Biofóbia - Egyre nő azok száma, akik félnek a természettől

A félelem, az undor és más fóbiás reakciók nem ritkák, amikor a természettel való interakcióinkról van szó. Ki ne ismerne valakit, aki fél a...

A félelem, az undor és más fóbiás reakciók nem ritkák, amikor a természettel való interakcióinkról van szó. Ki ne ismerne valakit, aki fél a pókoktól vagy a kígyóktól? Valójában a pókoktól (arachnophobia) vagy a kígyóktól (ofidiofóbia) való félelem a leggyakoribb "biofóbiák" közé tartozik.

Ez utóbbit az Amerikai Pszichológiai Társaság a következőképpen határozza meg: "bizonyos fajoktól való félelem és általános idegenkedés a természettől, amely késztetést hoz létre a technológiához és más emberi műalkotásokhoz, érdeklődési körökhöz és építményekhez való kapcsolódásra, nem pedig állatokhoz, tájakhoz és a természeti világ más elemeihez."

Ennek a viselkedésnek evolúciós okai vannak: őseink múltjában a természet potenciális veszélyforrás volt, és az élővilág egyes elemeivel szembeni fóbiás reakciók segíthették a korai embert abban, hogy elkerülje a fertőző betegségeket vagy a veszélyes élőlényekkel való káros találkozást.

A természettől való mai félelem mozgatórugói

De mi a helyzet manapság? Becslések szerint a világ népességének több mint fele él urbanizált területeken, távol a vadon élő állatoktól, és így várhatóan csökkennie kéne az ilyen félelmek gyakoriságának.

Az emberek azonban továbbra is erős fóbiás reakciókat mutatnak azokkal az organizmusokkal szemben, amelyek nem élnek a közvetlen közelünkben, még akkor is, ha nem jelentenek kézzelfogható fenyegetést. Ez azért aggasztó, mert túlzott szorongáshoz és a természettel való interakciók elkerüléséhez vezethet, megakadályozva az érintett egyéneket abban, hogy megtapasztalják a természet által kínált számos fizikai és szellemi előnyt.

A jelenség iránt érdeklődő kutatók ezért elkezdték feltárni a természetfóbiák tartós elterjedtségének okait a modern társadalmakban. A jelenséggel kapcsolatban felállított egyik hipotézis szerint az, hogy urbanizált területeken élünk, a természettől való félelem fő mozgatórugóját jelenti a mai társadalmakban.

Ugyanazok a feltételek, amelyek megvédenek bennünket a potenciálisan veszélyes természeti találkozásoktól, azt is jelentik, hogy csökken a természettel való kölcsönhatás lehetősége. A rendszeres természeti élmények hiánya és az általuk nyújtott kontextuális információk arra késztethetik az embereket, hogy tévesen értékeljék a természettel kapcsolatos lehetséges veszélyeket, és alaptalan félelmet vagy undort kelthetnek. A mai társadalmak a biofóbia ördögi körétől szenvedhetnek, ahol a természettől való elszakadás természetfóbiákhoz vezet, és fordítva.

Ezzel összefüggésben egyes kutatók azt állítják, hogy a biofóbiák egyre inkább elterjedtek a modern társadalmakban, de ennek mértékét továbbra is nehéz felmérni. A természetfóbiák elterjedtségéről kevés adat áll rendelkezésre, és általában meghatározott időpontokban, célzott felmérések révén gyűjtik össze őket, ami kihívást jelent annak felmérésében, hogyan változott az idők során.

Egy közelmúltbeli tanulmányban az internet erejét felhasználva más oldalról közelítették meg ezt a kérdést. A kutatók úgy érveltek, hogy a természettel kapcsolatos fóbiákban szenvedők online kereshetnek információkat állapotukkal és azzal való megbirkózásukkal kapcsolatban. Az internetes keresésekből származó világméretű adatok felhasználásával felmérték a 25 gyakori biofóbiára vonatkozó internetes keresések relatív mennyiségét 2004 és 2022 között. (1)

Mennyire elterjedtek manapság a biofóbiák?

