Úgy tűnik, hogy a zöld területeken élő emberek sejtszinten lassabban öregszenek

A körülöttünk lévő természet csodákat tesz a testünkkel, a jobb mentális egészségtől az egészségesebb szívig és az erősebben fejlődő immunre...

Tudósok megtalálták azokat a géneket, melyek örök életűvé teszik a "halhatatlan medúzát"

A tempós séta akár 16 évvel is csökkentheti a biológiai életkorunkat

Izraeli tudósok azt állítják, hogy a történelem során először egy konkrét kezeléssel sikerült visszafordítaniuk az emberi sejtek öregedési folyamatát

A körülöttünk lévő természet csodákat tesz a testünkkel, a jobb mentális egészségtől az egészségesebb szívig és az erősebben fejlődő immunrendszerig. Olyannyira, hogy egyes orvosok szó szerint a természetet írják fel kezelésként.

Az új kutatások lehetséges magyarázatot találhattak ezekre az előnyökre, mivel megállapították, hogy a természet által körülvett területeken élő emberek általában fiatalabb biológiai korúak.

"Ez a tanulmány kísérlet volt arra, hogy számszerűsítsük a zöldterületek jótékony hatásait sejtszinten, és azt, hogy a zöldterület milyen mértékben segíthet ellensúlyozni a környezeti károkat," - mondta Aaron Hipp szociálökológus az Észak-Karolinai Állami Egyetemről. (1)

7827 embert és otthoni környezetüket vizsgálva a kutatók azt találták, hogy azok, akik több parkkal, kerttel, fával és más növényzettel teli területeken élnek, hosszabb telomerekkel rendelkeznek - ami a DNS-szekvenciák hosszú élettartammal kapcsolatos régiója. (2)

"Ez fajtól, gazdasági helyzettől függetlenül igaz volt, függetlenül attól, hogy ivók vagy dohányosok voltak-e," - magyarázza Hipp.

A telomerek ismétlődő DNS-szakaszok, amelyek mind a 46 kromoszómánk végén megtalálhatók, megakadályozva a genetikai molekula felbomlását, mint a cipőfűző műanyag végei.

Minden alkalommal, amikor egy sejt osztódik, a benne lévő telomerek rövidebbek lesznek, amíg a sejt már nem tudja megosztani genetikai anyagát, és sejtvonala kihal.

"Ez teszi a telomereket a biológiai életkor fontos markereivé, vagy hogy mennyire kopottak a sejtjeink," - magyarázza Scott Ogletree, az Edinburgh-i Egyetem térinformatikai elemzője.

"Tudjuk, hogy sok változó - például a stressz - befolyásolhatja, hogy telomerjeink milyen gyorsan kopnak."

A zöldterületekről köztudott, hogy sokféleképpen enyhítik a stresszt. A növények segítenek megvédeni és elszigetelni minket a környezettől, hőhullámok idején akár több fokkal hűvösebben tartva környezetünket. Továbbá csökkentik a levegő- és zajszennyezést.

A zöld területek ösztönzik a fizikai aktivitást és a társadalmi interakciókat, és alacsonyabb bűnözési kockázattal járnak.

Ugyanakkor megtanultuk, hogy elménk és testünk mennyire függ a természeti világtól, jobban elkülönültünk tőle, mint valaha, érzékelésünkben és fizikai valóságunkban egyaránt.

Ez a lekapcsolódás valószínűleg hozzájárult a körülöttünk lévő természeti világ romlásához (a hatodik tömeges kihaláshoz), mivel elvesztettük a tudatosságunkat arról, hogy milyennek kellene lennie a körülöttünk lévő világnak. E0z a helyzet az eltolódó kiindulási szindróma jelenségéhez kapcsolódik.

Bár ez a jelenség rövid távon némi pszichológiai védelmet nyújthat, veszélyes a jövőbeli egészségünkre is, és az ehhez hasonló tanulmányok most azt mutatják, hogy a természettől való elszakadás azonnali hatással van az egészségünkre is.

"Figyelembe véve a minta átlagos lemorzsolódási arányát, a zöldterület 2,2-2,6 évvel csökkentheti az ember biológiai életkorát," - számították ki Ogletree és munkatársai.

Természetesen a természet hatalmas előnyei csak egy bizonyos pontig működnek. Amikor a csapat figyelembe vette az olyan kockázati tényezőket, mint a légszennyezés, a zöldterületek pozitív hatásai eltűntek.

Tanulmányuk rávilágított a faji egyenlőtlenségek hatásaira is az emberek zöldterületekhez való hozzáférésének korlátozásában. A tanulmányban nem spanyol fehér embereket vizsgáltak, akik a legzöldebb területeken éltek, ahol általában alacsonyabb volt a faji/etnikai sokszínűség.

Mi több, a hatások nem olyan egyértelműek, ha csak a nőket vesszük figyelembe, ami arra utal, hogy további betegségek kockázata vagy a hozzáadott társadalmi stressz nagyobb szerepet játszhat a telomerek hosszában.

A kutatók azt gyanítják, hogy az egyéb tényezők által okozott stressz elnyomhatja a zöldterületek előnyeit.

"A zöldterület rendkívül értékes egy közösség számára, de önmagában nem elegendő a rendszerszintű rasszizmus, valamint a gazdasági szegregáció és a környezeti igazságosság kihívásainak leküzdéséhez," - mondja Hipp.

"Ez a tanulmány azt az elképzelést támasztja alá, hogy a zöldterületek létrehozása egy közösségben fontos, de ugyanolyan fontos - vagy még fontosabb - számunkra, hogy foglalkozzunk a környezeti károkkal, különösen azokkal, amelyek a rendszerszintű rasszizmushoz kapcsolódnak."

Még akkor is, ha a környéken hiányzik a zöldterület, mindannyian megtalálhatjuk a módját, hogy megpróbáljunk újra kapcsolatba lépni a természettel - még akkor is, ha csak észrevesszük a bogarakat a ház körül, vagy kertet hozunk létre az erkélyen. (3)

(1) - https://news.ncsu.edu/2023/10/greenspace
(2) - https://www.sciencedirect.com/science/art
(3) - https://www.sciencealert.com/people-livin