik, és a legszigorúbb biztonsági előírásokkal rendelkeznek. 2000-ben Európában körülbelül 10 ilyen laboratórium volt, 2023-ban pedig már több mint 40.

A BSL-3 és a 3-Plus laborok még gyakoribbak. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben 18 új BSL-3 és BSL-4 laboratórium épül ázsiai országokban, például a Fülöp-szigeteken és Indiában. Míg az ezekben a laboratóriumokban folyó kutatások célja életek megmentése, vakcinák létrehozása és a növekvő számú természetes kórokozó elleni küzdelem, komoly aggodalomra ad okot, hogy több kórokozó válhat a tolvajok célpontjává.

A jelentés végső soron azt állítja, hogy az emberi test maga is háborús területté válik, hasonlóan a szárazföldhöz vagy a tengerhez.

Függetlenül attól, hogy az országok génmanipulációt alkalmaznak-e a katona teljesítményének maximalizálására vagy képességeik technológiával történő növelésére, idővel képesek lesznek olyan biotechnológiát is létrehozni, amely specifikus géneket célozhat meg támadás céljából. Míg a nem állami szereplőknek különböző céljaik lesznek, az általános kockázat ugyanaz; az emberek DNS-ét használva ellenük. (2)

(1) - https://www.rand.org/pubs/research_reports/
(2) - https://thedebrief.org/synthetically-generated