A tanulmány szerint a leggyakoribb biofóbiák közé tartozik a pókoktól, mikrobáktól és baktériumoktól való félelem (mizofóbia), valamint a parazitáktól való félelem (parazitofóbia). Ezek az eredmények megerősítenek más jelentéseket, amelyek szerint a pókoktól való félelem a leggyakoribb természettel kapcsolatos fóbiák közé tartozik.

A kutatók azt is tapasztalták, hogy 2004 és 2022 között folyamatosan nőtt a biofóbiákkal kapcsolatos online keresések mennyisége, jóllehet az egyes fóbiák trendjei között jelentős eltérések mutatkoztak. A leggyakoribb biofóbiák, például a kígyóktól való félelem (ofidiofóbia) vagy a kórokozók iránti érdeklődés is növekszik, ami arra utal, hogy egyre elterjedtebbek.

Eredményeik például azt mutatják, hogy a kórokozóktól való félelemre irányuló keresések a Covid-19 világjárvány kezdete körül tetőztek, ami további bizonyítékot szolgáltat a járvány okozta pszichés megterhelésekre. Ezzel szemben csak néhány biofóbia mutatott negatív vagy stabil tendenciát. Ezeket a tendenciákat a biofóbiákra irányuló keresések aránya alapján számították ki az évek során végzett keresések teljes számához viszonyítva, és így nem magyarázhatók egyszerűen a növekvő internethasználattal.

Emellett bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy országos szinten a természettel kapcsolatos fóbiák nagyobb száma iránti érdeklődés az urbanizált környezetben élő populációk százalékos arányához, a populációk trendjéhez (akár növekszik, akár stabil) és a mérgező fajok számához kapcsolódik.

Pontosabban, a természettel kapcsolatos fóbiák iránti érdeklődés a nagy, stabil és régóta fennálló városi lakossággal rendelkező országokban összpontosul, mint például Ausztrália, Kanada, Németország, az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság.

Lehetséges, hogy a természettől való elszakadásnak több ideje volt kikristályosodni ezekben az országokban, ahol néhány ember élete során csak a városi életet tapasztalta meg. Ezzel szemben számos kisebb, de gyorsan növekvő városi népességgel rendelkező ország, mint például sok afrikai és közel-keleti ország, kisebb online érdeklődést mutatott a természettel kapcsolatos fóbiák iránt.

Az eredmények további lehetséges magyarázata az országok közötti internet-hozzáférési különbségekkel vagy a biofóbiákkal kapcsolatos internetes keresések mögött meghúzódó motivációkkal kapcsolatos szempontok.

Például a városi lakosság általában jobb internet-hozzáféréssel rendelkezik, és ez magyarázhatja a biofóbiák keresésének alacsonyabb előfordulását a vidéki területeken. Az is előfordulhat, hogy a természettől való félelem több vidéki térségben hasznos válasznak tekinthető, és így az emberek nem keresnék a megoldást.

A kutatók azt is figyelembe vették, hogy a Google-tól eltérő keresőmotorok uralják a piacot olyan országokban, mint Kína és Oroszország, ami szintén befolyásolhatja a kereséseket.

Mindazonáltal a kutatás eredményei alátámasztják azt az elképzelést, hogy a természettől való elszakadás a városi élet miatt sok modern társadalomban növekszik, és egyre nagyobb költségekkel jár az emberi jólétre nézve, mivel megalapozatlan félelmeket kelt más életformáktól.

Ahogy az emberi társadalmak urbanizáltabbá válnak, azt kockáztatjuk, hogy elveszítjük kapcsolatunkat a természeti világgal, és egyre több negatív felfogás alakul ki a természettel és a vele való kölcsönhatással kapcsolatban.

Itt az ideje, hogy újraértékeljük a természettel való kapcsolatunkat, és olyan módszereket dolgozzunk ki, amelyekkel áthidalhatjuk a szakadékot ahelyett, hogy szélesítenék. Jó közérzetünk jövője nagyon is múlhat rajta.

(1) - https://besjournals.onlinelibrary.wiley.com/
(2) - https://theconversation.com/biophobia-sear